Továbbra is mélyponton a cégalapítás: válság vagy tisztulás?

2023. 03. 13., 14:19

Öt éve nem alakult ilyen kevés cég, mint januárban (1710), kivéve a Covid első lezárt hónapját, de szezonálisan a februári cégalapítás is az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét hozta. Ismét 1000 feletti az újonnan indult felszámolási eljárások száma. A megszűnt cégek több mint 70 százaléka végelszámolás volt.

Tovább folytatódott a cégek számának csökkenése februárban is, több mint 2000 céggel lett kevesebb a hazai társas vállalkozások száma. Ugyan decemberben volt egy kísérlet a trend megfordulására, de a februári összes cégszám nem csak decemberhez – mint magas bázisszám –, de novemberhez képest is kevesebb lett.

A kivárás jellemezheti a piacra kilépőket, továbbra is mélyponton a cégalapítási kedv. Az OPTEN adatbázisa alapján az elmúlt 5 év során mindössze 1 olyan hónap volt, amikor kevesebb cég alakult, mint most januárban, és szezonálisan a februári cégalapítás is az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke lett. Februárban az újonnan létrejött vállalkozások száma nem érte el a megszűnő cégek 60 százalékát sem. „Feltételezhető, hogy a gazdasági szereplők sokat tanultak az elmúlt 30 év történéseiből. Tapasztaltabbak, megfontoltabbak lettek, és a cégalapítási kedv csökkenése akár pozitív üzenetet is hordozhat. A mai gazdasági helyzetben nem a kapkodás, kétségbeesés jelei mutatkoznak azzal, hogy „alapítsunk gyorsan – hagyjuk a régit magára” hozzáállást látjuk, az adatok szerencsére nem ezt erősítik” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A megszűnések száma kiugróan magas volt januárban és februárban is, míg januárban az elmúlt öt év legmagasabb értéke (a megszűnések száma megközelítette a 4,5 ezret), addig februárban az elmúlt öt év szezonális legmagasabb értéke lett. Ezen belül a végelszámolással megszüntetett cégek adják az egész 71 százalékát. Nem meglepő a végelszámolás magas aránya, úgy tűnik, beértek a tavalyi kata-változásához köthetően elindított végelszámolások. Feltételezhetően az egyszerűsített végelszámolási eljárások domináltak, aminek pozitív üzenete is lehet, amennyiben a cégek jellemzően nem hagytak maguk után tartozást, hiszen ellenkező esetben át kellett volna fordulniuk felszámolásba.

A megindított cégbírósági eljárások – végrehajtási eljárások nélkül – száma normalizálódni látszik. Az eljárásokon belül a felszámolások súlya jelentős, közel 40 százalék, ami még mindig magasnak számít, azonban a végelszámolási eljárások tekintetében visszarendeződés figyelhető meg, ami a szokásos szezonális szintre esett vissza, szemben a kata-szabályok változását követő kiemelkedő értékekkel. A kényszertörlési eljárások száma meglepően alacsony, nem éri el az 1100-at sem, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb januári értéke – a moratóriummal nem érintett időszak kivételével.

A felszámolások száma februárban is átlépte az ezres nagyságrendet, 1281-es értékkel. Mindez azt jelenti, hogy a február már a hatodik olyan egymást követő hónap, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták. Az elmúlt hat hónapban több felszámolási eljárás indult, mint a 2018-2021 években évente összesen, ami lehet egy visszajelzése annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben számolni szükséges a fizetésképtelenség erősödésével.

„Nem gondolom, hogy a 2023-as év eleje negatív időszak lett volna összességében. A cégszám csökkenése alapvetően a megszűnések kiugró számának tudható be. A végelszámolással megszűnt cégek számának magas aránya egy jogi szabályozás megváltozásának az eredménye, tudtuk, hogy jön. Véleményem szerint a felszámolások azok, amelyek aggodalomra adhatnak okot, míg a kényszertörlések meglepő módon alacsony értéken álltak meg. Úgy tűnik, lassan meg kell szoknunk, hogy a felszámolások meghaladják az 1000-es nagyságrendet, és ezt már a figyelem középpontjába érdemes állítani, mert akár a fizetésképtelenség erősödését is magában rejtheti” – mondja Alföldi Csaba.

Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) februári értéke átlagosan 13–14 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Békés, Veszprém és Bács-Kiskun vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Baranya és Nógrád vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS