Vállalati kommunikációs trendek Közép- és Kelet-Európában járvány idején

2020. 07. 30., 14:45

A kommunikáció nem csak a járvány alatt kiemelkedően fontos, de a járvány lecsengése után is kulcsfontosságú marad. Ben Petter, a Grayling 11 közép-kelet-európai irodáját felügyelő igazgatója összefoglalta a 2007–2008 utáni évek pénzügyi válságból szerzett tapasztalatai alapján, milyen változásokra számíthatunk a vállalati kommunikációt illetően Közép- és Kelet-Európában.

Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve.

Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.

Mi lehet mindennek az oka?

Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelműnek, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek. 

Kommunikációs trendek a régióban

De még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból is viszonylag ellenállónak bizonyul, és különféle módon fogja érinteni a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a covid-19 válság:

1. Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára

A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.

Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.

2. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén

A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően - ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket - megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.

3. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket

A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.

A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a Covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepe van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS