Magánegészségügy: „maraton, nem sprint”

Végh Attila: Kelet-Európa ma az első számú befektetési célpont

• A londoni befektetők körében a magánegészségügy és Kelet-Európa ma az első számú befektetési célpont, aminek oka az, hogy a szükségleti oldalon hatalmas a növekedés, esetenként 20 százalék fölötti. Bár gyorsan nő a régió gazdasága, az egészségügy, mint iparág még gyorsabban.
• Az elmúlt 5 évben vált szignifikánssá Európában a kórházak konszolidációja, Kelet-Európában azonban még túl sok kórház van (Lengyelország 1000, Szlovákia 100, Magyarország 120 körül), ezek fele is elég lenne, így lehetne ugyanis nagyobb méretben, méretgazdaságosan működtetni.
• A Capio jó példa a konszolidációra: 5 országban (Svédország, Norvégia, Dánia, Franciaország, Németország) vannak jelen, 260 kórházat üzemeltetnek, a stockholmi tőzsdén kereskednek a részvényeikkel. Több mint 15 ezer alkalmazottal, évi 5,3 millió beteglátogatással, évi 1,63 milliárd euró bevétellel működnek, bevételeik 87 százaléka jön állami finanszírozásból. A múlt héten jelentették be, hogy összeolvadnak a több mint 6 milliárd eurós árbevételű francia Ramsey-vel.
• Nyugat-Európában hatalmas kórházláncok vannak kialakulóban, a legnagyobbak (pl. a német Helios Kliniken, Asklepios, Sana Kliniken) közül néhány a teljes magyar kórházi büdzsénél is nagyobb bevétellel működik. Európa legnagyobb bevételű kórházlánca, a Helios Németországban 120 kórházat üzemeltet, kórházanként transzparens, az interneten elérhető klinikai mutatókkal. A Helios példája a sajtó segítségével rendkívül transzparenssé tette a német egészségügy teljesítményét.
• Lengyelország, Csehország és Szlovákia legnagyobb kórházlánca a jórészt privatizált kórházakkal működő, összesen 35 klinikával rendelkező Penta Hospitals, amelynek Végh Attila az alapítója volt.
• Az ilyen hálózatok nagy előnye, hogy a beszerzés jóval olcsóbb (féláron vásároltak az állami szereplőkhöz képest pl. a Pentánál), számos, országok közötti szinergia használható ki, a háttérfolyamatok kiszervezettek, klinikai sztenderdeket alkalmaznak, kiegyenlítve a különböző kórházak vezetőinek, orvosainak gyakran teljesen eltérő szemléletét.
• Átalakítja a digitalizáció a magánegészségügyet: olyan technológiát alkalmaznak ma már a Capiónál, mint a peer-to-peer e-konzultációk, a mesterséges intelligencia (IBM Watson), a megosztott ERP-platformok, az automatizált dashboardok, új kórházi információs rendszerek. A befektetések jellemzően 10 év után térülnek meg, ez „egy maraton, nem egy sprint”.

Varga Péter Pál: jó befektetési terep lett a magyar magánegészségügy

A Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója az alábbiakat emelte ki:

• A valós népegészségügyi szükséglet és a piaci szükséglet kapcsolatából nőttek ki a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek az egyik legdinamikusabb iparágat alkotják ma már. Az emberek a lábukkal döntenek.
• A közegészségügy számos elégtelenséggel küzd, többek között ezek hívták életre a magánegészségügyet: 1. a beteg-orvos kapcsolat silányulása (kevés egységnyi idő a vizsgálatokra), 2. a szolgáltatásokhoz való gyenge hozzáférés (várólisták), 3. az ellátási környezet silánysága (betegkomfort hiánya), 4. tisztátalan finanszírozási viszonyok (hálapénz), 5. a prevenciós szolgáltatások (szűrővizsgálatok) csaknem teljes hiánya. A magánegészségügy létjogosultsága igen erős ez utóbbiban: a prevencióra komoly vállalkozókedv van a vállalkozók körében.
• A Budai Egészségközpont 3+1 telephellyel működik, az ellátott ügyfelek száma idén várhatóan 50 ezer lesz, 104 ezer megjelenéssel. A komplex szűrővizsgálatok éves száma a szerződött kapacitás alapján 5100 lehet, ebből 3839 vállalati, 1261 magán. Idei árbevételük 7,8 milliárd, üzemi eredményük 750 millió, adózott eredményük 630 millió forint körül alakulhat. Az OEP által finanszírozott komplex gerincműtétek 74 százaléka náluk zajlik.

Jászkuti Bertalan: minden cég annyit ér, amennyit végül adnak érte

A Heal Partners alapító-ügyvezetője előadásában elmondta:

• A 10 legnagyobb magán-egészségügyi szolgáltató 2007-ben még összesen csak 6 milliárd forintos bevételt ért el, 2017-re ez 29 milliárd forintra nőtt. A medián EBITDA fedezetük 9 százalékról 13 százalékra emelkedett.
• Alapigazság továbbra is, hogy minden cég annyit ér, amennyit végül adnak érte. A befektetők használják a jövőbeni pénzáramlás jelenértékét figyelembe vevő bonyolultabb számítás mellett a szorzókkal történő (hasonló tranzakciókból kiinduló, pl. árbevétel, EBITDA alapján) becslést is.
• Az egészségügyi szolgáltatók árbevételének jellemzően 50-70 százaléka anyagi jellegű ráfordítás (ebben az alvállalkozó orvosok is benne vannak), 15-30 százaléka személyi jellegű ráfordítás, 7-15 százalék EBITDA.
• Az árbevételhez képest 0,6-0,8-as, az EBITDA-hoz képest 6-8-szoros szorzót vesznek ma a régióban a leggyakrabban a cégérték meghatározása során, amit számos technikai tétellel (pl. bankhitel, nem napi jellegű készpénzállomány, működőtőke-deficit/többlet) korrigálnak.
• Aktív a befektetési piac, több eltérő profilú érdeklődőt is látnak a hazai magánegészségügyben.

Kórházhelyzet: Szlovákia megcsinálja, mi miért ne tudnánk?

A látványos eredményeket elért dán modellt vette figyelembe a Boston Consulting Group (BCG) a szlovák fekvőbeteg-ellátási modell kidolgozásakor. A kórházreformot az ellenzék is támogatta, és hasonló Magyarországon is implementálható. Újlaki Ákos, a BCG projektvezetője szerint:

• Hat közös kihívás áll a közép-európai egészségügyi rendszerek előtt: 1. az eredmény-minőségek óriási eltérései, 2. a növekvő egészségügyi kiadások (ezek optimális szintje), 3. az alacsony társadalmi bizalom, 4. az orvosok elvándorlása, 5. a megörökölt infrastruktúra, 6. a vegyes működési modell.
• Magyarországon a legmagasabb a megelőzhető és elkerülhető halálesetek száma: százezer lakosra nálunk 2015-ben 268 elkerülhető és 418 megelőzhető jutott. Ezt azonban pénzzel nem lehet megoldani: az egészségügyi kiadások növelése erről a szintről a nemzetközi adatok alapján nem segít.
• A BCG szerint paradigmaváltásra van szükség, az érték központba helyezésével. Értéknek a beteg egészségében elért mérhető eredmény és az eredmény elérésének költsége hányadosát tekinthetjük. Pl. nem a kórházak szükséges, hanem optimális számáról kellene beszélni.
• Dánia viszont jelentős minőség- és hatékonyságjavulást ért el 2007 és 2015 között. Az egy ágyra eső orvosok száma 42 százalékkal, az egy ágyra eső nővérek száma 35 százalékkal, az 1000 főre eső ambuláns ellátások száma 32 százalékkal javult. A dán modellt vette figyelembe a BCG a szlovák fekvőbeteg-ellátási modell kidolgozásakor. Az ellenzék is teljes támogatását adta a reformcsomaghoz.
• Szlovákiában a kórházak egyharmada a társadalom 1 százalékát fedi le, vagyis társadalmi hasznossága szinte zéró. A kórházi kapacitások legmagasabb kihasználtsága az 50 százalékot sem éri el, a kórházak teljesítménye egyenetlen. A kórházak teljesen átfedik egymást, optimális számuk mindössze 45 lenne - találták. Minden egyes kórházban pedig nem szabad minden szolgáltatást nyújtani, mert az nem optimális.
• Magyarországon is az ellátás és az eredmény minőségének javítása, az optimalizált személyzet- és forrásallokáció, valamint az intézményrendszer hatékonyságának a növelése hozhatna pozitív változást.