Szerencsé lett a Szerencsi kakaó védjegye

Szerencsé lett a Szerencsi kakaó védjegye
2021. 12. 01., 10:41

A Nestlé Hungária Szerencs városnak adományozza a magyar háztartások egyik kedvencének számító Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát – jelentették be a felek az erről szóló megállapodás hivatalos aláírásakor. A szerződés értelmében a több mint 90 éves múltja során folyamatos népszerűségnek örvendő Szerencsi cicás kakaóport a jövő évtől a Szerencsi Bonbon Kft. gyárthatja és forgalmazhatja majd.

Ismét komoly gesztust tesz Szerencs városa és a Szerencsi Bonbon Kft. felé a Nestlé Hungária: a vállalat Szerencs városának adja át a Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát. A cicás kakaóként is ismert Szerencsi kakaópor nagy múltra visszatekintő márka, a fogyasztók egyik kedvence Magyarországon. A jól ismert, mára a márka védjegyévé vált fehér macska figura végigkísérte a terméket több mint 90 éves történelme során.

„Rendkívül nagylelkű ez a gesztus a Nestlé Hungária részéről, hiszen megerősít bennünket abban, hogy városunk a jövőben is büszkén ápolhatja tovább a csokoládé- és kakaógyártás hagyományait– fogalmazott a megállapodás hivatalos aláírását követően Nyiri Tibor, Szerencs polgármestere, utalva arra, hogy 2018-ban a Nestlé a Szerencsi Bonbon Kft.-re ruházta át a tulajdonában lévő Szerencsi védjegy édesipari termékekre vonatkozó használatának jogát. Ez a megállapodás egészült ki a mai napon azzal, hogy az édességek mellett a Szerencsi kakaópor védjegye is visszakerül Szerencsre.

Noszek Péter ügyvezető igazgató szerint a Nestlé Hungária örömmel járul hozzá ahhoz, hogy a Szerencsi csokoládé és kakaópor tovább öregbítse a város hírnevét. Noszek Péter hangsúlyozta: „az elmúlt évek bővítéseinek, fejlesztéseinek köszönhetően a szerencsi gyár éves kapacitása meghaladja a 40 ezer tonnát, amivel a Nestlé meghatározó, 30 exportpiacot ellátó kávé- és kakaóitalpor gyártási központja Kelet-Közép-Európában.”

Noszek Péter emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években a Nestlé 9 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre a térségben, amelynek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította. Az élelmiszeripar stratégiai jelentőségéről beszélt Nagy István agrárminiszter is, aki kiemelte, hogy míg tavaly éves szinten 7 százalékkal, az idei év első kilenc hónapjában 13,5 százalékkal nőtt a hazai élelmiszeripar termelési értéke.

Ebben számottevő a hozzáadott értéke a térség és az ország meghatározó élelmiszeripari befektetőjének, ráadásul „a Nestlé szerencsi gyára több mint 500 embernek ad megélhetést, a hazai beszállítókkal együtt azonban ennél sokkal több embernek biztosít jövedelmet” – tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette: a védjegy azt a célt szolgálja, hogy az adott termékek egyediek, könnyen megkülönböztethetőek legyenek, és garanciát jelentsenek a minőségre.

A magyar élelmiszeriparban nagyjából 11 ezer termékvédjegy van, emellett több mint negyven, minőséget tanúsító védjegy. A Szerencsi csokoládégyár egyes termékeinek pedig már csaknem 100 évvel ezelőtt is voltak védjegyei. Ezek használatával érték el azt is, hogy termékeiket nem tudták hamisítani – hangsúlyozta a miniszter.

A mostani megállapodás értelmében 2022-től a Szerencsi Bonbon Kft. gyárthatja és forgalmazhatja majd a cicás logóval ellátott Szerencsi kakaóport, megőrizve azokat az értékeket, amelyeket a magyar fogyasztók megszoktak és szeretnek benne.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-10 10:10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-09 20:09:00
A Credipass szakértői összefoglalták, hogy milyen célokra fordítható a lakástakarék-pénztárban gyűjtögetett összeg, hogy miért is érdemes egyáltalán takarékoskodásba kezdeni, és hogy mit kell tudni az egyik legfrissebb, 10 éves megtakarítási módozat előnyeiről.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS