Mibe és hogyan ruháznak be idén a hazai kkv-k?

Beruházást a megkérdezett vállalatvezetők közel harmada tervez idén, átlagosan 45 millió forint értékben. Ezt 73 százalék saját forrásból finanszírozná, minden ötödik cégvezető pedig hitelt igényelne vállalkozása fejlesztéséhez. Utóbbi esetben a kamat mértéke és fixálásának lehetősége a két legfontosabb szempont.

Árbevétel- és profitnövekedés a kilátások között

A kkv-k többsége kedvezőnek ítéli a pénzügyi teljesítményét és a megrendelés-állománya alakulását.A 2018-ban beruházást végzett, illetve a 2019-ben beruházást tervező vállalkozások több paraméter mentén is pozitív várakozásokról számoltak be. Előbbiek főleg a pénzügyi teljesítményük, utóbbiak elsősorban a gazdasági környezet kérdésében optimisták. A cégvezetők kétharmada bízik árbevétel-növekedésben, emellett 56 százalék profitnövekedést is vár az idei évben, minden harmadik vállalkozás pedig a tavalyi szint megtartását véli lehetségesnek. A megkérdezettek egyharmada a fejlesztésre szánt összeget és az alkalmazottak számát egyaránt növelni szeretné. (A kutatást a Budapest Bank megbízásából a Scale Research végezte 2019. első negyedévében, 300 db, magyarországi telephellyel rendelkező, 200 millió és 10 milliárd forint közötti nettó árbevétellel, 10-249 fős létszámmal rendelkező kis- és középvállalat tulajdonosa/ügyvezetője körében.)

„Magyarországon lassan 30 éves lesz a kis- és középvállalati szektor. Ezalatt számos családi cég nőtte ki magát stabil, jól strukturált vállalkozássá, azonban a kkv-k jelentős részénél továbbra is kiemelt figyelmet igényel a vállalatfejlesztés és a versenyképesség-növelés. Az ehhez szükséges korszerűsítő és hatékonyságnövelő beruházásoknak kifejezetten kedvez a mostani gazdasági környezet, miközben kedvező források is elérhetőek a cégek számára” – mondta Váczi Dávid,a Budapest Bank vállalati értékesítés támogatási vezetője.

A kkv-k harmada gépet vásárolt tavaly

2018-ban a kkv-k 58 százaléka eszközölt beruházást, nagyobb arányban a külpiaci tevékenységet folytató, illetve a 2019-ben beruházást tervező cégek valósítottak meg valamilyen fejlesztést. Tavaly a beruházások 33 százaléka gépek, berendezések és egyéb tárgyi eszközök beszerzésére irányult, amelyet 13 százalékkal a székhely- és telephelyfejlesztés követ. A tavalyi beruházások felét saját tőkéből, ötödét beruházási hitelből valósították meg a vállalkozások, az EU-s pályázati források aránya 8 százalék. A saját tőke aránya az IT-eszközök beszerzésénél a legmagasabb, míg a banki hitel mértéke a gép és termőeszköz-beszerzésnél kimagasló.

Elsősorban a nagyobb cégek terveznek idén beruházást

Ebben az évben a kkv-k 30 százaléka tervez beruházást, nagyobb arányban az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek, a külpiacokkal kapcsolatban álló, az ipari, valamint azok a vállalkozások, amelyek már tavaly is beruháztak. A beruházást nem tervező cégvezetők 87 százaléka a már megvalósult beruházást jelölte meg első számú okaként annak, hogy nem tervez további fejlesztést. A megtérülés hiánya vagy a forráshiány tehát nem jellemző gát. Az idei évre tervezett beruházások átlagos értéke 45 millió forint, amelyet leginkább gép és berendezés vásárlására költenének a vállalkozások, minden huszadik beruházó pedig székhely-, telephely-felújítást vagy IT-eszközbeszerzést tervez. A 2019-es beruházásokat a cégek 73 százaléka saját forrásból tervezi, hitelből minden ötödik beruházó finanszírozná költéseit, refinanszírozott hitelt pedig 9 százalék venne igénybe.

Mi alapján döntenek a hitelfelvételről?

A hitelfelvételről való döntésnél a két legfontosabb szempont a kamat mértéke, illetve a kamatfixálás lehetősége, ezt követik az egyéb feltételek és paraméterek. Ahogy az a bank korábban közzétett kutatási eredményeiből kiderült, a hazai cégvezetők többsége 2-3 százalék körüli kamatot tart kedvezőnek egy 5 éves, fixált kamatozású beruházási hitel esetén. A kkv-k a középtávú hitelek esetében átlagosan 3 éves futamidőben gondolkodnak, míg hosszú távú hiteleket átlagosan 7 évre vennének fel. A vállalkozások negyede pedig 10 évre venne fel hitelt, ha hosszú távú konstrukcióról van szó.

„Nagyban meghatározza a vállalatok igényeit, hogy mely ágazatban működnek, és ez a finanszírozásra is kihat. A kkv-k egy részének például az eszközalapú finanszírozás, vagyis a lízing, vagy a tárgyi fedezet nélkül igénybe vehető faktoring sokkal jobb megoldás, mint a hitel. A széles termékpaletta persze az ügyfél szempontjából azt is jelentheti, hogy nehéz eligazodni a lehetőségek között. Épp ezért mi már évi nettó 200 millió forintos árbevétel felett dedikált kapcsolattartót biztosítunk, és az adott vállalkozás igényeire szabott finanszírozási konstrukciót állítunk össze” – tette hozzá Váczi Dávid.