Végelszámolási hullám érte el a hazai cégeket 2022 januárjában

2022. 02. 14., 13:39

Az előző évekhez hasonlóan 2022 januárjában is tömegesen döntöttek vállalkozók cégük megszüntetése mellett, az év első hónapjában 1762 végelszámolási eljárást tettek közzé.

Az elmúlt 3 évre visszatekintve elég látványosan körvonalazódik az a gyakorlat, hogy az év elején tömegesen indítanak végelszámolást a társas vállalkozások tulajdonosai az előző naptári év zárását követően. Ez természetes is, egyrészt azért, mert decemberben az ünnepek környékén kevéssé az adminisztráció és a cégeik megszűntetése foglalkoztatja a vállalkozókat, így sok végelszámolás tolódik át januárra. Másrészt a naptári év zárása adminisztrációs szempontból ideális időpont a vállalkozási tevékenység befejezésére amúgy is, ha egy vállalkozó erre már elszánta magát. Így a kiugró januári értékeknek van természetes oka, ugyanakkor érdekes módon ez a gyakorlat csak az elmúlt években vált általánossá.

2020-ban és 2021-ben is 2000 felett volt a januárban induló végelszámolások száma, ahhoz képest a mostani 1762-es végelszámolási érték még alacsonynak is mondható. Ez a fajta szezonalitás 2020 előtt egyáltalán nem volt jellemző. Az elmúlt 5 évet nézve a most januári végelszámolási érték a 3. legmagasabb havi adat volt, de hosszabb időtávra visszanézve nem számít kirívónak. 2010-2012 között a 2–3 ezres havi végelszámolási értékek átlagosnak számítottak, azóta sokat csökkent az így megszűnő cégek száma.

A megszüntetésre irányuló eljárások közül a végelszámolás számít gazdasági szempontból a legrendezettebb megszűnés-típusnak. A felszámolásokkal és a kényszertörlési eljárásokkal ellentétben végelszámoláskor a vállalkozó saját kezdeményezésre, kereskedelmi és adminisztratív szempontból is rendezett körülmények között szünteti meg vállalkozását. Jellemzően, éves átlagban a megszüntetésre irányuló eljárásoknak csupán 25 százaléka végelszámolás, így e tekintetben még van hova fejlődnie a hazai cégvilágnak.

Decemberben összesen 2600 cégtörlés került közzétételre, ami már megközelíti a 2019-es átlagos havi törlési adatokat, de még mindig alacsonyabb, mint a COVID előtti időszakban regisztrált értékek. Ez azért érdekes, mert a COVID alatt szüneteltetett kényszertörlési eljárások újraindulása egyelőre nem okozott komolyabb cégtörlési hullámot, így vélhetően egyelőre bent maradt a cégbázisban néhány tízezer, adminisztrációs kötelezettségeit sem teljesítő, elhagyott cég.

A januári cégalapítási számok is viszonylag rendhagyónak számítanak. Mindösszesen 2054 cégalapítás került közzétételre az év első hónapjában, amely alacsony értéknek számít. 2021-ben minden egyes hónapban magasabb volt a havi cégalapítási érték, és ez a magas cégtörlési aránnyal együtt azt jelenti, hogy januárban csökkent a hazai cégek száma, amire már nagyon régóta nem volt példa.

Vélhetően 2022 első felében végig megmarad a társas vállalkozások számának lassú csökkenése, ugyanis az egyéb induló, megszüntetésre irányuló eljárások száma is magas szinten áll. Januárban 585 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás és 2542 vállalkozás ellen indult kényszertörlési eljárás, amelyek kifutása a következő hónapokban várható. Jelenleg mintegy 529 ezer társas vállalkozás működik a gazdaságban, 2022 első felében várható ennek enyhe csökkenése, de utána visszatérhet a COVID előtti trend, amely emelkedő cégszámmal fog együtt járni.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) januári értéke átlagosan 11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Fejér, Tolna és Hajdú-Bihar megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.

Opten

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS