Az adatmegosztás új korszaka: jó a cégeknek, jó a fogyasztóknak

Az adatmegosztás új korszaka: jó a cégeknek, jó a fogyasztóknak
2022. 01. 25., 15:35

„Az adat az új arany" – ez a fordulat mostanában kezd valóban értelmet nyerni: az adatelemzésen alapuló döntések során már 70 százalékban használnak fel külső forrásokból származó adatokat világszerte. Ez főként a pénzügyi és az egészségügyi szektorokban jellemző. Az adatmegosztási trend fejlődésével egyre több szervezet lép majd adatközösségbe egymással, a felhő alapú adatpiacok pedig már most gyors és egyszerű lehetőséget nyújtanak adatok adás-vételére – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában.

Az adatkezelési folyamatok egyszerűsítésében és a kapcsolódó költségek csökkentésében segítheti a szervezeteket, ha külső adatkezelő szolgáltatókkal végzik az adatok biztonságos megosztását. Az adatmegosztás fejlődésének előrehaladtával a Deloitte szakértői arra számítanak, hogy egyre több szervezet – versenytársak és iparági partnerek egyaránt – vesz majd részt adatközösségekben, és vállalkozik kölcsönösen előnyös bevételi, működési és kutatási területek feltárására.

Az adatpiaci szektor jelenleg korai aranyláz fázisát éli. Az „adatmegosztás mint szolgáltatás" modell már bizonyította hatékonyságát olyan nagy horderejű adat-, információ- és tartalommegosztási területeken, mint a zenei fájlmegosztó platformok és a közösségi média. Ezekben a szolgáltató felhasználóbarát adatmegosztó platformot bocsát rendelkezésre, ügyfelei pedig biztosítják a tartalmat – az adatokat.

Az adat többé nem pusztán a vezetői döntéshozatalt támogató eszköz, az adat mára üzleti szempontból kritikus eszközzé vált, melynek zökkenőmentes adás-vételében és megosztásában felhőalapú adatmegosztó platformok segítik a szervezeteket. A változást legkönnyebben és leghatékonyabban katalizáló platform végül akár az adatmegosztás szabványává is válhat az iparági adatszolgáltatások vertikumában.

„Az új adatvédelmi technológiák még gyerekcipőben járnak, de máris rohamosan nő az érdeklődés a külső adatforrások használata iránt. A következő években várhatóan számos szervezet fejleszt saját adatvagyonán és eszközein alapuló, biztonságos adatmegosztást kínáló megoldásokat, amellyel potenciális versenyelőnyre tehet szert" – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.

Biztonságosan megosztott adatok

Az egyik kulcskérdés a technológia elterjedésében a biztonság kérdése: az elmúlt években soha nem látott mértékben nőtt meg az adatvesztési incidensek száma, egyre nagyobb kárt okozva a szervezeteknek, és a trend folytatódni látszik. Az adat akkor válik értékké egy szervezet számára, ha használhatja és megoszthatja. Az adatvédelmi irányelvek és a versenytitoktartási elvárások azonban eddig természetszerűleg korlátozták lehetőségeiket az adat értékre váltásában. Az adatbiztonsági kockázatok nélküli adatmegosztás és feldolgozás ezért is létfontosságú. A hatékony, felhő alapú piacterek felületein lehetővé vált adat adás-vétel és a legújabb adatvédelmi technológiák, mint például a Teljes Homomorf Titkosítás (Fully Homomorphic encryption - FHE) vagy a Differenciált Adatvédelem (Differential Privacy) kombinációja nem kevesebbet tesz lehetővé, mint titkosított adat továbbítását majd feldolgozását a titkosítás feloldása nélkül. Ezek a megközelítések lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az adatbiztonság feláldozása nélkül élvezhessék az adatmegosztás minden előnyét.

Milyen előnyökkel jár mindez a felhasználók és a szervezetek számára?

Egy egyszerű példa: az összesített adatok segítségével meg lehet ismerni a vásárlói szokásokat egy teljes szektorra vonatkoztatva. Így könnyedén fel lehet tárni a csalási mintákat, ezzel pedig biztonságosabbá válik a vásárlás a kereskedők és fogyasztók számára egyaránt. A szervezetek adatközösségbe lépése és kutatási együttműködése lehetővé teszi kritikus területekre vonatkozó kutatási kezdeményezések felgyorsítását – mindezt az egyes szervezetek versenyelőnyének veszélyeztetése nélkül. Az új technológiák ezen kívül védhetőbbé teszik a mesterséges intelligencia folyamatok alapjául szolgáló és nyilvános felhőben tárolt adatokat is. Végül, de nem utolsó sorban biztosíthatóvá válik a továbbított adat titkosításának megőrzése a feldolgozási folyamat egésze során, hiszen FHE alkalmazásával a felhasználó gyorsan és titkosítási kulcs nélkül férhet hozzá kritikus adatokhoz. Ez utóbbi olyan iparágakban lehet versenyelőny, ahol bizalmas adatok gyors áramoltatására van szükség - mint például a robotsebészet vagy az intelligens gyártóipar területein.

„Lehetővé válik a hatékonyság növelése a költségek csökkentése mellett - biztonságos adatbázisok válhatnak egy gombnyomásra elérhetővé, így az adatszolgáltatóknak nem kell többé hardvert biztosítaniuk, adatbázisokat karbantartani és alkalmazásprogramozási felületeket, ún. API-kat építeni" – tette hozzá Szöllősi Zoltán.

Minden fél számára előnyös megoldás kell

A gyors fejlődés mellett természetesen vannak adatbiztonság-megőrző megosztást és feldolgozást lassító tényezők is. Érdemes figyelembe venni, hogy a teljes körű felhasználáshoz szervezeti változtatások szükségesek, amelyek jelentős erőfeszítéseket és időt kívánhatnak meg, így átmenetileg lassíthatják a munkavégzést és csökkenthetik a teljesítményt. Szabályozási akadályok is vannak az adatvédelem, illetve az adat tulajdonjoga körül, amelyekkel foglalkozni kell, mielőtt az adatbiztonság-megőrző megosztást és feldolgozást teljes mértékben és minden fél számára előnyös módon ki lehet aknázni.

Egy jó és igen aktuális példa az új technológiai lehetőség gyors kiaknázására a világjárványhoz, ezen belül a vakcinaelosztás optimalizálásához kapcsolódik: az Egyesült Államok-szerte közel 10 ezer üzletet magáénak tudó, és az évenkénti influenza- és egyéb oltások bevezetésének sikerével büszkélkedő CVS Health kereskedelmi adatmérnöki részlegének vezető igazgatója, Karthik Kirubakaran szerint: „Hatékony adatstratégiánknak köszönhetően, külső adatforrások elemzésével tökéletesíteni tudtuk a vakcina disztribúciónkat, mindezt hónapok helyett hetek alatt. Gyorsan tudtunk lépni azáltal, hogy egyetlen technológia alkalmazása helyett egy több platformon átívelő adathálót hoztunk létre."

A Deloitte legfrissebb Tech Trends 2022 tanulmánya itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS