Magyarország továbbra is vonzó célpont lehet a globális ingatlanbefektetési piacon

2020. 05. 04., 17:30

A UBS friss jelentése szerint a közép- és kelet-európai régió ingatlanjai iránti kereslet világviszonylatban is magas, és a piac teljesítménye a következő években felülmúlhatja Európa többi térségét. A bank szakértői azzal számolnak, hogy a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság ellenére a régió továbbra is jelentős vonzerőt fog jelenteni a nemzetközi ingatlanbefektetők számára.

A UBS GWM elemzése szerint gyorsan nőtt az elmúlt években a közép-kelet-európai piacok ingatlanjai iránti kereslet, amit jól mutat, hogy a régióba érkező tőke 2015 és 2019 között 9 milliárd euróról 13 milliárd euróra nőt. A beáramló tőke teljes volumenének 45 százaléka Lengyelországba, 25 százaléka Csehországba és 15 százaléka Magyarországra érkezett; Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában az ingatlanbefektetések volumene ennek töredéke volt.

Az elemzés szerint a térség elsősorban a magas hozamok miatt népszerű a nemzetközi befektetők körében, amelyek a régióban jelentősen magasabbak, mint Nyugat-Európában: az MSCI adatai szerint 2019-ben az átlagos hozam meghaladta a 10 százalékot, miközben a fejlettebb európai piacokon ez a mutató 6% alatt volt.
 
„A jelenlegi bizonytalan helyzetben a befektetések diverzifikálásával biztosítható a portfóliók kiegyensúlyozottsága. A közép- és kelet-európai piacok ehhez vonzó befektetési lehetőségeket kínálnak, mivel a régió teljesítménye, ha kicsivel is, de várhatóan felülmúlja majd az egyéb európai országok teljesítményét” – mondja Caroline Kuhnert, a UBS GWM közép- és kelet-európai régióért, Görögországért és Izraelért felelős vezetője.
 
A jelentés szerint a régió piacain a gazdasági növekedés – a korábbi évekhez hasonlóan – várhatóan 2020-ban és 2021-ben is magasabb lesz, mint az euróövezetben. Mindez a 2020-as recesszió utánra jobb foglalkoztatási kilátásokat, erőteljes bérnövekedést, magasabb vásárlóerőt vetít előre, amely tényezők együttesen az ingatlanok iránti kereslet növekedését fogják eredményezni.

A magas hozam mellett az árfolyamok is kedvezőek, és annak ellenére, hogy a lengyel złoty, a cseh korona és magyar forint is esett a globális járvány miatt, a bank azzal számol, hogy elkövetkező negyedévekben ezek a valuták újra felértékelődnek és stabilizálódnak.
 
Az ingatlanpiaci szegmenseket tekintve a bank elemzői szerint az iroda, a logisztika/raktár és a lakáspiac kínálja a legelőnyösebb feltételeket. A befektetett pénz oroszlánrészét, a teljes mennyiség 60 százalékát az irodapiac vonzza.

A Colliers adatai szerint az irodai szegmens alaphozama 5 százalékkal Budapesten a legmagasabb (Varsóban 4,5 százalék, Prágában 4,25 százalék) és jelentősen meghaladja a Nyugat-Európára jellemző kb. 3 százalékot. A három főváros között az ipari ingatlanok területén realizálható alaphozam tekintetében is Budapest áll az első helyen 7 százalékkal, amit Prága és Varsó követ 5,5, illetve 6,5 százalékkal.
 
A régióban a lakásbérleti piac kevésbé fejlett, mint Nyugat-Európában, mivel a lakosságának több mint háromnegyede saját tulajdonú otthonban él. Lengyelországban a lakásárak 2014 óta 25% százalékkal, Csehországban 30 százalékkal, Magyarországon pedig csaknem 90 százalékkal lettek magasabbak. Jelenleg a prágai lakásárak a legmagasabbak: egy négyzetméter több mint 3000 euró/m2, ezt követi Varsó (2500 euró/m2) és Budapest (2000 euró/m2).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS