Nemzetközi szakértők méltatták a magyar vállalkozásfejlesztési stratégiát

2022. 03. 30., 12:05

Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni kkv-stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott, jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, amit Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is elismerő szavakkal illetett. Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.

Első alkalommal rendezték meg Budapesten azt a konferenciát, amely a hazai és nemzetközi kis- és középvállalkozások jelenlegi és várható jövőbeli lehetőségeire és szakpolitikai támogatására fókuszált. Az esemény idén hatványozott jelentőséggel is bírt, hiszen a koronavírus-járvány kirobbanása óta a szektor szereplői és az ágazat vezetői először találkozhattak ilyen nagyszabású rendezvényen személyesen is.

A Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete, a Business at OECD társszervezésében megrendezett, Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián részt vett Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is, aki elismerését fejezte ki a bemutatott vali.hu vállalkozói információs portállal kapcsolatban. Elmondása szerint a három legfontosabb feladat a válság után a vállalkozásfejlesztés területén a kisvállalkozások feltőkésítése, valamint a digitalizáció és a zöldítés ügye, ezért jó gyakorlatnak tartja a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját.

Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy éppen ez volt a céljuk a válság alatt és után: az elmúlt két évben Magyarország kormánya 2000 milliárd forintot szánt a magyar vállalkozások feltőkésítésére, amelynek több mint háromnegyede a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jutott. „Az elmúlt két évben 18 ezer vállalkozást értünk el beruházás-ösztönző támogatásainkkal. Az azt megelőző hat évben ennek a harmadát. 2010 előtt pedig a fejlesztéspolitika pár százat. A támogatás folyósításának feltétele volt, hogy a cégek megtartsák munkavállalóikat és ne halasszák el a válság ellenére sem a beruházásaikat, mert tudtuk, hogy a koronavírus-válság előbb-utóbb véget ér, és az nyer, aki talpon marad. Sőt közülük is a legnagyobbat az nyeri, aki a válság alatt is azon dolgozik, hogy a világgazdaság újraindulásából származó többletkeresletre kapacitásai és képességei fejlesztésével készül fel." Hozzátette: Magyarországon 50 ezer olyan cég van, amely 5 főnél többet foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy beruházásösztönző programjaikkal minden harmadik öt főnél többet foglalkoztató vállalkozást elért a Kormány. Emellett a digitalizáció ösztönzése a pályázati források háromnegyede esetén alapkritérium volt és a zöldebb, energiahatékonyabb működést többletpontokkal honorálta a pályázati rendszer.

Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, hiszen ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatás oroszlánrészét, továbbá az innováció és növekedés hajtóerejét. Megjegyezte, a magyar KKV stratégia eredményeiből a világon bárhol tanulni lehetne, hiszen itt a gazdaság gerincét képezi ez a szektor. Kiemelte, a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemei jó példaként szolgálnak globálisan is.

„A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy követnünk kell Magyarország példáját és a kisvállalkozásokra innovátorként kell tekintenünk a kutatás-fejlesztésbe való befektetésekkel. Bátor lépés volt a magyar kormány részéről a válság alatt megdupláznia a kutatásra, fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat, de látva a magas beruházási rátát és gazdasági növekedést, a stratégia kifizetődőnek bizonyult. Az itteni tudásnak konkrét hatásai vannak arra vonatkozóan, hogy miként tervezzük meg az integrált szakpolitikai iránymutatásokat és hogyan fogalmazzunk meg ajánlásokat az OECD-n belül és tagállami szinten egyaránt” – mondta Ali Karami Ruiz, akia konferencia moderátora volt.

Magyar kkv-fejlesztési rendszer mint nemzetközi best practice

Alberto Carvalho Neté, Európa legmeghatározóbb, legnagyobb Európai Fiatal Vállalkozói Ernyőszervezetének (JEUNE – Young Entrepreneurs' Organization of the European Union) az elnöke szintén osztotta Ali Karami Ruiz gondolatait: „Levonjuk a magyar és az OECD stratégia tanulságait és példaként fogjuk azokat használni a partnerségeink további erősítésére, ami szükséges lesz a zöld átmenet elősegítéséhez, ami a kkv szektor aktív részvétele nélkül lehetetlen küldetés.”

Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD KKV bizottságának elnöke, a VOSZ társelnöke hangsúlyozta, a kisvállalkozók a COVID miatt nagyon sérülékeny helyzetbe kerültek, de a krízisben is az üzleti szféra valós igényei alapján segítenek megfelelő eszközöket és programokat javasolni az OECD tagállamoknak. Mint fogalmazott, Magyarország büszke lehet arra, hogy a rendezvényen résztvevő szakértők nemzetközi best practice- ként tekintenek a hazai stratégiára és a vali.hu vállalkozói információs portálra, amely a világon egyedülálló módon három kattintással, cégre szabottan mutatja be az állami vállalkozásfejlesztési lehetőségeket.

A Small Business, Big Deal konferencia sikerét jól mutatja, hogy rendkívüli nemzetközi visszhangja volt, hiszen az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt online és személyesen, miközben a külföldi sajtó, többek közt horvát, bolgár, spanyol és portugál lapok is tudósítottak a rendezvényről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-06 19:22:00
Október 6-án lkezdődött a 19. Budapest Design Week. A központi kiállításnak, illetve számos programnak helyet adó Néprajzi Múzeum mellett Budapesten és több vidéki városban mintegy 150 program várja az érdeklődőket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Világszerte egyre erőteljesebb trend az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, azaz az átállás – teljes egészében vagy részben – a növényi eredetű táplálkozásra.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS