Már augusztus második felében megállapodhatnak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány arról a módszertanról, amely megalapozná a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-as összegéről szóló őszi bértárgyalásokat – értesült a Világgazdaság.
A VG információi szerint a szakszervezetek és a munkaadók közötti háttértárgyalásokon a felek több kérdésben már megegyeztek. A két oldal egyetért abban, hogy a minimálbérek meghatározásának kiindulópontjaként figyelembe kell venni a legfőbb makrogazdasági mutatókat, illetve a Magyar Nemzeti Bank ezekre vonatkozó előrejelzéseit. Nincs viszont teljes konszenzus arról, hogy milyen makrogazdasági mutatók jelentsék a minimálbér-tárgyalások kiindulási alapját.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta: az Európai Unió a minimálbér-irányelvben megfogalmazott ajánlásában legalább az átlagbér 50 százalékának vagy a mediánbér 60 százalékának megfelelő összeget tartaná elfogadható minimálbérnek. A KSH ugyanakkor a bruttó átlagkeresetet és a mediánkeresetet a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatai alapján számítja ki, holott Magyarországon jelentős azoknak a vállalkozásoknak a száma, ahol a munkavállalói létszám öt fő alatt van. A szegénységi küszöböt mindazonáltal meghaladja a minimálbér – hangsúlyozta Perlusz László, aki szerint a globális bizonytalanság miatt egyelőre lehetetlen bármit is mondani a 2023-as minimálbér- és a garantáltbérminimum-emeléséről. A vállalkozások a munkaerő-költségek növekedésével természetesen idén is számolnak, ugyanakkor a bizonytalanság mellett komoly nehézséget okoznak az elszálló energiaárak és az alapanyag-ellátást érintő zavarok – tette hozzá a VOSZ főtitkára.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.