Az OPTEN és a Bridge Budapest év végi üzleti hangulatfelmérése vegyes képet és felemás érzeteket mutat. A Jövőkép Mátrix 2023-as év végén készült hangulatfelmérése szerint cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy a rövidtávú kihívások helyett a visszaesés hosszabb távú kifutásával kell számolniuk, ami stratégiai gondolkodást követel. A jó hír az, hogy a pozitív érzet továbbra is fennáll. A rossz hír, hogy az intenzitása csökkenő, a cégvezetők még nem érzik, hogy fellélegezhetnek, és a jövőt illetően is egyre bizonytalanabbak. 2023 végén a megkérdezett több mint 100 progresszív hazai cégtulajdonos és felsővezető egy 10-es skálán 6,6 pontosra értékelte a jelenlegi és 6,8 pontosra a jövőbeni helyzetét.
A szolgáltatási szektor érezte a legjobban magát decemberben, csak egy leheletnyivel maga mögé szorítva az ipart, mely az előző negyedévben volt az élen. Mivel az előző negyedévben a szolgáltatási szektor látta a legnagyobb potenciált a növekedésre, ez a mostani adatok alapján úgy tűnik be is igazolódott — magyarázza az adatsort dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója és az elemzés vezetője, aki külön kitér az építőipar helyzetére is.
Az elemző szerint az építőipar küzdelmes évet tudhat maga mögött, s a legnagyobb kihívásokkal továbbra is e szektor küzd. Az építőiparban úgy érzik, hullámvasúton ülnek: a cégvezetők előérzetei negatívak, aminél kissé jobb megvalósulásokat regisztrálnak, de az igazi optimizmus még távolinak tűnik az itt dolgozóknak. Kérdés, hogy az év végi fáradtság után, mit mutatnak a beérkező makrogazdasági és pénzügyi mutatók, s mennyivel lesz bizakodóbb a rendszerint erős év végét záró kereskedelmi szektor. A decemberi adatokból egyelőre az alábbi összefüggések bontakoznak ki, melyek kétségessé teszik, hogy lesz-e a tavaszt illetően ismét a tavalyihoz hasonló kifejezetten optimistább fordulat, s fog-e 7 pont felé kúszni a közhangulat.
Az aktuális üzleti közérzet átlagértéke decemberben 6,6 pontot mutat, ezzel ismét egy kisebb mértékű csökkenés következett be a cégvezetői közérzetben, az előző időszakban mért 7,0 pontos eredményhez képest. A cégvezetők tehát érzik a gazdasági kihívások hosszútávú súlyát, de a hangulatjelző indexüket továbbra is a pozitív sávban tartják. A jövőbe vetett hit is gyengült, a három hónapra előrevetített átlagérték az előző időszak 7,2 pontjához képest, 6,8 pont lett, de ne felejtsük, összességében ez is még mindig optimista hangvételű.
A szektorok között a legpozitívabb a decemberi állás szerint a szolgáltatási szektor, ezt követi szorosan az ipar, majd a kereskedelem, a leginkább pesszimista pedig továbbra is az építőipar. Az első és második helyezett tehát helyet cserélt a dobogón, bár a közöttük lévő különbség mindössze 0,08 pont volt a jelent, 0.06 pont a jövőt tekintve. Az előző negyedévhez képest nem történt más nagy átrendeződés a szektorokat illetően.
Legborúlátóbb továbbra is az építőipar 5,33 pontos aktuális átlagértékével, mely annyiban jó hír, hogy ezzel a pontszámmal már a pozitív sávba emelkedtek a szektoron belüli érzetek. Az építőiparban kitapintható bizonytalanságot azonban jól szemlélteti az is, hogy az előző időszakban 0,5 ponttal pesszimistábbak voltak a megkérdezettek a jövővel kapcsolatban, mint ami bekövetkezett, hiszen akkor 4,8-as negatív sávot becsültek előre.
Az építőipar felett húzódó sötét felhők annyira viszont mégsem oszlanak, hogy a jövőt is pozitívabban lássák az építőipari szakemberek. A jövőben továbbra is a pesszimista irányt tartják reálisnak: 4,8 pontos értéket vetítve előre, ami megegyezik az előző negyedéves prognózisukkal.
A negyedévente megismételt hangulatfelmérésből — mely nemcsak üzleti, céges szempontból, de privát, egyéni szinten is vizsgálja a megkérdezettek hangulatát — az is folyamatosan megerősítést nyert, hogy az egyéni érzet jellemzően mindig magasabb, azaz pozitívabb, mint a tulajdonosi/cégvezetői érzet. Decemberben azonban még ebben az egyéni érzetben is jelentős visszaesés következett be: 6,9 pontos lett az egyéni jelenre vonatkozó átlagérték, miközben az előző időszakban ez 7,5 volt; valamint 7,1 pontot ért el csupán az egyéni 3 hónapra előrevetített prognózis, miközben az előző időszakban ez az érték 7,7 ponton állt.
Az év végi felmérésében a válaszadók meghatározó többsége, több mint 60 százaléka a szolgáltatási szektorból érkezett, a válaszadók 22 százaléka a kereskedelmet, 10 százaléka az építőipart, 5 százaléka az ipart képviselte; a mezőgazdaság továbbra is elhanyagolható mértékben reprezentálta magát a válaszadói mintában. A válaszok kétharmadát a tulajdonosok, egyharmadát a cégvezetők adták. A nemek aránya a válaszoknál továbbra is a férfiak felé billen, a válaszadók 78 százaléka férfi, 22 százaléka nő volt. Bár a női vezetők tavaly az év nagy részében optimistábbak voltak, az előző negyedévben ez megfordult, s mostanra a férfi vezetők mind a jelen, mind a jövőt illetően enyhén bizakodóbbak; 0,3 pont közöttük a különbség az aktuális állapotokat tekintve.
Az OPTEN-Bridge Business Jövőkép Mátrix egy negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelmérés, mely a 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégvezetők és tulajdonosok jelenlegi és jövőbeli hangulatát vizsgálja. Egy 1-től-10-ig terjedő skálán a cégvezetők két síkon értékelik hangulatukat, ahol 5 alatt negatív, 5 felett pozitív érzetek jelennek meg. A kérdőív rákérdez az üzleti és egyéni jelenlegi közérzetre és a három hónap múlva tervezett jövőképre is, mely célja, hogy egy gyors szondázással tisztább képet, s kapaszkodót nyújtson az üzleti döntéshozóknak. Az OPTEN a Bridge Budapest Vállalható Üzleti Kultúráért Kezdeményezés Nagykövete, ezért karolták fel közösen ezt az ügyet, Az adatgyűjtésben saját üzleti közösségük mellett első számú partnerük a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK). A korábbi elemzésekről bővebben az OPTEN honlapján az alábbi linkeken olvashat:
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.