Nagy tételben vásárolják a kiberbűnözők a kártyaadatokat a darkweben

2022. 07. 14., 08:23

Szakértői becslések szerint mintegy 24 milliárd illegálisan megszerzett felhasználónév és jelszó van a kiberbűnözők birtokában. Az internet sötét oldalán, a darkweben működő oldalakon a legkeresettebbek például a friss kártyaadatok, amelyeket a csalók nagy tételben vásárolnak meg.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat szállító ESET elemzése szerint azokban az országokban, ahol Chip and PIN, másnéven EMV biztonsági rendszert vezettek be, nehéz a bűnözőknek az adatokat klónozott kártyákká alakítani, ezért a leggyakrabban online használják a kártyát nem igénylő (CNP) támadásokhoz. A csalók gyakran luxuscikkeket vásárolnak az adatok segítségével vagy nagy mennyiségben vesznek ajándékutalványokat – ez is egy népszerű módja a jogellenesen szerzett pénzek tisztára mosásának.

Bár a szakértők szerint nehéz pontosan felmérni az így bekövetkezett károkat, a becslések szerint a világ legnagyobb alvilági piacterének üzemeltetői 358 millió dollárt kerestek így, majd „nyugdíjba mentek”.

Az ESET kutatói az öt leggyakoribb hackermódszert bemutatva közölték, az adathalászat a kiberbűnözők egyik legnépszerűbb lopási módszere. A legegyszerűbb trükk, amikor a hacker egy legitim szervezetnek – például banknak, e-kereskedelmi cégnek vagy műszaki vállalatnak – adja ki magát, hogy rávegye a felhasználót a személyes adatok megosztására vagy rosszindulatú szoftverek letöltésére. Gyakran arra ösztönzik áldozatukat, hogy kattintsanak egy linkre vagy nyissák meg a csatolmányt. Ezáltal a felhasználó egy adathalász oldalra juthat, ahol személyes és pénzügyi adatok megadására kérik. Az adathalászat 2022 első negyedévében minden eddiginél magasabb szintet ért el a statisztika szerint.

Az ESET adatai alapján az átverések az elmúlt években tovább fejlődtek. Manapság már előfordulhat, hogy e-mail helyett egy kártékony sms-t kap az áldozat a hackertől, aki futárszolgálatnak, kormányhivatalnak vagy más megbízhatónak tűnő szervezetnek adja ki magát. A csalók fel is hívhatják az embereket, hogy megerősítsék, valóban megbízhatóak, és így próbálnak kártyaadatokat megszerezni. Az sms-ben történő adathalászattal (smishing) összefüggő esetek száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt az azt megelőző évhez képest, míg a hangalapú adathalászat (vishing) szintén jócskán megugrott egy felmérés szerint.

A kiberbűnözők gyakran használnak kártevő szoftvereket is. Ezek közül néhány a billentyűleütéseket rögzíti, például amikor a kártyaadatokat gépelik be egy webshopban vagy banki oldalon. Más esetekben népszerű weboldalakat fertőznek meg és megvárják, hogy a felhasználók felkeressék azokat. Ezek a Drive-by-download típusú kártevő szoftverek azonnal települnek az eszközökre, amint valaki meglátogatja a fertőzött weboldalt. Az információtolvaj szoftverek pedig gyakran valódinak és megbízhatónak tűnő, de valójában rosszindulatú mobilalkalmazásokban is megtalálhatók.

Előfordul az is, hogy a hackerek kártékony szoftvereket telepítenek az e-kereskedelmi cégek fizetési oldalaira. Ezek láthatatlanok az áldozat számára, de képesek megszerezni a bankkártya-adatokat azok beírásakor. A felhasználók itt látszólag nem sokat tehetnek adataik biztonsága érdekében azon túl, hogy csak nagynevű márkáktól és neves weboldalakon vásárolnak, amelyek valószínűleg biztonságosak. A digitális lefölözéses (digital skimming) esetek száma 150 százalékkal nőtt 2021 májusa és novembere között.

A kártyaadatokat gyakran közvetlenül azoktól a vállalatoktól lopják el, amelyektől a felhasználó vásárol. A hackerek szempontjából ez egy költséghatékony módszer, mivel egyetlen támadással hatalmas adathalmazhoz juthatnak hozzá.

Veszélyes lehet a nyilvános Wi-Fi hotspotokon keresztül létrejövő kapcsolódás is: a felhasználó ugyanis még akkor sem lehet biztos abban, hogy a kapcsolat biztonságos, hogyha fizet érte, mivel a hackerek is használhatják a hozzáférést, hogy kémkedjenek az adatok után, miközben a felhasználó beírja azokat az eszközébe.

Az ESET, illetve az IT-biztonsággal foglalkozó magyarországi szoftverdisztribútor, a Sicontact Kft. több tanácsot is ad a felhasználóknak a károk elkerülése. Csizmazia-Darab István, a Sicontact IT-biztonsági szakértője szerint a felhasználók soha ne válaszoljanak kéretlen e-mailekre, ne kattintsanak az abban szereplő linkekre, és ne nyissák meg az ilyen e-mailek csatolmányait. Ne osszanak meg információt idegenekkel, akkor sem, ha a beszélgetőpartner meggyőzőnek hangzik. Kérdezzék meg, honnan hívják őket, majd keressék fel az említett szervezetet, hogy ellenőrizhessék a hívás valódiságát, de ne használják az ismeretlen által megadott elérhetőségeket.

A szakértő azt is tanácsolja, hogy ne használjanak nyilvános Wi-Fi hálózatot, különösen virtuális magánhálózat (VPN) nélkül. Ha mégis muszáj csatlakoznia valakinek, ne csináljon semmi olyat a hálózaton, amihez kártyaadatokat kell megadni (például online vásárlás). Ne mentsék el a kártyaadatokat online vásárlás során, még akkor sem, ha ezzel időt takarítanának meg a későbbi tranzakciók esetében. Így csökkenthető annak a valószínűsége, hogy megszerezzék a bankkártya adatokat, amennyiben az adott cég fiókját feltörik vagy megtámadják. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.