A vállalatvezetők 92 százalékánál még soha nem merült fel az értékesítés lehetősége, pedig sokszor a cég jövőjének biztosítása a tét – derült ki a Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatásából. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy könnyedén találnának vevőt a vállalkozásra, annak ellenére, hogy jelentős részüknek nincs pontos képe arról, hogy mennyit érhet az. Az átlátható működés és a tudatos marketingstratégia azonban aranyat érhetnek, a vezetők jelentős része ezekben látja a legnagyobb fejlődési lehetőséget. A jelenlegi üzleti környezetben felértékelődik a bankok szerepe: az értékesítés folyamatába egyre többen vonják be a pénzintézeteket.
A Budapest Bank kétévente készíti el reprezentatív kutatását, amelyben közel 600 magyar kis-, és közepes vállalkozás vezetőváltását és cégértékesítésének lehetőségeit méri fel.[i] Az eredményekből kiderült, hogy a tavalyi évben – főleg a vírushelyzet kezelésének feladatai miatt – látványosan háttérbe szorult a vezetőváltás, a cégvezetők csupán 9%-a tudott az utódlással foglalkozni.
A vezetők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a stafétát, azonban ez sok esetben nem lehetséges, így a cég jövőjét szem előtt tartva, a legkézenfekvőbb megoldás az értékesítés lehet. A vállalatvezetők 92%-ánál viszont még soha nem merült fel az eladás gondolata, 87%-uk pedig egyáltalán nem szándékozik értékesíteni a cégét a jövőben. Akik mégsem utasítják el az eladást, azok 40%-a a növekedés, 30%-a pedig a tőkebevonás lehetőségét látják a cég egy részének értékesítésben. Magabiztosak a vállalkozásuk piacképességében, harmaduk szerint könnyedén találnának rá vevőt, bár 20%-uk szerint pedig nem adnának érte annyit, amennyit valójában ér.
De mennyit is ér pontosan?
Mivel a cégvezetők döntő többsége nem gondolkodik eladásban, ezért a vállalat pontos értékének meghatározását sem tartják fontosnak, vagy egyszerűen csak nincs idejük ezzel foglalkozni. 79%-uk ezért még egyáltalán nem tett konkrét lépéseket ez ügyben. A vállalatvezetők 60%-ának nincsenek objektív mérőszámai, amelyek alapján meg lehetne határozni az eladási árat, ezért egyáltalán nem tudják, vagy csak megbecsülni tudják az összeget. Pedig a cégérték pontos meghatározása nem csak eladáskor, hanem számos más helyzetben, például a hitelképesség bírálatakor, részvénykibocsátáskor vagy tőkebevonásnál is elengedhetetlen fontosságú.
Az értéknövelés továbbra is fontos
Ugyan a vállalatvezetők egyharmada szerint már nincs olyan terület, amelynek fejlesztése értéknövelő hatással lenne, többségük mégis lát még fejlődési lehetőséget. A legtöbbjük számára az átlátható, strukturált működés és a tudatos marketingstratégia kidolgozása lenne a legfontosabb, de a hatékonyabb munkaszervezés és a több innováció is sokat jelentene az értéknövelésben. Ezekre pedig szívesen költenének is a vállalatok, 50%-uk saját tőkét, 22%-uk pedig bankhitelt is igénybe venne a fejlesztésekhez.
„Több mint 30 éves vállalati bankolásban szerzett tapasztalatunk alapján kijelenthetem, hogy egy esetleges cégértékesítés, tőkebevonás vagy generációváltás csak akkor lehet igazán sikeres, ha a vállalatvezetők az évek során folyamatosan arra törekednek, hogy növeljék vállalkozásuk értékét. Pénzintézetként nagy felelősségünk van abban, hogy a beruházásokhoz, akvizíciókhoz vagy szervezetfejlesztéshez a megfelelő pénzügyi hátteret biztosítsuk a számukra, és amikor elérkezik a megfelelő időpont, akkor szakértő partnerként segítsük a vezetőváltást vagy a cég eladását. Úgy látjuk, hogy a bankok szerepét egyre többen felismerik, és már minden harmadik cégértékesítésbe bevonják a pénzintézeteket is” – mondta Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.
[i] Az országosan reprezentatív felmérést a Budapest Bank megbízásából az Avanti Research készítette 2020 nyarán, 545 db. 200 millió Ft éves árbevétel fölötti magyar tulajdonú cég tulajdonosa vagy ügyvezetője telefonos (CATI) megkérdezésével.
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában értékelte az elmúlt időszakot.