Több évtizedes szünet után újraindul Magyarországon a papíripari szakképzés

2020. 11. 10., 19:30

Több évtizedes szünet után újraindul a papírgyártás és feldolgozás nappali szakképzése Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vajda-Papír együttműködésében a 2021/2022-es tanévben. A képzés újraindítását a megváltozott globális fogyasztási trendek, a műanyagok visszaszorulása, a papíripar egyre jelentősebb hozzájárulása a GDP-hez és az ágazatban foglalkoztatottak számának jelentős bővülése tette indokolttá. További, jelentős támogatást adott a szakképzés újraindításának az is, hogy a koronavírus-járványban felértékelődött az önellátás képességének biztosítása, amihez jól képzett és megfelelő számú szakemberre van szükség ebben az ágazatban is – hangsúlyozta Vajda Attila, a higiéniai papírtermékek piacán vezető Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a vállaltok kezdeményezésére döntött a szakképzésnek az Ipar 4.0 és a megváltozott munkaerőpiac követelményeinek megfelelő megújításáról. A Szakképzés 4.0 stratégia célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségek és kompetenciák birtokában kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is.

Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány is jelentős változásokat hozott, várhatóan véglegesen megváltoztatja például egyes ágazatok szerepét, és ehhez a munkaerőpiacnak is alkalmazkodnia kell. Mindez elképzelhetetlen a szakképzés fejlesztése nélkül. A magas színvonalú, a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szakemberképzés elengedhetetlen az egyes iparágak és az egész nemzetgazdaság versenyképességének növelése szempontjából.

Az ágazatok szakemberigényét, valamint az elvárt szakmai tudást és készségeket pedig a vállalatok tudják a legjobban meghatározni. Ezért fontos, hogy a tananyag is a valós, meglévő igényekre épüljön, de felkészítse a tanulókat a jövő kihívásaira is - hangsúlyozta.

Vajda Attila, aVajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója a globális trendekről elmondta, hogy a csomagolóanyagok piaca átalakul, egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a környezetkímélőbb megoldások, így a műanyagok visszaszorulása magával hozza a papírtermékek kínálatának bővülését. A higiéniai papírtermékek iránti igény különösen a koronavírus-járvány idején ugrott meg – mondta Vajda Attila, de megjegyezte, hogy a járványveszély elmúlta után sem számítanak jelentős keresletcsökkenésre.

„A higiéniai szokások végleg megváltoztak, ehhez a papírgyártási kapacitásoknak is igazodniuk kell” – hangsúlyozta.

A Vajda-Papír termelői kapacitásai biztosítják Magyarország önellátását ebben a szegmensben, ám az egyre inkább környezetbarát kínálatot csak szakmailag felkészült munkavállalókkal lehet garantálni, hiszen nem csak a háztartásokban használunk egyre több papírból készült terméket, de a szolgáltató-, az egészségügyi szektorban, az ipari, sőt az agrár területeken is bővül a papírtermékek felhasználásának köre. Ezért teszünk sokat annak érdekében, hogy a kamarával és a minisztériummal szoros együttműködésben egy új, a papírgyártás és -feldolgozás témakörére kiterjedő nappali oktatási rendszerben indítható képzést állítsunk össze. A vállalat szakemberei jelentős mértékben hozzájárultak az új papíripari szakmák és szakmairányok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásához, amelyekre a tanulók szakmai képzése épül. A tanagyag kidolgozását követően a folyamatos aktualizálásában is részt veszünk, és gyakorlati helyet, illetve később munkalehetőséget biztosítunk a képzésben részt vevőknek – mondta. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja a szakképzés megújulását, új képzések elindítását, illetve biztosítja az ehhez szükséges koordinációt a piaci szereplők és a minisztérium között.

Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatójaelmondta: nagyon fontosnak tartják, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az ITM támogatásávalegyre több szakmánál indul újra a piaci igényekhez igazodó szakképzés, amelyhez a naprakész tudás átadását a piaci szegmensekben vezető cégek biztosítják. A színvonalas szakképzés elengedhetetlen a szakember-utánpótlásban, a piaci igényekre reflektálnia kell az oktatásnak. A gazdaság versenyképességét, vonzerejét a külföldi befektetők előtt nagyban meghatározza a rendelkezésre álló munkaerő minősége, a képzett munkavállalók száma. A befektetésekért folytatott globális versenyben pedig jelentős előnyt jelent a munkaerő képzettsége – jegyezte meg.

A középfokú oktatásban a papírgyártó-feldolgozó és csomagolóanyag gyártó technikusi képzés Dunaújvárosban indul a 2021/22-es tanévben a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégiumban. A tanulók 5 év alatt az érettségi mellett egy szakmát is elsajátítanak, a vegyipari ágazat szakmaterület fogja össze a vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari, gumiipari és papíripari területeket.

Marczona Tamás, az iskola igazgatójaelmondta: A főleg természettudományi ismeretekre épülő képzések biztosítják, hogy ezen iparágak legkorszerűbb szakmai ismereteit sajátítsák el a tanulók, hogy ezáltal a magas hozzáadott értéket teremtő hazai vegyipar szakember utánpótlásai legyenek. A direktor hangsúlyozta, hogy a rugalmas szakképzési rendszer biztos jövőt jelent és ígéretet a fiataloknak a helyben boldogulásra, így a térség megtartó erejét is növeli. Megjegyezte azt is, hogy a duális képzőpartneri megállapodást szeretnének kötni a Vajda-Papírral. A duális képzés keretében a szakmai gyakorlatokon a tanulóknak kiváló lehetősége nyílik arra, hogy az oktatási intézményben elsajátított elméleti ismeretanyagot az iparágat képviselő vállalatok jól felszerelt laboratóriumaiban, ipari méretű kísérleti üzemeiben, korszerű eszközpark segítségével kiegészítsék az adott szakma gyakorlati ismereteivel – hangsúlyozta.

A papírgyártás és feldolgozás Magyarországon a rendszerváltás előtt jelentős iparág volt. A Papíripari Vállalatnak 12 papírgyára, saját kutató intézete és egy Gép és Alkatrész gyára volt. A Papíripari Vállalat kiemelt figyelmet fordított a szakképzésre, a szakmai utánpótlásra. A rendszerváltást követően a gyárakat privatizálták, sok gyár bezárt, így volt idő, amikor csak Dunaújvárosban és Diósgyőrben gyártottak papírt. A szakképzés pedig átalakult és csak OKJ képzés keretében képeztek szakember utánpótlást. A korábbi nappalos iskolai képzések egy évtizede megszűntek, úgyhogy nagy szükség van arra, hogy újraindítsuk a képzést - ismertette Vajda Attila.

A Vajda-Papír Kft. 100 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás, higiéniai papírtermékekből 140 ezer tonnás gyártási kapacitása bőven lefedi a belföldi, éves 90 ezer tonnás igényt. Dunaföldvári gyárának, a régió legnagyobb papíripari üzemének Ooops! márkájú és sajátmárkás termékeit Skandináviába, a Baltikumba és Kelet-Közép-Európa több mint 20 országába exportálják. A cégcsoport 50 milliárd forint körüli árbevételre számít idén, 4 milliárd forinttal többre, mint az előző évben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-10-13 22:05:00
Több mint 1500 milliárd forintnyi EU-forrás vált elérhetővé azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság javaslatát a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásáról. Ezzel a döntéssel újra megnyílnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok a magyar diákok és kutatók előtt – tájékoztatott a kormány.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 14:10:00
A mindennapok számos pontján hoz változást a PPWR, az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete. A fokozatosan bevezetendő, de részben már most alkalmazandó szabályozás a gyártók, importőrök és kereskedők számára is feladatokat jelent, a konkrét kötelezettségek azonban az ellátási láncban betöltött szerepüktől függenek – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS