Új iparág épül fel Magyarországon

Új iparág épül fel Magyarországon
2021. 11. 24., 09:56

Workshopon mutatták be a kormány Egészségipari Támogatási Programjában (ETP) részt vevő magyar vállalkozások a támogatás révén létrejött fejlesztéseket; az 56 cég együtt több mint 80 egészségipari fejlesztést hajtott végre 80 milliárd forintot meghaladó összegben. A Székesfehérváron rendezett kiállításon felvonultatott beruházások nagy része még az idén elkészül.

Varga Mihály pénzügyminiszterköszöntő beszédében elmondta: az egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan évi 500 milliárd forint értéket állít majd elő. Az új beruházások révén a szektor a program előttihez képest másfélszeresére nőhet, az ország önellátása a jövőben nem függhet csak a külföldi szállítóktól.

A koronavírus okozta krízishelyzetben magas technológiai fejlettséget értünk el egy olyan területen, amely egyértelműen a jövő stratégiai iparága. Az Egészségipari Támogatási Program tehát jócskán túlmutat elsődleges célján, amely a magyar emberek egészségügyi biztonságának, a hazai egészségipari ellátottság biztonságának megteremtése volt – fogalmazott.

Vajda Attila, Magyarország piacvezető higiéniai papírtermék-gyártójának, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az ETP elindítása óta jelentősen bővült a hazai gyártás, így lehetősége van a magyar egészségügynek hazai termékek rendelésére, ami óriási eredmény. Az ETP egy nagyon hatékony, gyors, jó időzítésű program volt, amely Magyarország saját egészségügyi védekezőképességének kiépítését, fejlesztését nagymértékben segítette.

Hozzátette: az egészségipar eredményessége az évtized végére elérheti az építőipari szegmens szintjét is. Kiemelte: a program segítségével beszerzett maszkgyártó gépsornak köszönhetően Magyarország önellátóvá vált a vírus ellen védelmet adó maszkokból: a Vajda-Papír napi 1 millió orvosi eszköz minőségű arcmaszkot képes gyártani dunaföldvári gyárában.

Az 1,4 milliárd forintos beruházáshoz az ETP-n belül a kormány 1,1 milliárd forintot biztosított. A fejlesztés révén 16 új munkahely jött létre és 134 munkahely megőrzése vált biztosítottá. Vajda Attila emlékeztetett rá, hogy a magyar tulajdonban lévő családi vállalkozás eddig is képes volt fedezni Magyarország teljes higiéniai papírtermék-igényét, mostantól pedig arcmaszkokból sem lehet hiány a koronavírus-járvány alatt megnövekedett kereslet mellett sem.

Mivel a belföldi igény körülbelül évi 100 millió darab, így a Vajda-Papír kormányzati támogatással nem csak a belföldi igényeket képes kielégíteni, de exportpiacain is megjelenhetett egészségipari új termékével.

Karsai Béla, a műanyagiparban érdekelt Karsai Holding Zrt. elnöke, a Karsai Alba Kft. ügyvezető igazgatójakiemelte, hogy a támogatásnak köszönhetően új piacra léphetett a cég. A székesfehérvári új pipettagyártó üzemben évi négyszázmillió darab, laborvizsgálatokra alkalmas pipetta előállítására vált képessé a Kft., a termékeket az Egis, a Richter, a Béres és a Chinoin gyógyszergyárak is vásárolják.

A Karsai Alba Kft két lépcsőben fejlesztette egészségipari divízióját. Első fejlesztési lépcsőben a cég maszkok és immunerősítő vitamintabletták csomagolásának előállítását kezdte meg, a másodikban új labortechnikai, pipettahegy gyártó üzemet hoztak létre. Karsai Béla hangsúlyozta, hogy a vállalkozás már most is nemzetközileg elismert középvállalatnak számít, árbevételének több mint fele exportból származik, a világ 22 országában ismerik termékeit, és az ETP-s fejlesztésekkel tovább erősödött külpiaci pozíciójuk.

Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke elmondta, hogy új egészségipari alapanyaggyártó üzemet adtak át Sárszentmihályon júniusban.„A Masterplast részéről az Egészségügyi Támogatási Program segítségével létrehoztuk a saját egészségügyi divíziónkat, ahol egyrészt a non woven (nem szőtt textília) gyártás kiépítésével egy olyan hiánypótló beruházást valósítottunk meg, amely mindeddig sem itthon, sem a környező országokban nem volt elérhető, másrészt az egészségügyi védekezéshez szükséges késztermékeket (pl. védőruhát, orvosi ruhát, köpenyt) is tudunk gyártani és beléptünk a higiéniai termékek piacára is.”

Az 50 új munkahelyet létrehozó – két lépcsős – beruházásuk több mint 11,8 milliárd forintba került, ehhez 9,4 milliárdos állami támogatás társult. Kiemelte, hogy járványidőszakban az új üzem teljes kapacitását képesek lesznek a hazai szükségletek kielégítésére fordítani, ugyanakkor „békeidőben” a termékek 80 százalékát akár a külpiacokon is tudják értékesíteni. Tibor Dávid megjegyezte azt is, hogy az egészségipari textíliagyártó üzem a Masterplast történetének legnagyobb beruházása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS