Sajnos azt tapasztalom, hogy az építőiparban, azon belül is a kivitelezésben, nem jelent elég értéket a megfelelő partner – mondta az Üzletemnek Balázs Gábor, a Most-Épker Cégcsoport társalapítója.
Balázs Gábor azt mondja, hogy az elmúlt évtizedben minden esztendőben volt olyan pillanat, amit szakmai sikerként könyvelhet el. Ezek közül is kiemelkedik az, hogy idén tulajdonostársával együtt megkapta a FIVOSZ az Év Fiatal Vállalkozója elismerést. Ha érdekli, hogy Gábornak mi szerepel a szakmai bakancslistáján a következő 10-15 évre, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 451. interjújában.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Minden életciklusomból ki tudok emelni pillanatokat, amelyek az akkori életemet meghatározták. Gimnáziumi éveimben versenyszerűen úsztam, számos hazai és nemzetközi versenyen dobogós helyen végeztem, ugyanebben az időben megkaptam a lakóhelyemhez tartozó regionális jó tanuló, jó sportoló díjat. Egyetemi éveim során ötször kaptam kari ösztöndíjat. Az elmúlt 8-10 év szakmai karrierem minden évében volt olyan pillanat, ami akkor, abban az állapotban elégedettséggel töltött el. Az idén elnyert Év Fiatal Vállalkozója díj a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségétől karrierem eddigi legkiemelkedőbb elismerése, így ezt tekintem jelenleg a csúcsnak. Azt gondolom, ez megfelelő visszaigazolás, hogy jó úton járok.
– Milyen távra tervez?
– Mindenképpen hosszúra, bár az építőipari piac most nagyon bizonytalan, számos fejlesztés nem indul el, amelyekre korábban sokan számítottak. Azt gondolom, hogy ebből adódóan sokkal élesebb verseny lesz a vállalkozók között a vevőkért folytatott küzdelemben. Az építőipar nagyon fontos kérdése manapság a digitalizáció. Fiatal korunkból adódóan nem csak én, hanem társam és a kollégáink is sokkal agilisabbak, így a fejlesztéseink gyorsabban és hatékonyabban valósulnak meg, amely hosszú távon komoly előnyt jelenthet majd.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Rendkívül elégedett lennék, ha a következő 10-15 évben olyan léptékű fejlesztést tudnánk véghez vinni, amely egy magyar város központi 6-8 hektáros területét képes felölelni, és az ott élők és közlekedők életszínvonalát, környezetét alapjaiban megváltoztatja és jobbá teszi.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Az egyetem utolsó évében egy útépítéssel foglalkozó cégnél kezdtem el dolgozni, nagyjából addig, amíg főállású vállalkozó nem lettem. Akkori főnököm, Papp László nagyon sok mindenben adott tanácsokat, amelyekre a mai napi emlékszem. Az egyik legfontosabb talán az volt, hogy ha legbelül azt érzed, valamilyen folyamatnak nem úgy kellene mennie, az valószínűleg azért van, mert nem is megy jól. Az ilyen benyomásokra a mai napig komolyan figyelek. A diplomázás után egy évvel társammal, Sinkó Gergővel megalapítottuk a Most-Épker Kft.-t.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Törekszem olyan példát mutatni, hogy lássák, mennyi energiát és időt fektetek magam is a munkába. Cégünknél hasonló beállítottságú kollégák dolgoznak, így egymást ösztönözzük. Nagyon családias a légkör, bízunk egymásban, segítjük a másikat – azt gondolom, ez is többlet motiváció a számunkra.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Ha az nem az építőiparhoz kapcsolódó lenne, akkor tuti valami teljesen másban, például a vendéglátásban, gasztro vonalon dolgoznék. Manapság ott is komoly kihívásokkal találkozik az ember.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Sajnos azt tapasztalom, hogy az építőiparban, azon belül is a kivitelezésben, nem jelent elég értéket a megfelelő partner. Törekszem olyan emberekkel dolgozni, akikkel hasonló az értékrendünk. Ha ez nagyjából egyezik, nincs olyan probléma, amit ne tudnánk együtt megoldani.
– Mire sajnálja az idejét?
– Arra, ha megvárakoztatnak. Egyfelől tiszteletlenségnek tartom, másfelől nehezen kezelem, mert a kieső időben számos egyéb dolgot tudnék csinálni.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Ahogy mondtam: ha megvárakoztatnak, illetve a hazugságokkal.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Mindig lehet számítani rám, ha van nemesebb cél, amellyel az értékrendemmel összeegyeztethető, másokat segítő dolgot tudok végezni. Hátrányosabb helyzetűek segítésében vagy fiatalok oktatásában szívesen részt vennék.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Nem tartom magam nagy költekezőnek, nem vagyok túl nagy tárgy- és eszközhalmozó. Inkább a „kevesebb több” elvét követem, ha valamit veszek, szeretem, ha az jó minőségű. Utazásokra vagy olyan programokra sem sajnálom, amelyek élményt adnak, ezekre ráadásul mindig az elképzeléseim felett költök.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Szeretek sportolni, négy éve a küzdő sportokat választottam. Minden edzés után teljesen más lelki állapotban érek haza, mint ahogy elindultam. Idén született meg a kisfiúnk, most 9 hónapos, a vele eltöltött idő már 20 perc után teljesen kikapcsol.
Az Üzletem Sinkó Gergővel készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.
(A felvételen Balázs Gábor és Sinkó Gergő átveszi az Év Fiatal Vállalkozója díjat dr. Kovács Patriktól, a FIVOSZ elnökétől.)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.
