Veszélyeket rejt a papír visszaszorítása az oktatásban

2021. 09. 02., 14:00

Ha a diákok a „hagyományos” módszerek helyett egyre inkább a digitális eszközöket használják tanulásra, kimutathatóan romlik az olvasási és szövegértési készségük. Az új tanév kapcsán erre is felhívja a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség (FEDPRINT) a legutóbbi, világszerte mintegy 600 ezer, 15 éves tanuló körében elvégzett PISA-mérés eredménye alapján.

„Egyértelmű, hogy a digitalizáció előnyeit érdemes beépíteni a jelenléti oktatás eszköztárába, azonban a papír visszaszorítása veszélyeket is rejt magában a hatékonyságra nézve” – ismertette a kutatást Orgován Katalin, a FEDPRINT elnöke.

Mint rámutatott, ha egy magyar diák heti egy órával többet tanul digitális eszközön, átlagosan 12 ponttal teljesít rosszabbul az olvasási kompetenciákat mérő, 79 országra kiterjedő PISA-teszten. Mivel az utolsó ilyen mérésen a hazai tanulók átlagpontszáma a nemzetközi viszonylatban közepesnek számító 476 volt, több órával kalkulálva jelentős arányú visszaesésről beszélhetünk. Ennek jelentőségét jól érzékelteti, hogy az átlagunk 12 pontos emelkedésével egyebek közt Svájcot, Hollandiát, Spanyolországot, Olaszországot vagy Ausztriát is megelőzhetnénk a felmérés rangsorában.

„Az adatok rávilágítanak, hogy ha papír helyett képernyőről olvasunk, az negatívan hat a szövegértési és folyékony olvasási képességekre. Az e-book-használók például szignifikánsan gyengébben teljesítenek a könyvolvasóknál akkor, ha eseményeket és helyszíneket kell idővonalon elhelyezni. A nyomtatott anyagokat preferáló diákok ezen felül egyéb tanulási kompetenciák terén is jobb eredményt nyújtottak” – jegyzi meg a szakember.

Sokatmondó, hogy azok a magyar tanulók, akik elsősorban könyveket olvasnak, átlagosan 37 ponttal értek el jobb eredményt az olvasási készségeket illetően azoknál, akik nem, vagy csak nagyon ritkán olvasnak. Ugyanez az érték „csupán” +19 pont azoknál, akik döntően digitális eszközön olvasnak, és +30 pont azoknál, akik a két technológiát ötvözik.

Nem elhanyagolható szempont azt sem, hogy a teljesítményjavulás mellett a papíralapon olvasók általánosságban jobban is élvezik az olvasást. A legutóbbi PISA-mérés tanúsága szerint ennek megfelelően azok, akik a könyveket részesítik előnyben, átlagosan heti 2 órával többet olvasnak azoknál, akik főként digitális formában „fogyasztják” a szövegeket.

„Ezekből a statisztikákból a tanévkezdés alkalmából véleményem szerint azt érdemes megjegyeznie diáknak, szülőnek és pedagógusnak, hogy miközben fontos, hogy a digitalizáció vívmányait minél hatékonyabban a tudásunk gyarapításának szolgálatába állítsuk, azért ne felejtsük el, hogy a képességek javításának, illetve az olvasás megszerettetésének legjobb forrása még mindig a papír” –mondta Orgován Katalin.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS