KPMG: csak az a kérdés, hogy mekkora lesz a recesszió

KPMG: csak az a kérdés, hogy mekkora lesz a recesszió
2022. 10. 20., 09:21

A KPMG 2022 CEO Outlook szerint a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói közül tízből nyolcan számítanak gazdasági visszaesésre a következő 12 hónapban. A megkérdezettek fele azonban úgy véli: ez enyhe és rövid lesz. Tízből heten gondolják azt, hogy a recesszió megszakítja majd az eddigi növekedést. Egyre többen bíznak azonban saját vállalatukban és a világgazdaság hosszabb távú növekedési lehetőségeiben. A gazdasági nehézségek miatt a vezetők csaknem 40 százaléka rendelt már el létszámstopot, és hasonló arányban függesztették fel cégük digitális átalakulási stratégiáját. A fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseket egyre többen érzik megkerülhetetlennek. A kiberbiztonság kérdését, noha stratégiainak gondolják jóval hátrébb sorolták most aggodalmaik között a vezetők a KPMG globális vezetői felmérése szerint.

A pandémia hatását még ki sem heverték a világ vezető vállalatai, máris újabb kihívásokkal, nehézségekkel szembesültek – az orosz-ukrán háború, az infláció, az ellátási nehézségek, és a mindezek nyomán keletkező recesszió mind befolyásolják a cégek várakozásait, stratégiáját. A KPMG 2022-es CEO Outlook kutatásában a világ legjelentősebb piacainak több mint 1300 meghatározó vezérigazgatóját kérdezte a vállalat három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásairól, az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.

A következő év folyamán a cégvezetők 86 százaléka számít visszaesésre. A megkérdezettek 71 százaléka szerint ez a vállalatok eredményét akár 10 százalékkal is visszavetheti. A felsővezetők nagy többsége úgy véli: a visszaesés megszakítja a növekedési várakozásokat, ugyanakkor háromnegyedük már tett lépéseket a közelgő recesszió hatásainak kivédésére. A már érezhető problémák ellenére a cégvezetők 58 százaléka bízik abban, hogy a recesszió enyhe és rövid távú lesz.

A meglévő aggodalmak ellenére a felsővezetők a gazdaság ellenállóképességét illetően szembetűnően magabiztosabbak, mint februárban voltak – 60 helyett 73 százalék bízik ebben. Az év eleji 60 százalék után 71 százalék hisz a világgazdaság növekedésében hároméves távlatban, és 85 százalékuk bizonyos saját szervezete növekedésében ugyanezen az időtávon.

„Míg a pandémia egy előzmények nélküli, kilátástalan környezetet teremtett, addig a mostani recesszió olyan esemény, amire léteznek adaptálható válságkezelési forgatókönyvek” – emlékeztet Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

„Ez ad magyarázatot arra, hogy noha a vállalatvezetők tisztában vannak a visszaeséssel, mégis magabiztosak a tekintetben, hogy ha megteszik a szükséges lépéseket, akkor biztosan túlélnek, fokozatosan kilábalnak, és akár meg is erősödve kerülhetnek ki ebből az időszakból, ha nem is jövőre, de három év távlatában.”

A bizonytalanság is táplálja a hosszú távú digitális átállást, a technológiai fejlesztéseket

A felmérés során végig tapasztalható kettősség jellemzi a digitalizációs stratégiákat is. Míg a jelenlegi bizonytalanság sok cégvezetőt késztet arra, hogy gyorsítsa a digitális átállást, a vállalatok 40 százaléka felfüggesztette digitális átalakulási stratégiáját, és további 37 százalék tervez hasonló lépést a következő hat hónapban. Hosszabb távon azonban a cégvezetők több mint negyede elengedhetetlennek tartja a digitalizációt a növekedési célok eléréséhez a következő három évben.

„Az, hogy egy ilyen sok tényezőre visszavezethető válság lefolyását a vállalatvezetők kezelhető mértékűnek és viszonylag rövid lefolyásúnak jósolnak, az magának a digitalizációnak is köszönhető” – magyarázta Rózsai Rezső.

„Szinte valós időben láthatják saját cégük, iparáguk, piacaik teljesítményét, és gyorsan tudnak reagálni, majd a visszacsatolásokat ismét kiértékelni. Megközelítőleg tökéletesen informáltak az alapanyagok és a késztermékek mozgását, a költségtényezők alakulását illetően, és számos modellel kalkulálhatnak a jövőre nézve.”

A válaszadók 74 százaléka ért egyet azzal, hogy szervezete digitális és fenntarthatósági beruházásai elválaszthatatlanul összefonódnak egymással.

Az informatikai környezet jelentősége egyre nő, a felsővezetők 77 százaléka nyilatkozta, hogy szervezete stratégiai funkcióként és lehetséges versenyelőnyként tekint az információbiztonságra. A geopolitikai bizonytalanság is ráirányítja a figyelmet a vállalatok elleni kibertámadásokra, ezt tízből hét vezető erősítette meg. A cégek mintegy háromnegyedének van terve arra, hogyan hárítsa el a zsarolóvírussal végrehajtott támadásokat. Ugyanakkor több vezető találja cégét kevésbé felkészültnek a kibertámadásokra, mint ahányan ezt 2021-ben elismerték.

Létszámstopot, létszámcsökkentést mérlegelnek a vállalatvezetők

A gazdasági felfordulásra adott korai munkaerőpiaci reakciók, a 2022 első felét jellemző globális felmondási hullám immár csillapodni látszik – a cégvezetők 39 százaléka már korábban elrendelte a létszámstopot, 46 százaléka pedig mérlegeli a leépítést a következő 6 hónapban. Hároméves távlatban a megkérdezett vezetők azonban már optimistábbak: mindössze 9 százalékuk számít arra, hogy további létszámcsökkentésre lenne szükség.

Többségük már inkább a kilábalást és a későbbi növekedést biztosító, magasabb hozzáadott érték előállítására képes munkavállalók megszerzésében és megtartásában gondolkodik. A cégvezetők 71 százaléka úgy véli, egyik legfontosabb feladat a tehetségek megőrzése.

Elvárás az ESG ügyeket komolyan gondolni

„AZ ESG témaköre messze több, mint a fenntarthatóság – ez egyfajta gondolkodási keret és szemlélet, a küldetésvezéreltség, a hosszútávú célok, az iránytartás kérdésköre, amely mára már tartalommal is meg tud töltődni” – mondta Rózsai Rezső. Hozzátette, hogy „amit eddig tudunk az előttünk álló időszakról az semmiképp sem mutat visszalépést a korábbi rövidtávon vezérelt shareholder kapitalizmusba, hanem tovább haladunk a küldetésvezérelt stakeholderi vagy más szóval számonkérhető kapitalizmus felé.”

A válaszadóknak csaknem háromnegyede számít arra, hogy az érdeklődés a fenntarthatósággal, társadalmi felelősséggel kapcsolatos témák – nemek közti egyenlőség, klímaváltozás és egyéb ügyek – iránt fokozódni fog.

A globális cégek vezetői felismerik, milyen fontosak a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezések, különösen akkor, amikor ezek a lépések pénzügyi eredménnyel és növekedéssel járnak. A felsővezetők 69 százaléka jelezte, hogy vállalata tevékenységének érintettjei részéről növekvő nyomást tapasztal a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolók megléte és átláthatósága irányába – ez az arány tavaly még csak 58 százalék volt.

A cégvezetők mintegy fele ért egyet azzal, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok teljesülése pénzügyi eredményekkel is együtt jár, egy évvel ezelőtt ez még csak 37 százalékuk véleménye volt. A gazdasági bizonytalanságok folytatódásával azonban a válaszadók fele most rövid távon felfüggeszti vagy átértékeli meglévő vagy tervezett ESG-erőfeszítéseit a következő hat hónapban, és 34 százalékuk ezt már meg is tette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS