Vállalkozói ökoszisztéma Magyarország városrégióiban: nincs mire büszkének lenni

2019. 08. 12., 16:15

A 22 magyar városrégió vállalkozási teljesítményének összehasonlításakor a budapesti városrégió a közepes teljesítményű régiók között helyezkedik el, míg a többi magyar városrégió a sereghajtók között – derül ki a Statisztikai Szemle egyik friss cikkéből.

A tanulmányban a szerzők – Szerb László, Lukovszki Lívia és Varga Attila – a REDI (Regionális Vállalkozási és Fejlődési Index) felhasználásával vizsgálják 22 magyar városrégió vállalkozási teljesítményét az EU (Európai Unió) többi, 118 régiójához viszonyítva. A REDI a vállalkozási teljesítmények regionális különbségeit meghatározó egyéni és környezeti tényezők komplex vállalkozói felfogásán alapul.

A nemzetközi vizsgálatba bevont 118 európai régió és 22 magyar városrégió vállalkozási teljesítményének összehasonlításakor a budapesti városrégió a közepes teljesítményű régiók között helyezkedik el, míg a többi magyar városrégió a sereghajtók között.

A magyar városrégiók vállalkozói ökoszisztémájának teljesítménye minden esetben elmarad attól, ami a fejlettségük alapján elvárható lenne. Az elmaradás abszolút mértékben a budapesti agglomeráció esetében a legnagyobb. A fejlettebb régiók relatív elmaradása a kevésbé fejlettebbekhez képest nagyobb, azonban a külföldi működőtőke és a külföldi tulajdonú cégek jelenléte pozitív hatást gyakorol az ökoszisztémára, és mérsékli a fejlettséghez viszonyított elmaradást.

A vizsgálat eredményei alapján a szerzők városrégiós szintű gazdaságpolitikai javaslatokat tesznek, segítve ezzel a politikai döntéshozókat a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásában. Feltétlenül újabb vizsgálatok szükségesek viszont a fejlettebb régiók vállalkozói ökoszisztémája esetében a relatív elmaradottság magyarázatára.

Forrás: a Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 8. számában megjelent, Szerb László, Lukovszki Lívia és Varga Attila által írt, „A vállalkozói ökoszisztéma Magyarország városrégióiban” című tanulmány.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS