Plusz néhány másodpercet megér a biztonságos online fizetés

2019. 02. 19., 13:00

Március 1-től a CIB Bank bevezeti az internetes vásárlást megerősítő kód (3D Secure) használatát. A szolgáltatás az online bankkártyás fizetéseket teszi még biztonságosabbá.

Kétfaktoros azonosítást vezet be az online bankkártyás tranzakcióknál a CIB Bank. 2019. március 1-től a megszokott kártyaadatok (név, kártyaszám, lejárat, CVC/CVV kód) mellett egy egyszer használatos kódot is meg kell adnia azoknak a CIB-es ügyfeleknek, akik olyan internetes kereskedőtől vásárolnak, amely alkalmazza megerősítő kód használatát a vásárlási folyamat során. Azokon az oldalakon, ahol kérik a kódot, megtalálható a „Verified by Visa”, illetve a „MasterCard SecureCode” logó.

Amennyiben a 3D Secure szolgáltatás kötelező az adott online shopban, úgy a tranzakció és a vásárlás kizárólag a helyes kód megadásával lehet sikeres – utóbbit a telefonjára érkező sms-ben vagy a CIB Bank Mobilalkalmazáson keresztül érkező push üzenetben kapja meg az ügyfél.

„Érdemes meggyőződnünk róla, hogy valóban azt a mobilszámot használjuk-e még, amelyet a bankban nyilvántartanak, különben előfordulhat, hogy nem érkezik meg a kód a készülékünkre” – hívják fel a figyelmet a CIB Bank szakértői.

A kétfaktoros azonosítás néhány másodperccel meghosszabbíthatja ugyan a netes vásárlásra szánt időt, ám ezt bőven ellensúlyozza, hogy jelentősen megnöveli az internetes bankkártyahasználat biztonságát. A szolgáltatás egyébként díjmentes, a bank a megerősítő kódot tartalmazó üzenetekért sem számít fel díjat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS