Még csak nagycsoportos korú, de több százmilliárd forintot hoz a költségvetésnek – Mi az?

2019. 09. 01., 08:05

A feketegazdaság elleni küzdelem első komoly lépése volt az online pénztárgép használatának kötelezővé tétele 2014. szeptember 1-jétől – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A jelenleg 213 ezer kasszából álló rendszer iránt nem véletlen a folyamatos nemzetközi érdeklődés, hiszen három év alatt több mint 530 milliárd forint bevételt hoztak az államkasszának az innovatív gazdaságfehérítő intézkedések.

Öt éve, 2014. szeptember 1-jén, még 176 ezer online pénztárgép üzemelt, jelenleg már 213 ezer kassza küldi a valós idejű adatokat az adóhivatalnak. 

Az államtitkár a növekedés okai közül a pénztárgép használatra kötelezettek körének bővülését emelte ki. 2017. január 1-jén tíz új szektor kapcsolódott be az online rendszerbe, azóta többek között a taxisoknak, az autószerelőknek, a plasztikai sebészeknek, a mosodáknak, és a fitnesztermeknek is pénztárgépbe kell ütniük a bevételeiket.

A bővítés szükségességét jól szemlélteti a forgalmi adatok megugrása. Míg 2016-ban a pénztárgépek rögzítette éves forgalom 9780 milliárd forint volt, addig 2017-re – az újabb szektorok bevonását követően – már 11 011 milliárd forintra nőtt.

Hangsúlyozta, a forgalomnövekedés mellett a költségvetésnek is jelentős összegeket hozott az online kassza. Az Európai Unió Bizottságának a tanulmánya szerint 2014 és 2016 között, a három év alatt 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be költségvetésbe az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések nyomán. A digitalizáció egyre nagyobb segítség a feketézőkkel szembeni küzdelemben – emelte ki Izer Norbert.

A NAV-hoz naponta átlagosan 10 millió nyugta adatai futnak be, amely nemcsak az ellenőrzésre történő kiválasztást segíti, hanem a végrehajtást is sokkal hatékonyabbá teszi. Az online adatokból ugyanis az is látszik, hogy mennyi pénz van a nagy tartozást már hosszú ideje nem rendező vállalkozó kasszájában.

Az ötéves online pénztárgéprendszer technológiája egyedülálló a világon – összegezte Izer Norbert, hozzátéve, hogy Magyarország első online gazdaságfehérítő rendszere nemcsak az államkassza bevételét növeli, hanem a csalárd adózók kiszűrésével biztosítja a tiszta piaci versenyt, így védve a jogkövető, tisztességes vállalkozásokat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-08 17:10:00
A harmadik negyedévi 5,4 százalék után 2025 negyedik negyedévében az ingatlanárak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban; a harmadik negyedévhez képest 0,8 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS