Orbán Viktor: itt állunk és arról beszélünk, hogyan védjük meg a sikerünket a következő tíz évben

Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni – jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők „földközeli” visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.

Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség – például a turizmusban –, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit – közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást.

Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008–2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az EU-val szembeni gyorsasági előnyét – a legalább 2 százalékos növekedési többletét – Magyarország meg tudja őrizni.

Orbán Viktor hangsúlyozta, világjárványra kell készülni, valamint arra, hogy a koronavírus elleni vakcina hiányából fakadó pszichológiai bizonytalanság nem fog elmúlni, és elsősorban ez az érzet, a kialakuló „védekező attitűd” befolyásolja a gazdasági tevékenységet.

Hozzátette: Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis „a turisztikai szezon idén kampó”, így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban „hozzá van kötve” az emberek utazási kedvéhez.

Azt is mondta a jelenlévő gazdasági szereplőknek, hogy „brutális változásra” kell készülni, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, mert „ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni”.

Ha pedig ez nem volna elegendő – jegyezte meg –, itt vannak még a Brexit iparpolitikai következményei is. Az EU új iparpolitikai elképzelésében ugyanis „sok köszönet nincs”, azon már látható, hogy a britek elhagyták az uniót, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek rosszul érintik Magyarország versenyelőnyét.

A kormányfő előadásában megismételte, miszerint az elmúlt 100 év legsikeresebb 10 évének tartja az elmúlt 10-et, a siker pedig érv az újabb sikerekre.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a sikert nem elég a növekedési mutatószámokon keresztül kifejezni, a siker ugyanis akkor ér valamit, ha fenntartható szerkezet, pénzügyi egyensúly van mögötte.

A 2012 óta elért fordulatok között említette a 3 százalék alatti hiányt, az államadósság 66 százalékra mérséklését – erről azt mondta, hamarosan 60 százalék alá csökken a mértéke –, valamint a devizaadósság arányának folyamatos mérséklését az államadósságon belül. Utóbbiról szólva megjegyezte: az a kormányzati törekvés, hogy ne legyen devizaadósság, és forintból finanszírozzák a magyar államadósságot, amely teljes egészében a magyarok kezében legyen.

Méltatta a jegybank monetáris politikáját, mert azzal sikerült elérni, hogy 2012-höz képest 2019-ben az államadósság utáni kamatkiadás 900 milliárd forinttal volt kevesebb.

Orbán Viktor összegzése szerint a magyar gazdaság növekedése mögött egyensúlyi tényezők állnak, a sikereket pedig meg kell védeni a következő tíz évben is.

A kormány elmúlt tíz évben elért sikereit a miniszterelnök több tényezővel magyarázta. Ezek közé sorolta a választóktól kapott felhatalmazást, a gazdaságpolitikai döntéshozók bátorságát a kockázatos intézkedések meglépésére – ideértve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazaküldését –, valamint a gazdasági szereplők bizalmának visszaszerzését, külföldi befektetők meggyőzését.

Hangsúlyozta továbbá: a magyar gazdaságpolitika akkor lehet működőképes, ha összetalálkozik a nemzet kulturális antropológiai sajátosságaival. A magyart ezzel kapcsolatban úgy írta le, mint egy büszke életre vágyó népet, amely ugyanakkor nem bírja a harsogást, és nem magamutogató.

2010–2020 között olyan gazdaságpolitika működött Magyarországon, amelynek sikerült megfelelnie a magyarok karakterének – értékelt, hozzáéve, hogy azt a formulát kell megtalálni a következő tíz évben is, amely többletteljesítményt hoz ki az emberekből.

Megjegyezte, szerinte a Nemzeti alaptanterv (Nat) körüli vita is erről szól, a kérdés ugyanis az, hogy mire neveljük a gyermekeket: a büszkeségre, a teljesítményre „vagy pedig tanítsuk nekik az elvesztett háborúkat, ami kétségkívül fontos ismeret, de nem lehet a tananyagnak a magva”. A tananyag magva arról kell, hogy szóljon, hogy száz év után, elveszítve a területek kétharmadát, a népesség 60 százalékát, „itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg a sikerünket a következő tíz évben”.

Matolcsy György: a koronavírus hatásai kiszámíthatatlanok

A koronavírus hosszabb távú hatásai kiszámíthatatlanok, a gazdasági hatása több évig húzódik, míg az egészségügyi rövidebb lesz – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Hozzátette: az erősebb magyar gazdaság erősebb immunrendszert jelent, sok uniós országhoz képest erősebb a gazdaság ellenálló képessége. Ezért is fontos az eddig elért eredmények megőrzése - mondta, jelezve: a koronavírus minden gazdasági területre hatással lesz. A jegybankelnök a fórumon a Sereghajtóból újra éllovas című előadásában kiemelte: Magyarország éllovas lett a régiójában, Európában, az elmúlt tíz évben sikeres válságkezeléssel, felzárkózási fordulattal. Emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben utolsó volt az ország az elért növekedésben a régióban, addig 2019-ben már első lett a GDP növekedésben. Az uniós fejlettségi átlaghoz képest 2019 végén a magyar már meghaladta lengyel és a görög fejlettséget, ami történelmi siker.

Minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerőpiac – az ország fenntartható állapotot hozott létre.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy meg lehetne ismételni a 2018-as és a 2019-es gazdasági növekedést, a 3 százalékpontos többletet az Európai Unióhoz viszonyítva. Hozzátette: ezt 2030-ig folytatva az ország elérné az akkori EU fejlettségi átlagának 93,3 százalékát, ami elképesztő teljesítmény lenne. A 2 százalékos többlettel pedig 2030-ra az ország elérhetné az akkori uniós fejlettség 84 százalékát - jelezte.

Felidézte, hogy Magyarországon 2013 óta gyors bérfelzárkózás zajlik, és a háztartások pénzügyi vagyona a régióban a legmagasabb. A globális trendekkel szemben a vagyoni egyenlőtlenségek továbbra is mérsékeltek. Közben új motorokat indítottak be: a beruházási ráta az európai országok élmezőnyében van, az államadósság jelentősen csökkent, a régióban a legjobban, a devizaarány az államadósságon belül szintén a legjobban csökkent a régióban, ahogy a nettó külső adósság is - sorolta.

Rámutatott: Magyarország gazdasági összetettség alapján stabilan tartja helyét a világ 10 legjobb országa között. A világban is ritkának számítanak a hétéves felzárkózási periódusok - mondta, hozzátéve: az elmúlt 100 évben a magyar gazdaságtörténetben egyedül 2010 és 2019 között volt növekedés-felzárkózás az egyensúly megtartása mellett. Az eredményekhez kellett Orbán Viktor miniszterelnöknek az a bátor, nagy horderejű döntése, hogy „hazaküldte az IMF-et”, brüsszeli béklyóban nem lehetett volna elérni ezeket az eredményeket. A magyar modell jól vizsgázott, annak továbbfejlesztésére van szükség Matolcsy György szerint. A magyar kkv-k termelékenységében érdemi potenciál van, jelentős javulást lehetne elérni az adóadminisztráció további könnyítésével - mondta.

Javaslata szerint a hitelpenetrációt meg kell duplázni, jelentős tartalék van ebben a 60 százalékos uniós szint felé, a mostani 32 százalékról. Egy százalékos hitelállomány bővülés negyedszázalékos GDP-növekedést jelent.

A fenntartható növekedéshez a vállalatok tőkepiac felé fordulását kulcsfontosságúnak nevezte, ezért indították el a növekedési kötvényprogramot. A beruházási rátát, és a fogyasztás dinamikáját is meg kell őrizni a jegybankelnök szerint. A lakáspiacot továbbra is fontos növekedési tartaléknak nevezte, el kell érni, hogy évente 30 ezer új lakás épüljön. A munkaerőpiacon tartalékot jelentenek az alacsonyan képzettek, az ötven felettiek és a fiatalok – mondta Matolcsy György.

Parragh László: eredményes a magyar gazdasági modellváltás

A magyar gazdasági modellváltás eredményes, egyebek közt a tartós gazdasági növekedést, folyamatosan csökkenő államadósságot, fegyelmezett költségvetést, a foglalkoztatás növekedését hozta – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Rámutatott arra is, hogy a modellváltás eredményeként csökkent a munkanélküliség, teljesítménycentrikus és ösztönző adórendszer alakult ki, kedvezőbb a magyar gazdaság megítélése, bővülnek a beruházások.

Parragh László bejelentette, hogy a kamara a koronavírus miatt elhalasztja az idei Szakma Sztár Fesztivál 2020 rendezvényt, amelyet április 20-22. között tartottak volna meg a Hungexpo területén.

A rendezvényen az MKIK elnöke felidézte a kamara javaslatát a fenntartható növekedés feltételeiről, amelyek közt szerepel a béremelés folytatása, a bérterhek csökkentése, a munkaerőpiaci mobilitás növelése, a szakképzés, a felnőttoktatás és felnőttképzés átalakítása.

Parragh László elmondta, egyetértenek a bankok hatékonyságának növelésére tett törekvéssel, mint fogalmazott: a magyar bankok olcsóbban is szolgáltathatnának. Kitért arra, hogy a kamara folyamatosan figyeli a vállalatok visszajelzése alapján a koronavírus gazdasági hatását.

Az MKIK elnöke abszolút sikertörténetnek nevezte a Széchenyi Kártyát, amely az elmúlt húsz évben folyamatosan bizonyította alkalmasságát a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozására. Ismertette, hogy 2019-ben 21 ezer hitelügyletet bonyolítottak le és 280 milliárd forintot helyeztek ki. Húsz év alatt 300 ezer hitelügylet jött létre 2400 milliárd forint összegben, ezen belül az Agrár Széchenyi Kártyából 56 milliárd forintot helyeztek ki több mint 4500 agrárvállalkozónak.

Varga Mihály: a tárca megvédi a magyar gazdaság eredményeit

A pénzügyminisztérium kész arra, hogy gazdaságpolitikai lépésekkel a magyar gazdaság eredményeit megvédje, az Európai Unióban elért növekedési előnyét megtartsa – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A legfontosabb teendők közé sorolta a gazdaságpolitikai mozgástér további kiszélesítését, a versenyképességi intézkedések folytatását, gyorsítását, a hatéves adó- és bérmegállapodás betartását, a stabilitás megőrzését, a beruházások vonzását.

Kitért arra, hogy a koronavírus-járványnak globálisan hosszabb távon erősebbek lehetnek a gazdasági következményei, mint a humán hatásai. Hozzátette, hogy a járvány gazdasági átrendező hatása az alacsony nyersanyagáron keresztül részben előnyös lehet a magyar gazdaságnak, de azt nem lehet tudni, mi lesz a veszteségoldalon.Varga Mihály közölte: arra is felkészültek, hogy szükség esetén beavatkozással segítsék a gazdaság szereplőit.

Azt szeretnénk, hogy az idén is a fogyasztás, a bérkiáramlás, a tőkebeáramlás húzza a gazdaságot - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Varga Mihály rámutatott arra, hogy az elmúlt évek gazdasági teljesítményei támaszt jelentenek a magyar gazdaságnak a kedvezőtlen külső hatásokkal szemben, többek között ilyen a 2016 óta megvalósuló legmagasabb növekedési ütem a régióban, a külső adósságot csökkentő politika eredménye, a stabil államháztartás-politika megvalósítása, a jelentős működőtőke beáramlása.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a világgazdaságban folyamatos átrendeződés zajlik az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között, ebben az európai közösség bizonyos területeken egyre inkább lemarad, például az autóiparban, az okostelefonok területén.

A koronavírus gazdasági hatásával kapcsolatban elmondta, hogy első körben a turizmusra, a légitársaságokra, a vendéglátásra, kereskedelemre hatott érzékenyen, a tőzsdén az árfolyamok csökkennek, az olajár mérséklődik, de a pontos hatást még mindig nem lehet felmérni. (MTI)

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd