Aranykorát éli a mélyépítés a hazai építőiparban. Mit szól hozzá Kaltenbacher Tamás?

2019. 09. 17., 10:15

Folyamatosan kutatjuk a szabadalmaztatható, kockázatokat csökkentő eljárásokat, amelyek még biztonságosabbá, hatékonyabbá tehetik az építési területeken a mélyépítési munkálatokat – írja az Üzletemnek Kaltenbacher Tamás, a HBM Soletanche Bachy ügyvezető igazgatója.

Az Üzletem „Mit szól hozzá?” sorozatában Kaltenbacher Tamás, a HBM Soletanche Bachy ügyvezető igazgatója a mélyépítésben elért kimagasló eredmények tapasztalatait foglalta össze. Alábbiakban közöljük írását.

Közismert tény, hogy a hazai építőipar újabb aranykorát éli. A számok magukért beszélnek. A KSH adatai szerint ez a szektor 2019 első negyedévében 47 százalékkal nagyobb értékkel járult hozzá a hazai GDP-hez, mint az előző év azonos időszakában. Az igények bővülését nap, mint nap érezzük mi is a saját területünkön.

A mélyépítésben is ugrásszerűen megnőttek a megbízások, köszönhetően többek között a meglóduló ipari és infrastrukturális beruházásoknak. Mindez tükröződik az eredményekben is. 2018-ban az általam képviselt cégcsoport hazai leányvállalata, a HBM Soletanche Bachy a fennállásának harmadik legmagasabb eredményét érte el a több mint 8 milliárd forintos árbevételével.

Az, hogy a mélyépítés termelékenysége a legjobb mutatókkal büszkélkedhet a hazai építőiparon belül az több, teljesítményt fokozó faktorra vezethető vissza.  Egyrészt arra, hogy ma már olyan eszközökkel és megoldásokkal dolgozhatunk, mint a hidraulikus réselőkanál, az elektromos üzemű fúrógépek, vagy a munkaterületek 3D modellezése, illetve a VR technológia beépítése a munkafolyamatokba, amelyek jelentősen felgyorsítják az egyre összetettebb, komoly műszaki kihívásokat tartogató megbízások megvalósítását is.

Pont ezért, cégcsoportunk, a Soletanche Bachy nemzetközi szakembergárdája folyamatosan kutatja a szabadalmaztatható, kockázatokat csökkentő eljárásokat, amelyek még biztonságosabbá, hatékonyabbá tehetik az építési területeken a mélyépítési munkálatokat.

Másrészt az alapos, minden részletre kiterjedő tervezés, előkészítés a kulcs ahhoz, hogy időt, energiát spórolva a munkaterületen már tűpontosan, az előre lefektetett ütemterv szerint haladjunk a feladatainkkal. Ez pedig mindenképpen kritikus tényező a termelékenység növelésének vizsgálatakor. Jó példa erre az egyik legutóbbi megbízásunk.

A budapesti evosoft székház alapozásakor úgy kellett kialakítanunk a munkaszervezést, hogy a földmunka, a horgonyzás, a cölöpözés, az ágyazatkészítés, illetve a szerkezetépítés szinte egymással párhuzamosan elkezdődhessen. Ez a szoros kontroll alá vont előkészítés tette lehetővé többek közt azt, hogy a munkaterületet több héttel a kitűzött határidő előtt adhattuk át a magasépítőknek.

Szintén a mélyépítés termelékenységének bővülését segítik elő a magas szintű és szigorú biztonsági követelmények betartatása is. Nem kérdés, hogy az ember a legnagyobb érték, ezért a vállalatunknál is komoly hangsúlyt fektetetünk a dolgozók képzésére, hogy minimalizáljuk a balesetek, egyéb vészhelyzetek kialakulását a munkaterületeken. A közelmúltban egy VR szemüveggel kiegészített applikációt is készítettünk, aminek segítségével a felhasználók az építőiparban leggyakrabban előforduló munkabaleseti szituációkat ismerhetik meg anélkül, hogy valójában megsérülnének.

Nem utolsósorban pedig az is a termelékenység javulását támogatja, hogy olyan szakember gárdával dolgozhatunk, amelynek tagjai a komplex megbízások terén is kellő jártassággal, tapasztalatokkal rendelkeznek a mélyépítés egész folyamatát tekintve. Ennek megfelelően pedig garantálható, hogy a projektek megvalósításai alapos elemzések, a kockázatok előzetesen felmérése és a leghatékonyabb tervezési és kivitelezési megoldások számbavétele után indulhassanak el, illetve fejeződhessenek be sikeresen.

Nézőpontunk szerint egy olyan speciális mélyépítési feladatokra szakosodott vállalatnak, mint a HBM Soletanche Bachy, a fentiekben felsorolt négy pillér adja azt a következetes, stabil működési keretet, ami lehetővé teszi a projektek magas minőségben, határidőre és kimagasló hatékonysággal való megvalósítását.

 

Kaltenbacher Tamás,

HBM Soletanche Bachy ügyvezető igazgató

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS