Ők a legtudatosabb és legóvatosabb online vásárlók

2020. 06. 12., 14:30

Az internetezők 14 százaléka szokott az okostelefonjával fizetni, a fiataloknak azonban már a 20 százaléka teszi ugyanezt – derül ki a K&H e-dukáció információbiztonsági programhoz készült kutatásából. Sokan azonban nem is tudnak róla, hogy így is vásárolhatnának, az érintettek 37 százaléka pedig tévesen úgy látja, hogy az NFC-s technológia nem biztonságos. A K&H e-dukáció programjának második része az online bankolást és fizetést érintő tévhiteket szeretné eloszlatni, hogy mindenki biztonságosan mozoghasson a virtuális világban.

Az okostelefonos fizetés tömeges elterjedésére pedig még várni kell, részben azért, mert sokan nem ismerik. Az érintettek mindössze 14 százaléka fizet rendszeresen az okostelefonjával, egész pontosan az abban elektronikusan lévő virtuális bankkártyával. A 18-29 évesek táborában azonban népszerűbb ez a fizetési mód, 20 százalékuk vásárol így – derül ki a K&H kutatásából, amely az NFC-s technológián alapuló mobilos fizetés megítélését és az online vásárlási szokásokat vizsgálta.

A fiatalok ötöde már lépett

A magyar felnőtt internetezők 65 százalékának ugyan van bankszámlája és okostelefonja, tehát a feltételek adottak, mégsem használják fizetésre. A NFC-s fizetést mellőzők közül a legtöbben – 37 százalékuk –nem tartja elég biztonságosnak ezt. Közel ugyanennyien vannak (31 százalék), akik nem is ismerik ezt a megoldást, 28 százalék pedig úgy vélekedett, hogy az NFC-s fizetés nem ad semmi pluszt a kártyás megoldáshoz képest. Mindössze 12 százalék mondta, hogy nem alkalmas NFC funkcióra a telefonja.

Ők a legtudatosabbak, legóvatosabbak

A K&H felméréséből kiderült az is, hogy az internetezők hogyan vásárolnak az online áruházakban, milyen biztonsági lépéseket tesznek meg, az eredményekből pedig elég vegyes kép rajzolódik ki. A legtöbben, az válaszadók 41 százaléka például nem engedi, hogy a webáruház elmentse a kártyaadatait az első vásárlás után.

Az internetezők 10 százaléka viszont az online vásárlásoknál csak akkor ad zöld jelzést arra, hogy az adott webáruház „elmentse” a bankkártyaadatokat, ha az fel tud mutatni hitelesített tanúsítványt. 14 százalék ezt csak azoknak a weboldalaknak engedi, amelyekben megbízik, míg 3 százalék minden további nélkül engedélyt ad erre. A megkérdezettek 20 százaléka pedig egyszerűen nem szokott online, bankkártyával vásárolni.

Biztonságban az online boltokban is

„A felmérésben az NFC-s kártyás fizetésről például sokan mondták, hogy nem tartják biztonságosnak, pedig ez egy teljesen megbízható, masszív banki informatikai rendszerrel védett és működtetett fizetési megoldás” – mondta Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

„Az online vásárlásoknál mindenkinek érdemes meggyőződnie arról, hogy van-e az adott oldalnak hiteles tanúsítványa. Csak akkor szabad ott vásárolni, ha ez a bizonyítvány megvan. Az online vásárlásnak újabb lökést adott a koronavírus-járvány, ezért kiemelten fontos, hogy mindenki tisztában legyen az alapvető információbiztonsági kérdésekkel” – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS