Megugrott a hazai kkv-k beruházási hajlandósága

2019. 02. 27., 16:16

Az előző negyedévi megingást követően megugrott a kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek 78 százaléka tervez valamilyen fejlesztést – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

A célokat tekintve soha ennyien nem készültek még a gépek, berendezések beszerzésére, megelőzve ezzel a sokáig élen álló informatikai fejlesztéseket. Idén az iparban és a kisvállalkozásoknál várható a legtöbb fejlesztés, emellett szektor szinten erősödött a vállalatalapítási kedv.

Beruházási boom várható idén a hazai kkv-k körében. A K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint az előző negyedévben történt esést követően visszakorrigált a vállalkozások beruházási hajlandósága a korábbi magas szintre. „Jelenleg tízből közel nyolc (78 százalék) vállalkozás tervez valamilyen fejlesztést idén, ami az előző negyedévhez (72 százalék) képest jelentős ugrás, ráadásul ezzel már tartósan egy éve 70 százalék felett van a beruházásban gondolkodó cégek aránya, amire legutóbb 2006-ban volt példa” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Időszerűvé vált a gépek, berendezések korszerűsítése

A célokat tekintve kissé átrendeződött a sorrend, de összességében a top 3 fejlesztendő terület nem változott. Jelenleg a gépek, berendezések korszerűsítésére fókuszálnak leginkább a cégek, 44 százalékuk tervezi idén ilyen beruházást, ami az index történetében az eddigi legmagasabb arány. Az eddig élen álló informatikai beruházások a dobogó második fokára csúsztak vissza (36 százalék), miközben a gépjárműpark korszerűsítése (26 százalék) stabilan tartja harmadik helyét.

Ipari beruházásokban dúskálhatunk idén

A különböző ágazatokat tekintve viszonylag egységes képet mutat a szektor. Az ipari, mezőgazdasági és szolgáltató cégek közel azonos arányban terveznek fejleszteni idén (86 százalék, 82 százalék és 79 százalék), miközben a kereskedelemben ennél visszafogottabb beruházási szándék látható (69 százalék). A cég méretét tekintve jelenleg a kisvállalkozásoknál számíthatunk átlagon felüli arányban (84 százalék) beruházásokra idén, de a mikro- és középvállalkozásoknál is erős a fejlesztési hajlandóság (74–74 százalék).

Erősödő vállalatalapítási szándék

„A korábban jellemző 1-2 százalék helyett jelenleg a vállalkozások már 4 százaléka gondolkodik új cég létrehozásában. Emellett a piacbővítési szándék is megfigyelhető a hazai vállalkozásoknál. Habár a többség (52 százalék) idén is az eddig jól bevált piacon kíván érvényesülni termékével vagy szolgáltatásával, a cégek jelentős része tervez új piacokat meghódítani (34 százalék), miközben új termékek kifejlesztését is közel minden harmadik cég (29 százalék) tervezi idén. Mindezek jól mutatják a magyar cégek erősödő vállalkozó kedvét, amit mi is testközelből megtapasztalhattunk a Cápák között üzleti show-ba jelentkező vállalkozások mentorálása során. A műsorban hétről-hétre látható cégek pedig további ötleteket és bátorságot adhatnak az újdonságra nyitott vállalkozásoknak” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS