Van, amiben Nógrád megye teljesített a legjobban

2019. 07. 22., 15:15

Több mint nyolcezer céggel kevesebb működött Magyarországon 2019 második negyedév végén, mint egy évvel korábban – közölte a Bisnode Magyarország Kft. negyedéves elemzése alapján hétfőn.

A tanácsadó cég saját adatbázisa szerint a magyar működő cégek száma a 2018 második negyedévi 499 804-ről az idén június végére 491 687 aktív cégre csökkent.

A közlemény szerint a cégalapítási kedv ugyan látványosan, több mint 8 százalékkal emelkedett, az egy évvel korábbihoz képest 1129-cel több, összesen 14 935 céget hoztak létre, a csődök száma 12 volt az egy évvel korábbi 14-gyel szemben, a megszűnések száma mintegy 4 százalékkal, 19 534-re emelkedett.

Iparágak szerint az új cégalapítások számát tekintve az építőipar vezet, 3024 új céget hoztak létre, ami 23 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 2458-hoz képest. Az arányokat tekintve a nemfém ásványi termék gyártás iparág vezet, a mért időszakban 53 százalékkal több, 40 új céget hoztak létre.

A legtöbb megszűnt céget és a legtöbb végelszámolást a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén, a legtöbb felszámolást az építőiparban, a legtöbb csődöt a nagykereskedelemben, a legtöbb kényszertörlést holtversenyben az építőiparban és a nagykereskedelemben regisztrálta a Bisnode.

A megyék közül mindössze Nógrád megyében nőtt a cégek száma tavalyhoz képest, ahol 21-gyel volt több a működő cégek száma az idén.

A többi megyében csökkent a működő cégek száma, a legjelentősebben, több mint 3 százalékkal Komárom-Esztergom megyében. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS