Opten: meglódultak a felszámolási eljárások

Opten: meglódultak a felszámolási eljárások
2022. 11. 29., 18:13

A felszámolási eljárások változása uralja októberben a cégtrendet, 1000 felett jár a megindított eljárások száma. Ez közel négyszerese az előző évi hasonló időszaknak, de az utolsó „békeévi” hasonló időszakhoz – 2019 – képest is háromszoros a növekedés. Az elmúlt öt év „legerősebb” hónapja lett felszámolási eljárások indítása tekintetében az október.

Egyfajta visszarendeződés jellemezte az októberi cégtrendet, mind az eljárások megindításában, mind az alapítások, megszűnések esetében. A kata miatti szeptemberi szélvihar elülni látszik, de a december és január hónapok még tartogathatnak meglepetést, hiszen az év végi beszámolókat sok esetben felhasználják tevékenységet záró beszámolónak a cégek, ezzel mentesülve a két beszámoló készítésének költségei alól. Ami jelen esetben figyelemfelkeltő az OPTEN adatbázisa alapján, az a felszámolási eljárások számának dinamikus növekedése.Mindez nem csak októberre, de már szeptemberre is igaz volt, amikor a fókusz leginkább a KATA változáshoz kapcsolódó végelszámolásokra irányult.

Októberben megfordult az 5 hónapja tartó trend, így a cégmegszűnések száma 4 százalékkal meghaladta az újonnan alapított cégek számát. A megszűnt cégeken belül mostanáig a kényszertörléssel megszüntetettek voltak a meghatározók, de októberben a végelszámolási eljárással törölt cégek vették át a stafétabotot, 41 százalékkal részesedve a megszűnésekből.

Az elmúlt időszakban és években számos tényező tépázta a gazdaságot. A COVID 2020-ban és 2021-ben Damoklész kardjaként lebegett a vállalkozások feje felett, amit 2022-ben felváltott a háborús helyzet, az európai energiaválság, a magas infláció, az árfolyamingadozás és még számos tényező. A számok mögé nézve az látható, hogy a szeptemberi és októberi kiugró növekedés a felszámolásokban részben COVID utóhatás, részben azonban már a fizetésképtelenség felerősödése.

A kényszertörlési eljárásokra vonatkozó moratórium 2021 nyarán megváltozott, aminek eredményeként, az azt követő hónapokban jelentősen megnövekedett ezen eljárások száma. Egy-egy eljárás esetében átlagosan minimum 1-1,5 évre van szükség ahhoz, hogy egy céget töröljenek a cégjegyzékből, de az is hónapokat vesz igénybe, hogy egy céggel szemben indított eljárás átforduljon egy másik eljárásba (pl. kényszertörlésből felszámolásba).

A 2022 szeptemberi és októberi, induló felszámolási eljárások cégeinek mintegy 60 százaléka a moratóriumot követő fél éven belül került kényszertörlési eljárás alá, amely idén szeptemberben, októberben fordult át felszámolási eljárásba. A COVID utóhatását erősíti, hogy az októberben induló felszámolási eljárásokban leginkább érintett nemzetgazdasági ágak erőteljes kapcsolatot mutatnak a COVID alatt veszélyeztetett ágazatokkal.

Októberben 1.252 céggel szemben indult felszámolás, ami 20 százalékkal haladta meg a szeptemberi új eljárásokat, és közel négyszerese az előző év hasonló időszakának. Nem elhanyagolható tényező, hogy ha az elmúlt öt év egyes hónapjait vizsgáljuk, akkor nem találunk olyan hónapot, ahol az indított felszámolási eljárások akár csak megközelítenék az idei szeptemberi vagy októberi számokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS