Újabb nyolc céggel bővült a kiemelt exportőr vállalatok köre

2021. 06. 29., 17:00

Újabb nyolc céggel, 35-re bővült a Kiemelt exportőr partnerségi programhoz (Kepp) csatlakozott vállalatok köre – közölte Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exportnövelésért felelős helyettes államtitkára a programhoz csatlakozó vállalatok együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen kedden.

A program 2019-ben indult, abban a magyar tulajdonú, jelentős exporttevékenységet megvalósító vállalatokkal kötnek partnerségi megállapodást a szorosabb együttműködés érdekében. Ezek a cégek jó eséllyel nemzetközi multinacionális vállalatokká is fejlődhetnek.

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos kitért arra, hogy a cégek nemzetgazdaságilag fontos ágazatokból érkeztek, mint az építőipar, élelmiszeripar, villamosipar, informatika. Ezen cégek 140 milliárdos tavalyi összesített árbevételének 35 százaléka exportból származott, több mint négyezer embernek adnak munkát, és a járvány alatt senkit sem bocsátottak el.

Magyarország a járvány nyertesei közé szeretne és fog is tartozni, ezen dolgoznak – mondta Joó István. Hozzátette: a 2020-ban meghozott gazdaságvédelmi intézkedések a GDP 30 százalékát tették ki, a vállalkozások, családok megmentéséből a tárca is kivette a részét. Soha annyi beruházást nem támogattak mint 2020-ban: tavalyi közel 1500 beruházás révén 5,5 milliárd dollár beruházási érték jött létre, ezzel több mint 270 ezer munkahelyet védett meg a kormány, és közel 13 ezer új munkahelyet hoztak létre. Mindehhez a kabinet 474 milliárd forintnyi támogatást biztosított.

Elmondta, elindították a tőkekifektetési programokat azoknak a cégeknek, akik a hazai kapacitások mellett új tevékenységet akarnak külföldön indítani: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 2019-ben nyugat-balkáni kifektetési programot indított. Ebben 7 vállalkozás 7 projektjét 7 milliárd forinttal támogatták, amivel 15 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg Szerbiában.

Kifejtette, a tavaly indított Nemzeti exportvédelmi programban pedig 48 magyar vállalkozás 140 milliárd forintnyi beruházását támogatják 71 milliárd forinttal. Ennek köszönhetően 5 kontinens 19 országában valósulnak meg fejlesztések. A kormány új programok sokaságával segíti a cégek fejlődését, az eredmények nem maradtak el: 2020-ban is 100 milliárd forint felett volt a magyar export értéke, beruházási rekordok dőltek meg – összegezte, hozzátéve: a megkezdett munkát folytatják a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsben, a külgazdasági és külügyminiszter vezetésével. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS