Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak – hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Parragh László ezt annak kapcsán mondta, hogy a héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében zajló egyeztetéseken megállapodás közeli helyzetbe jutottak a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal képviselői, így a jövő évi minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedne.
A kamara elnöke felidézte, hogy a minimálbért költségelemnek tekintették a rendszerváltozás után nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai térségben is. Az volt a lényeg, hogy minél kevesebbet fizessen a munkaadó. Az MKIK elnöke szerint ez lassan megváltozik, és egyre inkább megértik a munkaadók, hogy a minimálbér messze túlmutat a költségelemen.
Az MKIK elnöke példaként említette a nyugat-európai modellt, ahol emelik a béreket kicsivel az infláció fölött, ezzel olyan fejlődést generálnak, ami a cégek versenyképességét javítja.
Parragh László kitért arra is, hogy az MKIK korábbi mérései szerint az erőteljes bérnövekedés nem korlátozta a gazdasági növekedést. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bérköltséget tekintve nagy különbségek vannak ágazatok, iparágak között.
A munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésével a munkáltatói teher 13 százalékra csökkenne január 1-jétől, a kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig 11-ről 10 százalékra. Az MKIK elnöke megfelelőnek ítéli ezt az ellentételezést, ami segíti a cégeknél a bérek kigazdálkodását az állami költségvetés működőképességének megőrzése mellett. (MTI)
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.