Óvatosan terveznek fejlesztéseket a negyedik hullám küszöbén a nagyvállalatok

2021. 08. 26., 17:00

Az előző negyedévhez képest jóval kevesebb fejlesztést terveznek a hazai nagyvállalatok, derül ki a K&H legújabb felméréséből. Az év első három hónapjához képest harmadával kevesebben vannak, akik a következő egy évben gondolkodnak valamilyen beruházásban.

A cégek 44 százaléka számol fejlesztésekkel a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás alapján, amely a hazai, nem állami nagyvállalatok aktuális helyzetét és egyéves várakozásait méri fel. Ez az érték azonban még mindig magasabb, mint az egy évvel ezelőtti mélypont, amikor háromból egy vállalat (32 százalék) gondolkodott beruházásban.

Amellett, hogy új fejlesztéssel kevesebben számolnak, ebben a negyedévben is többen vannak, akik az összes beruházásuk értékének növekedését várják (19 százalék), mint akik a csökkenését (12 százalék).

„A számokból egyértelműen kiderül, hogy a vállalatok tanultak az utóbbi másfél évtized két válságából, és komolyan veszik a koronavírus jelentette bizonytalanságot” – értékelte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

„Az óvatosság a negyedik hullám küszöbén indokolt lehet. Nem szabad viszont elfeledkezni arról, milyen fontos fejlesztésekre költeni ebben az időszakban is, hogy le ne maradjunk versenytársainkkal szemben. Ha egy vállalat a folyamatai fejlesztésére vagy innovációra költ, ezek stagnáló vagy akár csökkenő kereslet mellett is kifizetődők lehetnek a hatékonyság és versenyképesség növekedése miatt” – emelte ki a szakértő.

Mint a felmérés egész története során, ebben a negyedévben is a technológiai fejlesztésben gondolkodók aránya a legmagasabb (29 százalék), a legkevesebben pedig az értékesítés fejlesztésébe terveznek fektetni (7 százalék). Nemzetközi viszonylatban is ez a tendencia tapasztalható már a járvány első hulláma óta: a vállalatok erősebben koncentrálnak az alaptevékenységükre, és kevésbé nyitnak új irányokba. Keresletcsökkenés miatt a legnagyobb visszaesés a kapacitásbővítés terén történt.

Az előző negyedév kiugróan magas, 22 százalékos értékéhez képest kevesebb mint a felére esett vissza az ezzel tervező cégek aránya, mindössze a vállalatok 9 százaléka tervez ilyen fejlesztéssel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS