A gazdaságba kell a forrásokat irányítani, a 2021–2027-es forrásfelhasználás tervezéskor pedig működőképes struktúrát kell találni erre – hangsúlyozta Krisán László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara EU-forrásokkal kapcsolatos ügyekért felelős alelnöke az országos kkv-fórum nyitórendezvényén.
A magyar gazdaság sikeréhez szükséges, hogy legyen exportkereslet és versenyképes hazai kínálat – emelte ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
A MKIK és az ITM a területi kamarák együttműködésével országos szakmai fórumot szervez a 2021-2027. évi európai uniós forrásokról annak érdekében, hogy a kkv-szektor képviselőivel egyeztessenek, a szakpolitika első kézből ismerje meg a vállalati igényeket.
György László elmondta, hogy a magyar iparban magas a high-tech aránya, Dánia után a második legmagasabb nemzetközi szinten, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének intézkedései pedig segítik a vállalkozásokat a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásainak mérséklésében.
Az akcióterv részleteit ismertetve egyebek közt rámutatott arra, hogy a tőke- és hiteltörlesztési moratórium jelentős összeget hagy a vállalkozásoknál. Segítséget jelentenek az adó- és járulékkedvezmények, a munkahelyvédelmi bértámogatások, a kutatás-fejlesztési-innovációs (K+F+I) területen bevezetett bértámogatás, a munkahelyteremtő bértámogatás, a képzési programok, a beruházásösztönzések, az államilag támogatott kedvezményes tőke- és hitelprogramok, az ellenséges külföldi cégfelvásárlás megakadályozása, a családok védelmében hozott intézkedések.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte, Magyarország a koronavírus-járványt sikeresen kezelte, kárenyhítésre GDP arányosan a harmadik legnagyobb csomagot állította össze az unióban, a GDP 18-20 százalékát fordítja erre a célra, több évre elosztva.
Az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság alapjai erősek, a koronavírus okozta válságból a kilábalás elindult, és 2021-ben elérheti a gazdaság azt a szintet, ahonnan a csökkenés elindult.
Parragh László szerint a 2021-2027. évi európai uniós források felhasználásában Magyarországnak a versenyképességet és a konvergenciát kell erősítenie.
Szepesi Balázs, az ITM gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós gazdaságfejlesztési lehetőségeinek tervezése. Utalt arra, hogy az uniós elképzelések szerint a korábbi időszakhoz képest a finanszírozás átalakulna, operatív programok továbbra is lesznek, de várhatóan a Brüsszelből megszerezhető közvetlen pénzügyi források aránya növekedni fog, a tagállami pedig csökken.
Az ITM helyettes államtitkára ismertette, hogy a 2021-2027. évi hazai társfinanszírozási programok előkészítésénél az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik, fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.
Szepesi Balázs kitért arra, hogy uniós kötvénykibocsátás is szerepel a tervezett pénzügyi lehetőségek között, erről is folynak az egyeztetések.
Krisán László (képünkön), az MKIK EU-forrásokkal kapcsolatos ügyekért felelős alelnöke rávilágított arra, hogy a jelenlegi fejlesztési időszakban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja az ország. Szerinte ez jó irány, a gazdaságba kell a forrásokat irányítani, a 2021–2027-es forrásfelhasználás tervezéskor pedig működőképes struktúrát kell találni erre. (MTI)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.