Még nem estek kétségbe a magyar kkv-k a háború miatt

Még nem estek kétségbe a magyar kkv-k a háború miatt
2022. 04. 27., 20:16

Már érzik az infláció hatását a mikro-, kis- és középvállalkozások, ám az ukrán-orosz konfliktus hatásait vélhetően még kevésbé látják – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2022 első negyedévi kutatásából. Az index értéke még mindig pozitív, 5 ponton áll, ugyanakkor utoljára négy éve volt ilyen alacsonyan. A visszaesés hátterében több dolog húzódik: a cégek magasabb kamatokra és a közterhek növekedésére készülnek, a munkaerőpiaci helyzetet negatívabban értékelik, illetve a vállalkozásbarát kormányzati intézkedésekre számító kkv-k aránya is mérséklődött.

Hat pontos csökkenés után is pozitív tartományban maradt a K&H kkv bizalmi index, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja, azonban 5 pontos értéket négy éve, 2018 utolsó negyedévében vett fel utoljára. A visszaesés hátterében a magas infláció áll, amelynek híre már az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt ismert volt. A lekérdezés közvetlenül a konfliktus kitörése előtt kezdődött és az azutáni két hétben zajlott, amikor a kkv-k feltehetően még nem építették be várakozásaikba annak – esetleges hosszú távú – hatásait.

Az index csökkenését négy tényező okozta: a közterhek, a kormányzati intézkedések, a munkaerő és az alapkamat terén látható mérséklődő várakozások. „Több piaci tényező kedvezőtlen hatásaként a vállalkozások várakozásai borúlátóbbak, hiszen a költségeik folyamatosan nőnek, többek között az energiaárak, a munkaerő- és alapanyag költségek emelkedése miatt, amelyekben rövidtávon nem várható jelentősebb pozitív változás” – fejtette ki Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

A visszaesés mögötti főbb tényezők

A közterhek mérséklődésére az előző negyedévben még a megkérdezettek 27 százaléka, most viszont már csak 12 százaléka számít. Ez kifejezetten alacsony érték, utoljára 2016 második negyedévében várták ennél kevesebben ezt (8%). Az eredmények hátterében a minimálbér emelkedése és a foglalkoztatást terhelő adók korábbi csökkenése állhat.

A kormányzati intézkedéseket az előző negyedévben még a kkv-k 46 százaléka, most viszont már csak 38 százaléka tartja vállalkozásbarátnak. Itt nem beszélünk kiugróan alacsony értékről, inkább arról van szó, hogy az elmúlt időszakban – a járvánnyal kapcsolatos gazdasági hatásokat ellensúlyozó könnyítések miatt – kifejezetten magas volt a vállalkozásbarát intézkedésekre számító cégek száma, ami most mérséklődött.

Szintén fontos változás, hogy a munkaerőt illetően hét ponttal -5 pontra csökkentek a várakozások. Ebben a számban több foglalkoztatásra vonatkozó előrejelzés megmutatkozik, úgymint a további alkalmazottak felvétele, a prognosztizált bérnövekedés és a dolgozói létszám tervezett bővülése. Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy ennél negatívabb eredményt találjunk: 2020 első negyedévében, vagyis a koronavírus-járvány kirobbanásakor -8 ponton álltak a munkaerővel kapcsolatos várakozások.

A vállalati hitelkamatokban az előző negyedévben még 3,4 százalékos, most viszont már 3,9 százalékos növekedéssel kalkulálnak a cégek. A jegybanki alapkamat és újabban az irányadó betéti kamat emelkedése közvetlenül tolja felfelé a vállalati hitelkamatokat is, vagyis a valóságban ennél akár jelentősebb is lehet a növekedés.

A középvállalkozások és az agrárium kifejezetten optimisták

Méret szerinti bontásban a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások a legoptimistábbak (24 pont), esetükben két ponttal emelkedett az index az előző negyedévhez képest. A mikrocégeknél viszont tizenegy pontot esett a mutató (-1): ilyen alacsony érték egyik méret szerinti kategóriában sem volt öt éve. Vagyis a középvállalkozásoknál kismértékben nőtt ugyan az index értéke, de a mikrocégeknél jelentősen csökkent, így az összesített eredmények tekintetében is visszaesés látható.

A különböző ágazatok várakozásai között számottevő eltérés nem tapasztalható, mindegyik szektorban mérséklődött az optimizmus. A mezőgazdasági (14 pont), az ipari (8 pont) és a kereskedő (6 pont) cégek várakozásai derűsebbek a kkv szektor átlagához képest, a szolgáltatók várakozásai viszont 9 pontos csökkenés után 2 pontra estek vissza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.