Szakértői becslések szerint mintegy 24 milliárd illegálisan megszerzett felhasználónév és jelszó van a kiberbűnözők birtokában. Az internet sötét oldalán, a darkweben működő oldalakon a legkeresettebbek például a friss kártyaadatok, amelyeket a csalók nagy tételben vásárolnak meg.
Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat szállító ESET elemzése szerint azokban az országokban, ahol Chip and PIN, másnéven EMV biztonsági rendszert vezettek be, nehéz a bűnözőknek az adatokat klónozott kártyákká alakítani, ezért a leggyakrabban online használják a kártyát nem igénylő (CNP) támadásokhoz. A csalók gyakran luxuscikkeket vásárolnak az adatok segítségével vagy nagy mennyiségben vesznek ajándékutalványokat – ez is egy népszerű módja a jogellenesen szerzett pénzek tisztára mosásának.
Bár a szakértők szerint nehéz pontosan felmérni az így bekövetkezett károkat, a becslések szerint a világ legnagyobb alvilági piacterének üzemeltetői 358 millió dollárt kerestek így, majd „nyugdíjba mentek”.
Az ESET kutatói az öt leggyakoribb hackermódszert bemutatva közölték, az adathalászat a kiberbűnözők egyik legnépszerűbb lopási módszere. A legegyszerűbb trükk, amikor a hacker egy legitim szervezetnek – például banknak, e-kereskedelmi cégnek vagy műszaki vállalatnak – adja ki magát, hogy rávegye a felhasználót a személyes adatok megosztására vagy rosszindulatú szoftverek letöltésére. Gyakran arra ösztönzik áldozatukat, hogy kattintsanak egy linkre vagy nyissák meg a csatolmányt. Ezáltal a felhasználó egy adathalász oldalra juthat, ahol személyes és pénzügyi adatok megadására kérik. Az adathalászat 2022 első negyedévében minden eddiginél magasabb szintet ért el a statisztika szerint.
Az ESET adatai alapján az átverések az elmúlt években tovább fejlődtek. Manapság már előfordulhat, hogy e-mail helyett egy kártékony sms-t kap az áldozat a hackertől, aki futárszolgálatnak, kormányhivatalnak vagy más megbízhatónak tűnő szervezetnek adja ki magát. A csalók fel is hívhatják az embereket, hogy megerősítsék, valóban megbízhatóak, és így próbálnak kártyaadatokat megszerezni. Az sms-ben történő adathalászattal (smishing) összefüggő esetek száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt az azt megelőző évhez képest, míg a hangalapú adathalászat (vishing) szintén jócskán megugrott egy felmérés szerint.
A kiberbűnözők gyakran használnak kártevő szoftvereket is. Ezek közül néhány a billentyűleütéseket rögzíti, például amikor a kártyaadatokat gépelik be egy webshopban vagy banki oldalon. Más esetekben népszerű weboldalakat fertőznek meg és megvárják, hogy a felhasználók felkeressék azokat. Ezek a Drive-by-download típusú kártevő szoftverek azonnal települnek az eszközökre, amint valaki meglátogatja a fertőzött weboldalt. Az információtolvaj szoftverek pedig gyakran valódinak és megbízhatónak tűnő, de valójában rosszindulatú mobilalkalmazásokban is megtalálhatók.
Előfordul az is, hogy a hackerek kártékony szoftvereket telepítenek az e-kereskedelmi cégek fizetési oldalaira. Ezek láthatatlanok az áldozat számára, de képesek megszerezni a bankkártya-adatokat azok beírásakor. A felhasználók itt látszólag nem sokat tehetnek adataik biztonsága érdekében azon túl, hogy csak nagynevű márkáktól és neves weboldalakon vásárolnak, amelyek valószínűleg biztonságosak. A digitális lefölözéses (digital skimming) esetek száma 150 százalékkal nőtt 2021 májusa és novembere között.
A kártyaadatokat gyakran közvetlenül azoktól a vállalatoktól lopják el, amelyektől a felhasználó vásárol. A hackerek szempontjából ez egy költséghatékony módszer, mivel egyetlen támadással hatalmas adathalmazhoz juthatnak hozzá.
Veszélyes lehet a nyilvános Wi-Fi hotspotokon keresztül létrejövő kapcsolódás is: a felhasználó ugyanis még akkor sem lehet biztos abban, hogy a kapcsolat biztonságos, hogyha fizet érte, mivel a hackerek is használhatják a hozzáférést, hogy kémkedjenek az adatok után, miközben a felhasználó beírja azokat az eszközébe.
Az ESET, illetve az IT-biztonsággal foglalkozó magyarországi szoftverdisztribútor, a Sicontact Kft. több tanácsot is ad a felhasználóknak a károk elkerülése. Csizmazia-Darab István, a Sicontact IT-biztonsági szakértője szerint a felhasználók soha ne válaszoljanak kéretlen e-mailekre, ne kattintsanak az abban szereplő linkekre, és ne nyissák meg az ilyen e-mailek csatolmányait. Ne osszanak meg információt idegenekkel, akkor sem, ha a beszélgetőpartner meggyőzőnek hangzik. Kérdezzék meg, honnan hívják őket, majd keressék fel az említett szervezetet, hogy ellenőrizhessék a hívás valódiságát, de ne használják az ismeretlen által megadott elérhetőségeket.
A szakértő azt is tanácsolja, hogy ne használjanak nyilvános Wi-Fi hálózatot, különösen virtuális magánhálózat (VPN) nélkül. Ha mégis muszáj csatlakoznia valakinek, ne csináljon semmi olyat a hálózaton, amihez kártyaadatokat kell megadni (például online vásárlás). Ne mentsék el a kártyaadatokat online vásárlás során, még akkor sem, ha ezzel időt takarítanának meg a későbbi tranzakciók esetében. Így csökkenthető annak a valószínűsége, hogy megszerezzék a bankkártya adatokat, amennyiben az adott cég fiókját feltörik vagy megtámadják. (MTI)
A sörrajongók kérései alapján összerakott receptből született meg.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.