Milánó a biohulladék megfelelő begyűjtésének területén utat mutat számos nagyváros számára. Az olasz városvezetésnek kezdetben nem volt egyszerű feladata, mára azonban az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszere nagyszerűen teljesít – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A projek tanulsága, hogy az emberek hamar megszokják az észszerű megoldást, amelynek eredménye jó minőségű humusz és biogáz.
Mivel az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége még mindig nem megfelelő, ezért az EU úgy döntött, hogy 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé teszi a biohulladékok begyűjtését. Milánó pedig utat mutat a többi ország, köztük Magyarország számára is.
„A Humusz Szövetségnél fontosnak tartjuk, hogy az olasz város szemlélete, módszere széles körben ismert legyen, ezért a milánói gyakorlatról készült tanulmányt röviden és érthetően összefoglaltuk” – írják.
Milánó városvezetésének kezdetben nem volt egyszerű feladata. Az olasz nagyváros lakosságának (1,4 millió fő) 80 százaléka ugyanis magasházakban él. Ennek ellenére hatékony hulladékgazdálkodási rendszert jött létre, amelynek első lépését 2012 novemberében tették meg. A ma működő szisztémát szakaszosan vezették be odafigyelve a megfelelő kommunikációra, tájékoztatásra és oktatásra.
A rendszert három nagyobb egységre (kereskedelmi tevékenységek, háztartások, élelmiszer-hulladék frakció a nyitott piacokon) bontották.
A kereskedelmi tevékenységek, azaz az étkezdék, bárok és éttermek az összes élelmiszer-hulladék mintegy 25 százalékát termelik. Ezen a területen a legfontosabb szempont a háztól házig történő begyűjtés, a 120 literes kukák biztosítása és a napi szintű begyűjtés hétfőtől vasárnap estig.
A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék a Milánóban összegyűjtött ilyen típusú hulladék legnagyobb részét teszi ki. Itt három fő tényezőt érdemes megemlíteni:
- begyűjtés a háztartásoknál, hetente kétszer, kora reggel;
- 10, 35 vagy 120 literes kukák biztosítása, illetve komposztálható zsákok a kukába való elhelyezéshez;
- kisebb szemetesek/zsákok biztosítása a kisebb háztartások számára.
A rendszer harmadik lába a legfiatalabb. Hiszen „csak” 2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, de 2019-re már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze és komposztáltak. „A piacok esetében speciális komposztálható zacskókat biztosítanak zacskótartóval; illetve gyűjtést minden alkalommal, amikor a piac bezár” – írja a Humusz Szövetség.
10 év működés után a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer nagyszerű eredményeket mutat. 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilóról 95 kilóra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami az uniós átlag majdnem hatszorosa. A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130 ezer tonna élelmiszer-hulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt.
Az élelmiszer-hulladék különgyűjtését megvalósító rendszer bevezetése után a szelektívhulladék-gyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6 százalékot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50 százalékos újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.