Több mint 2 milliárd forint állami támogatásból fejlesztett a Sole-Mizo

2021. 05. 07., 17:30

Állami támogatással összesen 5 milliárd forint értékben fejlesztette a telephelyeit Szegeden, Csornán, Bácsbokodon a Sole-Mizo Zrt. – jelentette be a pénzügyminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján Budapesten.

Varga Mihály közölte: a fejlesztés 1225 munkahely megmaradását biztosította, így ahhoz a kormány 2,2 milliárd forinttal járul hozzá. A Sole-Mizo Bácsbokodon a sajtgyártási kapacitását bővítette, Csornán porítóüzemet létesített, Szegeden pedig a termelés bővítésén túl a gyártási technológiát is korszerűsítette.

Évente 400 millió liter tej feldolgozásával a vállalat a magyar tejipar legnagyobbja, és a legjelentősebb magyar tejfelvásárlóként termelők sokaságának biztosít megélhetést - tette hozzá a miniszter.

A kormány stratégiai célnak tekinti, hogy a magyar élelmiszeripar kiváló minőségben biztosítsa az ország szükségleteit, ezért a következő 2 évben 1500 milliárd forint jut az élelmiszeripar és a mezőgazdaság támogatására – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően szigorúan ellenőrzött, belföldön termelt élelmiszer kerülhet a családok asztalára, és külföldön is versenyképesek lehetnek az itteni termékek. A tárcavezető üdvözölte azt is, hogy a magyar élelmiszeripar válságálló, hiszen a járvány alatt is képes volt a növekedésre.    

Varga Mihály kifejtette, hogy a Sole-Mizo támogatását a Nagyvállalati beruházási program tette lehetővé, amely Magyarország legeredményesebb beruházásösztönző programja. Hozzájárulásával a járvány kitörése óta 53 vállalkozás összesen 110 milliárd forint értékben kezdett beruházást, ami 22,5 ezer munkahely megőrzését, vagy létrehozását segítette. A program keretösszegét a kormány további 25 milliárd forinttal emelheti, ha arra az újabb befektetések érdekében szükség lenne - közölte a miniszter.     

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a 2022-es költségvetésből vállalkozásfejlesztésre is több jut, miként minden ágazat nagyobb forrásból gazdálkodhat jövőre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az exportpiaci támogatásokért, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig a kis- és közepes vállalkozások ösztönzésért felel majd, míg a Pénzügyminisztériumhoz a nagyvállalati pályázatok tartoznak – tette hozzá.    

A szegedi központú Sole-Mizo Zrt. a 2009-ben alapított, Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Csoport tagja. Nettó árbevétele 2018-ban meghaladta a 73 milliárd forintot, 2019-ben a 77 milliárd forintot. A forgalom csaknem harmada külföldi értékesítésekből származik. (MTI)

Fotó: PM
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS