Tíz magyar egyetemet találunk a világ legjobbjai között

2022. 04. 10., 13:01

A felsőoktatás megújulásának sikerét jelzi, hogy a magyar intézmények tovább javították helyezéseiket a brit QS egyetemi világrangsorának tudomány- és szakterületi listáin – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vasárnap az MTI-vel.

A napokban megjelent rangsor alapján tíz magyar egyetem szerepel a világ legjobbjai között: a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem (SE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Míg tavaly a magyar felsőoktatási intézmények 47 szakterületi listán képviseltették magukat, idén már 56 rangsorban jelennek meg képzéseikkel. A legtöbb szakterületi listára az ELTE (15), a BME (13) és az SZTE (9) került fel. A legnagyobb pozíciójavulást több mint száz helyet előrelépve a BCE könyvelheti el a társadalomtudományok és menedzsment területen. Előkelő helyezést ért el továbbá a BME mérnöki és technológiai területen (211.), a SE élettudományokban és orvostudományban (262.), valamint az ELTE természettudományban (287.)

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta: idén több mint 1000 milliárd forint költségvetési forrás hasznosul a megújult magyar felsőoktatásban. A GDP csaknem 2 százalékát elérő ráfordítással Magyarország Európa élvonalába tartozik.

A kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozási struktúrában az intézmények számszerűsíthető mutatók teljesítését vállalják, ezek közé tartozik a nemzetközi rangsorokban elért előrelépés is. Az egyetemek felmért igényeik alapján a következő években további 2700 milliárd forintot kapnak újabb beruházásaikra.

A valaha volt legnagyobb fejlesztési program első üteme már megkezdődött, a kormány 20 felsőoktatási intézmény vagy együttműködő partnere számára biztosított összesen csaknem 200 milliárd forintot. Az egyetemek oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat – jelentette ki Hankó Balázs. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS