A KPMG 2022 CEO Outlook szerint a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói közül tízből nyolcan számítanak gazdasági visszaesésre a következő 12 hónapban. A megkérdezettek fele azonban úgy véli: ez enyhe és rövid lesz. Tízből heten gondolják azt, hogy a recesszió megszakítja majd az eddigi növekedést. Egyre többen bíznak azonban saját vállalatukban és a világgazdaság hosszabb távú növekedési lehetőségeiben. A gazdasági nehézségek miatt a vezetők csaknem 40 százaléka rendelt már el létszámstopot, és hasonló arányban függesztették fel cégük digitális átalakulási stratégiáját. A fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseket egyre többen érzik megkerülhetetlennek. A kiberbiztonság kérdését, noha stratégiainak gondolják jóval hátrébb sorolták most aggodalmaik között a vezetők a KPMG globális vezetői felmérése szerint.
A pandémia hatását még ki sem heverték a világ vezető vállalatai, máris újabb kihívásokkal, nehézségekkel szembesültek – az orosz-ukrán háború, az infláció, az ellátási nehézségek, és a mindezek nyomán keletkező recesszió mind befolyásolják a cégek várakozásait, stratégiáját. A KPMG 2022-es CEO Outlook kutatásában a világ legjelentősebb piacainak több mint 1300 meghatározó vezérigazgatóját kérdezte a vállalat három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásairól, az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.
A következő év folyamán a cégvezetők 86 százaléka számít visszaesésre. A megkérdezettek 71 százaléka szerint ez a vállalatok eredményét akár 10 százalékkal is visszavetheti. A felsővezetők nagy többsége úgy véli: a visszaesés megszakítja a növekedési várakozásokat, ugyanakkor háromnegyedük már tett lépéseket a közelgő recesszió hatásainak kivédésére. A már érezhető problémák ellenére a cégvezetők 58 százaléka bízik abban, hogy a recesszió enyhe és rövid távú lesz.
A meglévő aggodalmak ellenére a felsővezetők a gazdaság ellenállóképességét illetően szembetűnően magabiztosabbak, mint februárban voltak – 60 helyett 73 százalék bízik ebben. Az év eleji 60 százalék után 71 százalék hisz a világgazdaság növekedésében hároméves távlatban, és 85 százalékuk bizonyos saját szervezete növekedésében ugyanezen az időtávon.
„Míg a pandémia egy előzmények nélküli, kilátástalan környezetet teremtett, addig a mostani recesszió olyan esemény, amire léteznek adaptálható válságkezelési forgatókönyvek” – emlékeztet Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
„Ez ad magyarázatot arra, hogy noha a vállalatvezetők tisztában vannak a visszaeséssel, mégis magabiztosak a tekintetben, hogy ha megteszik a szükséges lépéseket, akkor biztosan túlélnek, fokozatosan kilábalnak, és akár meg is erősödve kerülhetnek ki ebből az időszakból, ha nem is jövőre, de három év távlatában.”
A felmérés során végig tapasztalható kettősség jellemzi a digitalizációs stratégiákat is. Míg a jelenlegi bizonytalanság sok cégvezetőt késztet arra, hogy gyorsítsa a digitális átállást, a vállalatok 40 százaléka felfüggesztette digitális átalakulási stratégiáját, és további 37 százalék tervez hasonló lépést a következő hat hónapban. Hosszabb távon azonban a cégvezetők több mint negyede elengedhetetlennek tartja a digitalizációt a növekedési célok eléréséhez a következő három évben.
„Az, hogy egy ilyen sok tényezőre visszavezethető válság lefolyását a vállalatvezetők kezelhető mértékűnek és viszonylag rövid lefolyásúnak jósolnak, az magának a digitalizációnak is köszönhető” – magyarázta Rózsai Rezső.
„Szinte valós időben láthatják saját cégük, iparáguk, piacaik teljesítményét, és gyorsan tudnak reagálni, majd a visszacsatolásokat ismét kiértékelni. Megközelítőleg tökéletesen informáltak az alapanyagok és a késztermékek mozgását, a költségtényezők alakulását illetően, és számos modellel kalkulálhatnak a jövőre nézve.”
A válaszadók 74 százaléka ért egyet azzal, hogy szervezete digitális és fenntarthatósági beruházásai elválaszthatatlanul összefonódnak egymással.
Az informatikai környezet jelentősége egyre nő, a felsővezetők 77 százaléka nyilatkozta, hogy szervezete stratégiai funkcióként és lehetséges versenyelőnyként tekint az információbiztonságra. A geopolitikai bizonytalanság is ráirányítja a figyelmet a vállalatok elleni kibertámadásokra, ezt tízből hét vezető erősítette meg. A cégek mintegy háromnegyedének van terve arra, hogyan hárítsa el a zsarolóvírussal végrehajtott támadásokat. Ugyanakkor több vezető találja cégét kevésbé felkészültnek a kibertámadásokra, mint ahányan ezt 2021-ben elismerték.
A gazdasági felfordulásra adott korai munkaerőpiaci reakciók, a 2022 első felét jellemző globális felmondási hullám immár csillapodni látszik – a cégvezetők 39 százaléka már korábban elrendelte a létszámstopot, 46 százaléka pedig mérlegeli a leépítést a következő 6 hónapban. Hároméves távlatban a megkérdezett vezetők azonban már optimistábbak: mindössze 9 százalékuk számít arra, hogy további létszámcsökkentésre lenne szükség.
Többségük már inkább a kilábalást és a későbbi növekedést biztosító, magasabb hozzáadott érték előállítására képes munkavállalók megszerzésében és megtartásában gondolkodik. A cégvezetők 71 százaléka úgy véli, egyik legfontosabb feladat a tehetségek megőrzése.
„AZ ESG témaköre messze több, mint a fenntarthatóság – ez egyfajta gondolkodási keret és szemlélet, a küldetésvezéreltség, a hosszútávú célok, az iránytartás kérdésköre, amely mára már tartalommal is meg tud töltődni” – mondta Rózsai Rezső. Hozzátette, hogy „amit eddig tudunk az előttünk álló időszakról az semmiképp sem mutat visszalépést a korábbi rövidtávon vezérelt shareholder kapitalizmusba, hanem tovább haladunk a küldetésvezérelt stakeholderi vagy más szóval számonkérhető kapitalizmus felé.”
A válaszadóknak csaknem háromnegyede számít arra, hogy az érdeklődés a fenntarthatósággal, társadalmi felelősséggel kapcsolatos témák – nemek közti egyenlőség, klímaváltozás és egyéb ügyek – iránt fokozódni fog.
A globális cégek vezetői felismerik, milyen fontosak a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezések, különösen akkor, amikor ezek a lépések pénzügyi eredménnyel és növekedéssel járnak. A felsővezetők 69 százaléka jelezte, hogy vállalata tevékenységének érintettjei részéről növekvő nyomást tapasztal a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolók megléte és átláthatósága irányába – ez az arány tavaly még csak 58 százalék volt.
A cégvezetők mintegy fele ért egyet azzal, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok teljesülése pénzügyi eredményekkel is együtt jár, egy évvel ezelőtt ez még csak 37 százalékuk véleménye volt. A gazdasági bizonytalanságok folytatódásával azonban a válaszadók fele most rövid távon felfüggeszti vagy átértékeli meglévő vagy tervezett ESG-erőfeszítéseit a következő hat hónapban, és 34 százalékuk ezt már meg is tette.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
