Megfordult a trend, 2022-ben több személyt tiltottak el a cégvezetéstől, mint egy évvel korábban

Az előző évtized második felében több éven keresztül 12–13 ezer fő között mozgott az évente újként regisztrált eltiltott cégvezetői státusz, amihez képest az elmúlt évek adatai a normalizálódás irányába mutattak Magyarországon. Míg 2021 során csupán 4076 eltiltás került közzétételre, 2022-re ez az érték már 6655 főre ugrott fel. Az újonnan eltiltott cégvezetők számának növekedése azonban nem befolyásolta az összesen eltiltott személyek számának csökkenő tendenciáját, így jelenleg már kevesebb mint 30 ezer főről beszélünk ebben a körben. Az új eltiltások száma még messze elmarad a 12-13 ezres csúcsoktól, ami jó hír lehet a cégvilág számára. Azonban az eltiltások száma még továbbra is magasnak számít, és a mostani összes eltiltásra vetített csökkenés részben technikai hatásoknak köszönhető.

Az eltiltottak számának visszaesésében még mindig az alábbi három tényező van hatással, de a covid-hoz kapcsolódó moratórium megszűnése már látható változást hozott. Elsődleges és legfőbb hatás a 2016-2017-ben kiszabott 5 éves eltiltások tömeges lejárata, melynek eredménye, hogy sok korábban eltiltott személy mára újra teljes jogú cégvezető és tulajdonos lehet. Fontos változás volt az eltiltás szabályainak 2019. január 1-től érvénybe lépett módosítása is, mely megmutatkozott abban, hogy ezt követően kevesebb lett az újonnan eltiltott személy. A változásnak köszönhetően az eltiltással potenciálisan érintett személyeknek már van lehetőségük felelősségük tisztázásra és a tényleges eltiltás elkerülésére. A harmadik tényező „már kikopni látszik”, de még érezteti hatását, ez pedig maga a koronavírus járvány és a járvány következtében hozott intézkedések. 2020 májusától ugyanis a kényszertörlés intézménye ideiglenesen felfüggesztésre került, amely bő egy évig tartott. A kényszertörlések pedig a cégvezetői eltiltások egyik forrását jelentették, így közvetve ez a hatás is csökkentette az új eltiltásokat. „A cégtrendben megmutatkozó 2023-as folyamatok, például a kényszertörlési eljárásból felszámolásba forduló cégek számának növekedése melegágya lehet a későbbiekben a cégvezetéstől történő eltiltásnak, ami az új eltiltások számának növekedését vonhatja maga után” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A jövőre nézve továbbra is az eltiltottak számának csökkenésére lehet számítani, függetlenül az esetlegesen növekvő új eltiltások számától. Egyrészt azért, mert folyamatosan járnak majd le a 2017-18 között kiszabott tömeges, 5 éves eltiltások, másrészt a 2019-től érvényben lévő új szabályok hatásai érvényesülnek, azaz az enyhébb esetekért rövidebb eltiltások járnak. Ideiglenesen ugyan tapasztalható majd némi emelkedés az újonnan eltiltottak körében a kényszertörlési eljárások újraindítása miatt, de ez várhatóan nem fogja ellensúlyozni a sok lejáró eltiltást.

A regionális eloszlást vizsgálva Budapesten és Pest vármegyében a legmagasabb az eltiltottak száma, de ez a legtöbb cégeljárásra elmondható, hiszen a hazai társas vállalkozások több mint fele ebben a két régióban működik. Már jóval differenciáltabb kép rajzolódik ki, ha arányaiban nézzük az eltiltott személyek számát a területen működő összes vállalkozás hatályos tulajdonosaihoz és cégjegyzésre jogosultjaihoz képest vizsgálva. Ez az arányszám is visszatükrözi a jelentős csökkenést, míg 2021-ben 1,9–7,13 százalék között mozgott, addig 2022-ben ez a sáv 1,38–4,70 százalék közé esett vissza.

2022-ben továbbra is Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye vezeti az eltiltási listát, akár a megelőző évben, azzal, hogy a két vármegye helyet cserélt egymással. Ezeken a területeken is ugyan jelentősen csökkent az előző évben az eltiltottak aránya, de még így is 4 százalék felett van a jelenlegi cégvezetőkhöz képest. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a harmadik helyre ugrott fel az előző évi nyolcadikról, ami azt jelenti, hogy kisebb mértékű csökkenés következett be. Fontos hozzátenni, hogy az eltiltottak döntő többsége az eltiltás szabályainak megfelelően az eltiltás időszakában nem vezethet céget, így a hatályos cégvezetők között már kevés eltiltottat találunk. A lista elején szerepelt még 2021-ben Budapest, Fejér és Pest vármegye, ezek a területek cégszám tekintetében igen kiemelkedőnek számítanak, azonban pozitív elmozdulás, hogy Fejér vármegye kivételével Budapest és Pest vármegyében javulás következett be 2022-ben. A lista másik végén továbbra is a nyugati vármegyéink vannak, Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas és Veszprém vármegyében 2022-ben 2 százalék alatti az eltiltottak aránya. Mint sok más céginformációs mutató tekintetében, az eltiltottak számának vizsgálatakor is kimutatható az a jelenség, hogy a nyugati országrészben az üzleti etika szintje magasabb, a problémás cégek, eljárások aránya itt alacsonyabb.