Végelszámolási hullám érte el a hazai cégeket 2022 januárjában

2022. 02. 14., 13:39

Az előző évekhez hasonlóan 2022 januárjában is tömegesen döntöttek vállalkozók cégük megszüntetése mellett, az év első hónapjában 1762 végelszámolási eljárást tettek közzé.

Az elmúlt 3 évre visszatekintve elég látványosan körvonalazódik az a gyakorlat, hogy az év elején tömegesen indítanak végelszámolást a társas vállalkozások tulajdonosai az előző naptári év zárását követően. Ez természetes is, egyrészt azért, mert decemberben az ünnepek környékén kevéssé az adminisztráció és a cégeik megszűntetése foglalkoztatja a vállalkozókat, így sok végelszámolás tolódik át januárra. Másrészt a naptári év zárása adminisztrációs szempontból ideális időpont a vállalkozási tevékenység befejezésére amúgy is, ha egy vállalkozó erre már elszánta magát. Így a kiugró januári értékeknek van természetes oka, ugyanakkor érdekes módon ez a gyakorlat csak az elmúlt években vált általánossá.

2020-ban és 2021-ben is 2000 felett volt a januárban induló végelszámolások száma, ahhoz képest a mostani 1762-es végelszámolási érték még alacsonynak is mondható. Ez a fajta szezonalitás 2020 előtt egyáltalán nem volt jellemző. Az elmúlt 5 évet nézve a most januári végelszámolási érték a 3. legmagasabb havi adat volt, de hosszabb időtávra visszanézve nem számít kirívónak. 2010-2012 között a 2–3 ezres havi végelszámolási értékek átlagosnak számítottak, azóta sokat csökkent az így megszűnő cégek száma.

A megszüntetésre irányuló eljárások közül a végelszámolás számít gazdasági szempontból a legrendezettebb megszűnés-típusnak. A felszámolásokkal és a kényszertörlési eljárásokkal ellentétben végelszámoláskor a vállalkozó saját kezdeményezésre, kereskedelmi és adminisztratív szempontból is rendezett körülmények között szünteti meg vállalkozását. Jellemzően, éves átlagban a megszüntetésre irányuló eljárásoknak csupán 25 százaléka végelszámolás, így e tekintetben még van hova fejlődnie a hazai cégvilágnak.

Decemberben összesen 2600 cégtörlés került közzétételre, ami már megközelíti a 2019-es átlagos havi törlési adatokat, de még mindig alacsonyabb, mint a COVID előtti időszakban regisztrált értékek. Ez azért érdekes, mert a COVID alatt szüneteltetett kényszertörlési eljárások újraindulása egyelőre nem okozott komolyabb cégtörlési hullámot, így vélhetően egyelőre bent maradt a cégbázisban néhány tízezer, adminisztrációs kötelezettségeit sem teljesítő, elhagyott cég.

A januári cégalapítási számok is viszonylag rendhagyónak számítanak. Mindösszesen 2054 cégalapítás került közzétételre az év első hónapjában, amely alacsony értéknek számít. 2021-ben minden egyes hónapban magasabb volt a havi cégalapítási érték, és ez a magas cégtörlési aránnyal együtt azt jelenti, hogy januárban csökkent a hazai cégek száma, amire már nagyon régóta nem volt példa.

Vélhetően 2022 első felében végig megmarad a társas vállalkozások számának lassú csökkenése, ugyanis az egyéb induló, megszüntetésre irányuló eljárások száma is magas szinten áll. Januárban 585 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás és 2542 vállalkozás ellen indult kényszertörlési eljárás, amelyek kifutása a következő hónapokban várható. Jelenleg mintegy 529 ezer társas vállalkozás működik a gazdaságban, 2022 első felében várható ennek enyhe csökkenése, de utána visszatérhet a COVID előtti trend, amely emelkedő cégszámmal fog együtt járni.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) januári értéke átlagosan 11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Fejér, Tolna és Hajdú-Bihar megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.

Opten

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS