Most a távoktatás vizsgázott a Budapesti Gazdasági Egyetemen

2020. 06. 22., 17:15

A Budapesti Gazdasági Egyetemen is hamarosan véget ér a rendhagyó félév és a vizsgaidőszak, ezért annak érdekében, hogy az egyetem pontos képet kapjon arról, hogyan élték meg a hallgatók a mostani, részben távoktatásos félévet, részletes felmérést készítettek a tapasztalatokról. Az anonim kérdőívet több mint 2 700 (2 491 magyar és 215 külföldi) hallgató töltötte ki – ez pedig még egy 17 ezer fős intézménynél is igen nagy szám. Bár az idei felvételi jelentkezési adatok alapján a 4. legnépszerűbb BGE adatai természetesen nem reprezentatívak a teljes hazai felsőoktatásra nézve, arról biztosan érdekes képet kaphatunk, hogy a mostani kihívásokkal terhelt időszak megoldásai miképp alakíthatják az üzleti felsőoktatás jövőjét.

Az igen nagy válaszadási hajlandóság mellett fontos, hogy a visszajelzések az egyetem minden karáról, minden képzési szintjéről (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés) és tagozatáról (nappali, levelező, távoktatás) érkeztek, illetve természetesen azokat is megkérdezték, akik nemzetközi program keretén belül tanulnak az egyetemen.

Hatékonyságból jeles

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 68 százaléka úgy ítélte meg, hogy nem volt rosszabb a távoktatás hatékonysága, mint a hagyományosé, közel 50 százaléka pedig kifejezetten hatékonyabbnak látta azt. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak a különféle bontásokban, például nyelvek vagy képzési formák szerint, tehát vannak olyan területek, ahol a távoktatás kevésbé volt sikeres hallgatói szempontból.

Egyáltalán nem meglepő eredmény, hogy a „digitális” képzés kiemelkedően népszerű volt a levelező és a távoktatási munkarendben, illetve a normál képzési időn túl levő hallgatók esetében. Ennek oka többek közt abban keresendő, hogy ezek a hallgatók jellemzően az egyetem mellett folyamatosan dolgoznak. A megkérdezettek 76,52 százaléka szerint ugyanis a távoktatás lehetőséget adott egy sokkal nagyobb fokú rugalmasságra az időbeosztást illetően, tehát a hallgatóknak lehetőségük volt a saját tempójukban haladni tanulmányaikban. Szintén pozitívum, hogy a hallgatók saját bevallásuk szerint rendszeresebben elkészítették az órai feladatokat (60,4 százalék), ennek pedig biztosan oka az is, hogy a kurzusanyagokat kifejezetten hasznosnak találták ebben az időszakban (71,3 százalék), az egyetem által nyújtott informatikai és oktatói támogatást pedig jónak ítélték meg (86 és 81 százalék).

„Az elejétől fogva úgy álltunk hozzá, hogy ez a kihívásokkal teli időszak lehetőséget is rejt magában. Az elmúlt hetekben, hónapokban a BGE-s oktatók, kollégák és hallgatók számtalan akadályt leküzdöttek – és én nem győzöm elég köszönettel illetni a BGE polgárait. A mostani felmérés egy újabb megerősítés számunkra, hogy jó úton jártunk, és ezért a jövőre nézve is optimisták maradhatunk: minden mostani fejlesztésünk eredménye megmarad nekünk, miközben rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk az elmúlt időszakban” – emelte ki Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

Volt azért olyan, ami nagyon hiányzott

A felmérésből erősen megmutatkozik az is, hogy minden hatékonyság és pozitívum ellenére, az egyetemi közeg nagyon is fontos: a válaszadó hallgatók több mint négyötödnek kifejezetten hiányzott a társas élet és a személyes találkozások. Arról, hogy mennyire, talán még jobban árulkodik az a videósorozat, melyet a távoktatásra való átállást követően a BGE-s hallgatók készítettek egymásnak és oktatóiknak, és melyre az oktatók részéről is válasz érkezett.

Talán a társas élet hiányának is köszönhető, hogy sokaknak (a válaszadók 39,6 százaléka) nehezére esett a tanulásra való koncentrálás, több mint 40 százalékuk motiváltságában csökkenés volt tapasztható, és persze a kommunikációs készségek fejlődésének (44,2 százalék), illetve a csoportmunkában való részvételnek (39 százalék) sem kifejezetten kedvezett ez az időszak.

Kihívásból lehetőség – merre tovább ősztől?

Érdekes és némileg meglepő, hogy mindent összevetve a felmérésben résztvevő BGE hallgatók közel fele (49,3 százalék) örömmel folytatná digitálisan, illetve távoktatásban a tanulást. Természetesen itt sem minden szakon vagy képzési szinten jöttek ki ugyanolyan eredmények. Az angol nyelvű képzéseken például többen maradnának a hagyományos oktatási formánál, ez azonban talán annak is betudható, hogy ezeken a képzéseken sok külföldi hallgatói is van az egyetemen – az SH vagy Erasmus ösztöndíjjal érkezők pedig vélhetően még inkább vágynak az igazi egyetemi, közösségi életre. Arról azonban, hogy milyen formában folytatódik ősszel a tanítás, nem lehet biztosat mondani.

„A döntés nem biztos, hogy a mi kezünkben lesz. Most az a feladatunk, hogy részletesen átvizsgáljuk a visszajelzéseket, hogy további fejlesztésekkel tudjuk finomhangolni a rendszert. Mindent meg kell tennünk azért, hogy felkészüljünk arra, ha esetleg az ősszel is távoktatásra kényszerülnénk, de legalább ennyire fontos az is, hogy a sok jó és innovatív megoldást beépítsük a hagyományos oktatási módszereink közé”– teszi hozzá a Dr. Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese.

Épp ezért az egyetemi felmérésben megkérdezték azt is, hogy hallgatók milyen elemeket tartanának meg a digitális oktatásból akkor is, ha hagyományos módon lehet majd elindítani a következő félévet. A hallgatók legnagyobb arányban az online vizsgákat (39,4 százalék) és a videós előadások visszanézhetőségét (36 százalék) emelték ki. Ezen a téren a BGE tehát mindenképp jól vizsgázott, köszönhetően annak, hogy az évek óta tartó digitális és módszertani fejlesztések biztos alapot adtak a gyors átállásra. 

Szakmaiság és felelősség – a BGE mintegy 17 ezer polgáráért és a tágabb értelemben vett közösségért is

A felmérés alapján alapvetően sikeres rendhagyó félév mellett azonban a BGE-n másra is büszkék lehetnek: az elmúlt hetekben elindult a BGE a Közösségért oldal, ahol a BGE oktatóinak, kollégáinak és hallgatóinak munkájával létrejött tudásra épülő, szabadon felhasználható, a mindennapi életben és a munkában, vállalkozásban hasznos anyagokat, és a BGE közösség tagjainak önkéntes szakmai felajánlásait teszik közzé.

Témájukat tekintve sokszínűek, éppúgy kapcsolódhatnak az énfejlesztéshez, egészségmegőrzéshez, mint a munka világához. A BGE-s stratégiai céloknak megfelelően több a fenntarthatósághoz vagy a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódik, így aki ezen témák iránt érdeklődik, biztosan jó helyen jár. 

„Oktató és kutatóintézményként elkötelezett vagyunk a tudásmegosztás iránt, és az egyetemi polgárokért vállalt felelősség mellett fontosnak tartjuk, hogy saját eszközeinkkel támogassuk a tágabb értelemben vett közösséget is. Bízunk benne, hogy a BGE a Közösségért kezdeményezéssel érdemben segítjük belső közösségünket és a külvilágot is, különösen a mostani, a járvány utáni kihívásokkal terhelt helyzetben” – tette hozzá Prof. Dr. Heidrich Balázs.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.