Nem eladó a cégem! – A végsőkig ragaszkodnak vállalatukhoz a tulajdonosok

2021. 02. 05., 17:30

A vállalatvezetők 92 százalékánál még soha nem merült fel az értékesítés lehetősége, pedig sokszor a cég jövőjének biztosítása a tét – derült ki a Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatásából. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy könnyedén találnának vevőt a vállalkozásra, annak ellenére, hogy jelentős részüknek nincs pontos képe arról, hogy mennyit érhet az. Az átlátható működés és a tudatos marketingstratégia azonban aranyat érhetnek, a vezetők jelentős része ezekben látja a legnagyobb fejlődési lehetőséget. A jelenlegi üzleti környezetben felértékelődik a bankok szerepe: az értékesítés folyamatába egyre többen vonják be a pénzintézeteket.

A Budapest Bank kétévente készíti el reprezentatív kutatását, amelyben közel 600 magyar kis-, és közepes vállalkozás vezetőváltását és cégértékesítésének lehetőségeit méri fel.[i] Az eredményekből kiderült, hogy a tavalyi évben – főleg a vírushelyzet kezelésének feladatai miatt – látványosan háttérbe szorult a vezetőváltás, a cégvezetők csupán 9%-a tudott az utódlással foglalkozni.

A vezetők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a stafétát, azonban ez sok esetben nem lehetséges, így a cég jövőjét szem előtt tartva, a legkézenfekvőbb megoldás az értékesítés lehet. A vállalatvezetők 92%-ánál viszont még soha nem merült fel az eladás gondolata, 87%-uk pedig egyáltalán nem szándékozik értékesíteni a cégét a jövőben. Akik mégsem utasítják el az eladást, azok 40%-a a növekedés, 30%-a pedig a tőkebevonás lehetőségét látják a cég egy részének értékesítésben. Magabiztosak a vállalkozásuk piacképességében, harmaduk szerint könnyedén találnának rá vevőt, bár 20%-uk szerint pedig nem adnának érte annyit, amennyit valójában ér.

De mennyit is ér pontosan?

Mivel a cégvezetők döntő többsége nem gondolkodik eladásban, ezért a vállalat pontos értékének meghatározását sem tartják fontosnak, vagy egyszerűen csak nincs idejük ezzel foglalkozni. 79%-uk ezért még egyáltalán nem tett konkrét lépéseket ez ügyben. A vállalatvezetők 60%-ának nincsenek objektív mérőszámai, amelyek alapján meg lehetne határozni az eladási árat, ezért egyáltalán nem tudják, vagy csak megbecsülni tudják az összeget. Pedig a cégérték pontos meghatározása nem csak eladáskor, hanem számos más helyzetben, például a hitelképesség bírálatakor, részvénykibocsátáskor vagy tőkebevonásnál is elengedhetetlen fontosságú.

Az értéknövelés továbbra is fontos

Ugyan a vállalatvezetők egyharmada szerint már nincs olyan terület, amelynek fejlesztése értéknövelő hatással lenne, többségük mégis lát még fejlődési lehetőséget. A legtöbbjük számára az átlátható, strukturált működés és a tudatos marketingstratégia kidolgozása lenne a legfontosabb, de a hatékonyabb munkaszervezés és a több innováció is sokat jelentene az értéknövelésben. Ezekre pedig szívesen költenének is a vállalatok, 50%-uk saját tőkét, 22%-uk pedig bankhitelt is igénybe venne a fejlesztésekhez.

Több mint 30 éves vállalati bankolásban szerzett tapasztalatunk alapján kijelenthetem, hogy egy esetleges cégértékesítés, tőkebevonás vagy generációváltás csak akkor lehet igazán sikeres, ha a vállalatvezetők az évek során folyamatosan arra törekednek, hogy növeljék vállalkozásuk értékét. Pénzintézetként nagy felelősségünk van abban, hogy a beruházásokhoz, akvizíciókhoz vagy szervezetfejlesztéshez a megfelelő pénzügyi hátteret biztosítsuk a számukra, és amikor elérkezik a megfelelő időpont, akkor szakértő partnerként segítsük a vezetőváltást vagy a cég eladását. Úgy látjuk, hogy a bankok szerepét egyre többen felismerik, és már minden harmadik cégértékesítésbe bevonják a pénzintézeteket is” – mondta Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.



[i] Az országosan reprezentatív felmérést a Budapest Bank megbízásából az Avanti Research készítette 2020 nyarán, 545 db. 200 millió Ft éves árbevétel fölötti magyar tulajdonú cég tulajdonosa vagy ügyvezetője telefonos (CATI) megkérdezésével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-04 14:23:33
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.