Opten: meglódultak a felszámolási eljárások

Opten: meglódultak a felszámolási eljárások
2022. 11. 29., 18:13

A felszámolási eljárások változása uralja októberben a cégtrendet, 1000 felett jár a megindított eljárások száma. Ez közel négyszerese az előző évi hasonló időszaknak, de az utolsó „békeévi” hasonló időszakhoz – 2019 – képest is háromszoros a növekedés. Az elmúlt öt év „legerősebb” hónapja lett felszámolási eljárások indítása tekintetében az október.

Egyfajta visszarendeződés jellemezte az októberi cégtrendet, mind az eljárások megindításában, mind az alapítások, megszűnések esetében. A kata miatti szeptemberi szélvihar elülni látszik, de a december és január hónapok még tartogathatnak meglepetést, hiszen az év végi beszámolókat sok esetben felhasználják tevékenységet záró beszámolónak a cégek, ezzel mentesülve a két beszámoló készítésének költségei alól. Ami jelen esetben figyelemfelkeltő az OPTEN adatbázisa alapján, az a felszámolási eljárások számának dinamikus növekedése.Mindez nem csak októberre, de már szeptemberre is igaz volt, amikor a fókusz leginkább a KATA változáshoz kapcsolódó végelszámolásokra irányult.

Októberben megfordult az 5 hónapja tartó trend, így a cégmegszűnések száma 4 százalékkal meghaladta az újonnan alapított cégek számát. A megszűnt cégeken belül mostanáig a kényszertörléssel megszüntetettek voltak a meghatározók, de októberben a végelszámolási eljárással törölt cégek vették át a stafétabotot, 41 százalékkal részesedve a megszűnésekből.

Az elmúlt időszakban és években számos tényező tépázta a gazdaságot. A COVID 2020-ban és 2021-ben Damoklész kardjaként lebegett a vállalkozások feje felett, amit 2022-ben felváltott a háborús helyzet, az európai energiaválság, a magas infláció, az árfolyamingadozás és még számos tényező. A számok mögé nézve az látható, hogy a szeptemberi és októberi kiugró növekedés a felszámolásokban részben COVID utóhatás, részben azonban már a fizetésképtelenség felerősödése.

A kényszertörlési eljárásokra vonatkozó moratórium 2021 nyarán megváltozott, aminek eredményeként, az azt követő hónapokban jelentősen megnövekedett ezen eljárások száma. Egy-egy eljárás esetében átlagosan minimum 1-1,5 évre van szükség ahhoz, hogy egy céget töröljenek a cégjegyzékből, de az is hónapokat vesz igénybe, hogy egy céggel szemben indított eljárás átforduljon egy másik eljárásba (pl. kényszertörlésből felszámolásba).

A 2022 szeptemberi és októberi, induló felszámolási eljárások cégeinek mintegy 60 százaléka a moratóriumot követő fél éven belül került kényszertörlési eljárás alá, amely idén szeptemberben, októberben fordult át felszámolási eljárásba. A COVID utóhatását erősíti, hogy az októberben induló felszámolási eljárásokban leginkább érintett nemzetgazdasági ágak erőteljes kapcsolatot mutatnak a COVID alatt veszélyeztetett ágazatokkal.

Októberben 1.252 céggel szemben indult felszámolás, ami 20 százalékkal haladta meg a szeptemberi új eljárásokat, és közel négyszerese az előző év hasonló időszakának. Nem elhanyagolható tényező, hogy ha az elmúlt öt év egyes hónapjait vizsgáljuk, akkor nem találunk olyan hónapot, ahol az indított felszámolási eljárások akár csak megközelítenék az idei szeptemberi vagy októberi számokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS