Évről évre egyre több hazai társas vállalkozás lépi át az egy milliárd forintos éves árbevételi határt, de közülük is kiemelkednek a családi vállalkozások. Mára már minden ötödik „milliárdos” vállalkozás tagjai vagy ügyvezetői között családi kapcsolat azonosítható.
A hazai cégbázis jelentős részét mikrovállalkozások alkotják, és bár ezen cégek nagy része nem a tőkeerősségéről és stabilitásáról híres, láthatóak azért pozitív példák a mikrovállalkozások körében is. A kis létszámú vállalkozásoknak sok különböző formája működik hazánkban, jelentős részük egy magánszemély köré épül, ilyen a mintegy 600 ezer egyéni vállalkozó és a közel 165 ezer olyan egyszemélyes „társaság”, ahol az egyszemélyes tulajdonos egyben az egyetlen cégjegyzésre jogosult is.
Az egy személyhez kötődő vállalkozások száma dinamikusan emelkedett az elmúlt években. 5 év alatt az egyéni vállalkozók száma 70 százalékkal, míg az egyszemélyes cégek száma 26 százalékkal nőtt. Az erőteljes növekedés annak fényében különösen érdekes, hogy a társas vállalkozások száma 7 százalékkal csökkent. Tehát az egy személyhez kötődő vállalkozások aránya igen erőteljesen növekedett a cégbázisban.
Az egyszemélyes vállalkozások családi jellegű vállalkozásnak minősülnek azon társas vállalkozásokhoz hasonlóan, amelyek több személy köré épülnek ugyan, de a tagok között családi kapcsolat azonosítható. A családi társas vállalkozások pozitív értelemben kiemelkednek a gazdasági társaságok közül, az átlagokat nézve ezen vállalkozások jobb kockázati besorolásokkal és magasabb várható élettartammal rendelkeznek. Az átlagnál jobb kockázat ugyanakkor nem jelent automatikusan általánosan jobb eredményeket, a családi vállalkozások körében is szép számmal akadnak gyengébben teljesítő cégek. Jelenleg mintegy 153 ezer társas családi vállalkozás működik Magyarországon, azaz az egyéni vállalkozókkal és az egyszemélyes vállalkozásokkal együtt a családi vállalkozások száma meghaladja a 900 ezret.
A családi vállalkozások ráadásul már egyre többször lépnek ki a mikrovállalat kategóriából, sőt már az 1 milliárd forint éves árbevételt elérő családi vállalkozások is szépen sokasodnak. Jelenleg 2181 családi vállalkozás árbevétele haladja meg ezt a limitet, és ezzel a „milliárdos” vállalkozások 20 százaléka családi vállalkozásnak is nevezhető. Ezeknek a vállalkozásoknak a döntő többsége tényleg családi jellegű, a befolyás döntő része a családtagok kezében van, nem csak elvétve keringenek a rokonok a családi vállalkozások tulajdonosi körében. Ezt talán legjobban az a tény mutatja, hogy a 2181 milliárdos családi vállalkozás 60 százaléka olyan, hogy kizárólagosan családtagokból áll a tulajdonosi és aláírói kör.
A rokoni kapcsolat típusát is vizsgálva elmondható, hogy a házastársi kapcsolat dominál. Jelenleg mintegy 101 ezer társas vállalkozás menedzsmentjében azonosítható házastársi kapcsolat. 33 ezer cégben azonosítható testvér kapcsolat, 27 ezer társas vállalkozás esetében anya-gyermek kapcsolat, és 20 ezer társas vállalkozás esetében apa-gyermek kapcsolat.
Minden iparágban megtalálhatók családi jellegű társas vállalkozások, de a számosságokat és arányokat nézve igen nagy a szórás. Összességében a kereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység körében a legtöbb a családi vállalkozások száma 30-30 ezer körül vállalkozással, de arányaiban az egészségügyben és az oktatásban a legtöbb a rokoni kapcsolat. Az egészségügyben 50 százalék feletti a családi vállalkozások aránya, ezzel az aránnyal messze maga mögött hagyva a többi iparágat. Érdekes módon az energetika iparágban a legalacsonyabb a családi kötődések száma mind abszolútértékben, mind arányaiban.
Regionális eloszlást vizsgálva is igen erőteljes szórást tapasztalhatunk a családi vállalkozások arányát tekintve. A fővárosban található messze a legtöbb családi vállalkozás, de ez aligha meglepő, hiszen Budapesten van a hazai társas vállalkozások közel 50 százaléka. Arányokat nézve azonban már teljesen más kép rajzolódik ki. Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyében a legmagasabb a családi vállalkozások aránya 36-38 százalékkal, míg Budapesten a legalacsonyabb 20 százalékkal. Nem rajzolódik ki különösebben indokolható ok, miért is tér el ennyire megyénként a családi vállalkozások aránya. Mind a keleti, mind a nyugati megyék megtalálhatók a lista mind a két végén. A főváros utolsó helyen lévő szereplése különösen érdekes, hiszen ezen a területen jellemzően arányaiban több a nagyvállalat, és a nagyobb létszámú menedzsment elvileg több lehetőséget biztosítana a családtagok beültetésére, de az adatok nem ezt mutatják. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy a fővárosban több a multinacionális vállalkozás, amelyeknél kevéssé jellemző a családi kapcsolat vállalkozáson belül, legalábbis a hazai leányvállalatok tekintve.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”