Vállalkozói ökoszisztéma Magyarország városrégióiban: nincs mire büszkének lenni

A tanulmányban a szerzők – Szerb László, Lukovszki Lívia és Varga Attila – a REDI (Regionális Vállalkozási és Fejlődési Index) felhasználásával vizsgálják 22 magyar városrégió vállalkozási teljesítményét az EU (Európai Unió) többi, 118 régiójához viszonyítva. A REDI a vállalkozási teljesítmények regionális különbségeit meghatározó egyéni és környezeti tényezők komplex vállalkozói felfogásán alapul.

A nemzetközi vizsgálatba bevont 118 európai régió és 22 magyar városrégió vállalkozási teljesítményének összehasonlításakor a budapesti városrégió a közepes teljesítményű régiók között helyezkedik el, míg a többi magyar városrégió a sereghajtók között.

A magyar városrégiók vállalkozói ökoszisztémájának teljesítménye minden esetben elmarad attól, ami a fejlettségük alapján elvárható lenne. Az elmaradás abszolút mértékben a budapesti agglomeráció esetében a legnagyobb. A fejlettebb régiók relatív elmaradása a kevésbé fejlettebbekhez képest nagyobb, azonban a külföldi működőtőke és a külföldi tulajdonú cégek jelenléte pozitív hatást gyakorol az ökoszisztémára, és mérsékli a fejlettséghez viszonyított elmaradást.

A vizsgálat eredményei alapján a szerzők városrégiós szintű gazdaságpolitikai javaslatokat tesznek, segítve ezzel a politikai döntéshozókat a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásában. Feltétlenül újabb vizsgálatok szükségesek viszont a fejlettebb régiók vállalkozói ökoszisztémája esetében a relatív elmaradottság magyarázatára.

Forrás: a Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 8. számában megjelent, Szerb László, Lukovszki Lívia és Varga Attila által írt, „A vállalkozói ökoszisztéma Magyarország városrégióiban” című tanulmány.