Mintegy 50 kkv kerülhet be Magyar multi programba

2020. 02. 14., 13:01

Várhatóan mintegy 50 mikro-, kis- és középvállalkozás kerülhet be idén a kkv-stratégia kiemelkedő elemének tartott Magyar multi programba (Mmp) – közölte Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára Szegeden.

A helyettes államtitkár a minisztérium, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szakmai rendezvényén úgy fogalmazott, „sikertörténeteket keresnek, sikertörténeteket szeretnének csinálni”, ezért szigorú jelentkezési kritériumokat támasztanak. Olyan vállalkozásokat keresnek, amelyek árbevétele, vagy az exportból származó bevétele jelentősen bővül.

Szepesi Balázs elmondta: támogatják a kiválasztott vállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztési elképzeléseit, márka- és arculatépítését, a külpiacra való kijutását, a humán erőforrást, továbbá stratégiai és pénzügyi tanácsadást biztosítanak számukra. Nem csupán pénzt, hanem hosszú távú partnerséget, konzultációt, a kitörési lehetőségek közös megkeresését kínálják, ez a program újszerűsége más támogatási formákhoz képest.

A Mmp-ben – az első körhöz hasonlóan – egy adott vállalat 2-36 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat tanácsadási szolgáltatás igénybevételéhez, vagy 50-340 millió forinthoz juthat komplex fejlesztései megvalósításához.

A helyettes államtitkár a jelentkezési feltételek közé sorolta, hogy a legalább négy lezárt üzleti évvel rendelkező mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak legalább öt alkalmazottja legyen, és minimum 100 millió forint nettó árbevétellel rendelkezzen. Az árbevétel mellett a középvállalatok esetében 20 százalékos átlagos éves növekedést kell felmutatni meghatározott időszakban, mikro- és kisvállalkozásoknak 100 százalékos éves növekedést kell teljesíteni. Vagy az export árbevételben 50 százalékos éves növekedést kell felmutatni.

Szepesi Balázs kifejtette, a magyar gazdaság komoly korszakváltás előtt áll, kilépett az olcsó munkaerő korából, a vállalatok termelésnövelési kényszerpályán vannak. A digitális forradalom mindenhova elért már, ráadásul generációváltás is zajlik, mert a magyar vállalattulajdonosok fele néhány éven belül eléri a 65 éves kort. A kormányzat által kidolgozott kkv-stratégia, amelynek az Mmp a „zászlóshajója” ezt a korszakváltást próbálja segíteni - tette hozzá.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy ezen túl – európai uniós forrásból – az energiahatékonysági iparhoz kapcsolódó kkv-kat 4 milliárd forinttal, a technológiai fejlesztéseket több felhívás révén összesen 49 milliárd forinttal támogatják. Hazai költségvetési forrásból évente 3 milliárddal a beszállító-fejlesztési programokat támogatják, 2,5 milliárd jut az Irinyi-tervre és 1,4 milliárd az Ipar 4.0 programra.

Az Mmp egy éve indult, első kiválasztási körében több száz jelentkező cég közül végül 104 vállalkozás felelt meg a belépési kritériumoknak, 57 részesült támogatásban.

A csütörtöki szegedi programismertető egy országos roadshow része, amelynek további állomásai a főváros mellett Székesfehérvár, Szombathely, Kecskemét és Debrecen. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS