Továbbra is mélyponton a cégalapítás: válság vagy tisztulás?

2023. 03. 13., 14:19

Öt éve nem alakult ilyen kevés cég, mint januárban (1710), kivéve a Covid első lezárt hónapját, de szezonálisan a februári cégalapítás is az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét hozta. Ismét 1000 feletti az újonnan indult felszámolási eljárások száma. A megszűnt cégek több mint 70 százaléka végelszámolás volt.

Tovább folytatódott a cégek számának csökkenése februárban is, több mint 2000 céggel lett kevesebb a hazai társas vállalkozások száma. Ugyan decemberben volt egy kísérlet a trend megfordulására, de a februári összes cégszám nem csak decemberhez – mint magas bázisszám –, de novemberhez képest is kevesebb lett.

A kivárás jellemezheti a piacra kilépőket, továbbra is mélyponton a cégalapítási kedv. Az OPTEN adatbázisa alapján az elmúlt 5 év során mindössze 1 olyan hónap volt, amikor kevesebb cég alakult, mint most januárban, és szezonálisan a februári cégalapítás is az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke lett. Februárban az újonnan létrejött vállalkozások száma nem érte el a megszűnő cégek 60 százalékát sem. „Feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők sokat tanultak az elmúlt 30 év történéseiből. Tapasztaltabbak, megfontoltabbak lettek, és a cégalapítási kedv csökkenése akár pozitív üzenetet is hordozhat. A mai gazdasági helyzetben nem a kapkodás, kétségbeesés jelei mutatkoznak azzal, hogy „alapítsunk gyorsan – hagyjuk a régit magára” hozzáállást látjuk, az adatok szerencsére nem ezt erősítik” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A megszűnések száma kiugróan magas volt januárban és februárban is, míg januárban az elmúlt öt év legmagasabb értéke (a megszűnések száma megközelítette a 4,5 ezret), addig februárban az elmúlt öt év szezonális legmagasabb értéke lett. Ezen belül a végelszámolással megszüntetett cégek adják az egész 71 százalékát. Nem meglepő a végelszámolás magas aránya, úgy tűnik, beértek a tavalyi kata-változásához köthetően elindított végelszámolások. Feltételezhetően az egyszerűsített végelszámolási eljárások domináltak, aminek pozitív üzenete is lehet, amennyiben a cégek jellemzően nem hagytak maguk után tartozást, hiszen ellenkező esetben át kellett volna fordulniuk felszámolásba.

A megindított cégbírósági eljárások – végrehajtási eljárások nélkül – száma normalizálódni látszik. Az eljárásokon belül a felszámolások súlya jelentős, közel 40 százalék, ami még mindig magasnak számít, azonban a végelszámolási eljárások tekintetében visszarendeződés figyelhető meg, ami a szokásos szezonális szintre esett vissza, szemben a kata-szabályok változását követő kiemelkedő értékekkel. A kényszertörlési eljárások száma meglepően alacsony, nem éri el az 1100-at sem, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb januári értéke – a moratóriummal nem érintett időszak kivételével.

A felszámolások száma februárban is átlépte az ezres nagyságrendet, 1281-es értékkel. Mindez azt jelenti, hogy a február már a hatodik olyan egymást követő hónap, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták. Az elmúlt hat hónapban több felszámolási eljárás indult, mint a 2018-2021 években évente összesen, ami lehet egy visszajelzése annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben számolni szükséges a fizetésképtelenség erősödésével.

„Nem gondolom, hogy a 2023-as év eleje negatív időszak lett volna összességében. A cégszám csökkenése alapvetően a megszűnések kiugró számának tudható be. A végelszámolással megszűnt cégek számának magas aránya egy jogi szabályozás megváltozásának az eredménye, tudtuk, hogy jön. Véleményem szerint a felszámolások azok, amelyek aggodalomra adhatnak okot, míg a kényszertörlések meglepő módon alacsony értéken álltak meg. Úgy tűnik, lassan meg kell szoknunk, hogy a felszámolások meghaladják az 1000-es nagyságrendet, és ezt már a figyelem középpontjába érdemes állítani, mert akár a fizetésképtelenség erősödését is magában rejtheti” – mondja Alföldi Csaba.

Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) februári értéke átlagosan 13–14 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Békés, Veszprém és Bács-Kiskun vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Baranya és Nógrád vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS