Több mint 2 milliárd forint állami támogatásból fejlesztett a Sole-Mizo

2021. 05. 07., 17:30

Állami támogatással összesen 5 milliárd forint értékben fejlesztette a telephelyeit Szegeden, Csornán, Bácsbokodon a Sole-Mizo Zrt. – jelentette be a pénzügyminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján Budapesten.

Varga Mihály közölte: a fejlesztés 1225 munkahely megmaradását biztosította, így ahhoz a kormány 2,2 milliárd forinttal járul hozzá. A Sole-Mizo Bácsbokodon a sajtgyártási kapacitását bővítette, Csornán porítóüzemet létesített, Szegeden pedig a termelés bővítésén túl a gyártási technológiát is korszerűsítette.

Évente 400 millió liter tej feldolgozásával a vállalat a magyar tejipar legnagyobbja, és a legjelentősebb magyar tejfelvásárlóként termelők sokaságának biztosít megélhetést - tette hozzá a miniszter.

A kormány stratégiai célnak tekinti, hogy a magyar élelmiszeripar kiváló minőségben biztosítsa az ország szükségleteit, ezért a következő 2 évben 1500 milliárd forint jut az élelmiszeripar és a mezőgazdaság támogatására – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően szigorúan ellenőrzött, belföldön termelt élelmiszer kerülhet a családok asztalára, és külföldön is versenyképesek lehetnek az itteni termékek. A tárcavezető üdvözölte azt is, hogy a magyar élelmiszeripar válságálló, hiszen a járvány alatt is képes volt a növekedésre.    

Varga Mihály kifejtette, hogy a Sole-Mizo támogatását a Nagyvállalati beruházási program tette lehetővé, amely Magyarország legeredményesebb beruházásösztönző programja. Hozzájárulásával a járvány kitörése óta 53 vállalkozás összesen 110 milliárd forint értékben kezdett beruházást, ami 22,5 ezer munkahely megőrzését, vagy létrehozását segítette. A program keretösszegét a kormány további 25 milliárd forinttal emelheti, ha arra az újabb befektetések érdekében szükség lenne - közölte a miniszter.     

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a 2022-es költségvetésből vállalkozásfejlesztésre is több jut, miként minden ágazat nagyobb forrásból gazdálkodhat jövőre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az exportpiaci támogatásokért, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig a kis- és közepes vállalkozások ösztönzésért felel majd, míg a Pénzügyminisztériumhoz a nagyvállalati pályázatok tartoznak – tette hozzá.    

A szegedi központú Sole-Mizo Zrt. a 2009-ben alapított, Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Csoport tagja. Nettó árbevétele 2018-ban meghaladta a 73 milliárd forintot, 2019-ben a 77 milliárd forintot. A forgalom csaknem harmada külföldi értékesítésekből származik. (MTI)

Fotó: PM
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.
2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS