Nemzetközi szakértők méltatták a magyar vállalkozásfejlesztési stratégiát

2022. 03. 30., 12:05

Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni kkv-stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott, jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, amit Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is elismerő szavakkal illetett. Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.

Első alkalommal rendezték meg Budapesten azt a konferenciát, amely a hazai és nemzetközi kis- és középvállalkozások jelenlegi és várható jövőbeli lehetőségeire és szakpolitikai támogatására fókuszált. Az esemény idén hatványozott jelentőséggel is bírt, hiszen a koronavírus-járvány kirobbanása óta a szektor szereplői és az ágazat vezetői először találkozhattak ilyen nagyszabású rendezvényen személyesen is.

A Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete, a Business at OECD társszervezésében megrendezett, Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián részt vett Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is, aki elismerését fejezte ki a bemutatott vali.hu vállalkozói információs portállal kapcsolatban. Elmondása szerint a három legfontosabb feladat a válság után a vállalkozásfejlesztés területén a kisvállalkozások feltőkésítése, valamint a digitalizáció és a zöldítés ügye, ezért jó gyakorlatnak tartja a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját.

Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy éppen ez volt a céljuk a válság alatt és után: az elmúlt két évben Magyarország kormánya 2000 milliárd forintot szánt a magyar vállalkozások feltőkésítésére, amelynek több mint háromnegyede a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jutott. „Az elmúlt két évben 18 ezer vállalkozást értünk el beruházás-ösztönző támogatásainkkal. Az azt megelőző hat évben ennek a harmadát. 2010 előtt pedig a fejlesztéspolitika pár százat. A támogatás folyósításának feltétele volt, hogy a cégek megtartsák munkavállalóikat és ne halasszák el a válság ellenére sem a beruházásaikat, mert tudtuk, hogy a koronavírus-válság előbb-utóbb véget ér, és az nyer, aki talpon marad. Sőt közülük is a legnagyobbat az nyeri, aki a válság alatt is azon dolgozik, hogy a világgazdaság újraindulásából származó többletkeresletre kapacitásai és képességei fejlesztésével készül fel." Hozzátette: Magyarországon 50 ezer olyan cég van, amely 5 főnél többet foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy beruházásösztönző programjaikkal minden harmadik öt főnél többet foglalkoztató vállalkozást elért a Kormány. Emellett a digitalizáció ösztönzése a pályázati források háromnegyede esetén alapkritérium volt és a zöldebb, energiahatékonyabb működést többletpontokkal honorálta a pályázati rendszer.

Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, hiszen ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatás oroszlánrészét, továbbá az innováció és növekedés hajtóerejét. Megjegyezte, a magyar KKV stratégia eredményeiből a világon bárhol tanulni lehetne, hiszen itt a gazdaság gerincét képezi ez a szektor. Kiemelte, a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemei jó példaként szolgálnak globálisan is.

„A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy követnünk kell Magyarország példáját és a kisvállalkozásokra innovátorként kell tekintenünk a kutatás-fejlesztésbe való befektetésekkel. Bátor lépés volt a magyar kormány részéről a válság alatt megdupláznia a kutatásra, fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat, de látva a magas beruházási rátát és gazdasági növekedést, a stratégia kifizetődőnek bizonyult. Az itteni tudásnak konkrét hatásai vannak arra vonatkozóan, hogy miként tervezzük meg az integrált szakpolitikai iránymutatásokat és hogyan fogalmazzunk meg ajánlásokat az OECD-n belül és tagállami szinten egyaránt” – mondta Ali Karami Ruiz, akia konferencia moderátora volt.

Magyar kkv-fejlesztési rendszer mint nemzetközi best practice

Alberto Carvalho Neté, Európa legmeghatározóbb, legnagyobb Európai Fiatal Vállalkozói Ernyőszervezetének (JEUNE – Young Entrepreneurs' Organization of the European Union) az elnöke szintén osztotta Ali Karami Ruiz gondolatait: „Levonjuk a magyar és az OECD stratégia tanulságait és példaként fogjuk azokat használni a partnerségeink további erősítésére, ami szükséges lesz a zöld átmenet elősegítéséhez, ami a kkv szektor aktív részvétele nélkül lehetetlen küldetés.”

Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD KKV bizottságának elnöke, a VOSZ társelnöke hangsúlyozta, a kisvállalkozók a COVID miatt nagyon sérülékeny helyzetbe kerültek, de a krízisben is az üzleti szféra valós igényei alapján segítenek megfelelő eszközöket és programokat javasolni az OECD tagállamoknak. Mint fogalmazott, Magyarország büszke lehet arra, hogy a rendezvényen résztvevő szakértők nemzetközi best practice- ként tekintenek a hazai stratégiára és a vali.hu vállalkozói információs portálra, amely a világon egyedülálló módon három kattintással, cégre szabottan mutatja be az állami vállalkozásfejlesztési lehetőségeket.

A Small Business, Big Deal konferencia sikerét jól mutatja, hogy rendkívüli nemzetközi visszhangja volt, hiszen az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt online és személyesen, miközben a külföldi sajtó, többek közt horvát, bolgár, spanyol és portugál lapok is tudósítottak a rendezvényről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS