Közel 20 százalékkal nőtt Magyarországon a fizetésképtelenségi eljárások száma

Magyarországon az idén májusig 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, a végelszámolásoké pedig 45 százalékkal nőtt. A hitelbiztosító szakértői szerint a járvány negatív hatásait tompítják a kormányzati intézkedések, a fizetési és adókönnyítések, ám a vállalkozások jelentős része így is nehéz helyzetben van. Elképzelhető, hogy a magyar vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek a külföldiekkel szemben. Arról nem beszélve, hogy egy esetleges második hullám pedig újabb sokkot okozhat, ez pedig ugyancsak növelheti az üzleti kockázatokat.

Egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot a koronavírus-járvány, ez pedig nehéz helyzetbe hozta a vállalkozások nagy részét. A járvány elleni védekezés érdekében bevezetett kijárási korlátozások, gyárleállások, üzemszünetek miatt csökkenő fogyasztás miatt számos vállalkozás bevétele csökkent, ez pedig készpénzkiesést eredményezett. Egyre több cég fizet késedelmesen, ez pedig növeli a fizetésképtelenség kockázatát. Bár még közel sincs vége a koronavírus-járványnak és annak negatív gazdasági hatásai nehezen számszerűsíthetőek, a vírus jelentős átalakulást hozott világ- és Európa-szerte – áll a magyar piacon is aktív nemzetközi hitelbiztosító, a Coface legfrissebb elemzésében.

Megelőző intézkedések

Magyarországon az év első öt hónapjában - az előző év azonos időszakához képest - 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, miközben a végelszámolásoké 45 százalékkal emelkedett. A hitelbiztosító szakértői szerint egyelőre korai lenne a végelszámolások számának emelkedését teljes egészében a járványhatásra fogni, pontosabbat csak a következő hónapok eredményei alapján lehet majd mondani. Az viszont biztos, hogy a vállalkozásoknak a tavalyihoz képest sokkal kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben kell megküzdeniük a koronaválsággal.

Tompítható a járványhatás

A Coface elemzése szerint számos magyarországi cég fenntarthatatlannak látja az üzleti helyzetét, ez pedig növeli az üzleti szférában a fizetésképtelenségi kockázatokat. 2020 egészében két számjegyű növekedés várható a fizetésképtelenségi eljárások számában. Ugyanakkor a hitelbiztosító szakértői szerint lényeges, hogy a gazdaság- és adósvédelmi lépések, köztük a hitelmoratórium bevezetése nélkül még nagyobb ütemben növekedne a fizetésképtelenségi eljárások száma.

A Coface szakértői szerint a magyarországi üzleti szféra számára fontos intézkedés, hogy megváltoztak a fizetésképtelenségre, felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályok. Szintén tompíthatja a negatív hatásokat a hivatalból történő törlési és kényszertörlési eljárások ideiglenes felfüggesztése, ez időt adhat a vállalkozásoknak arra, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget.

Nehéz helyzet, kitekintéssel és kockázatokkal

Ugyanakkor jelentős kockázatokkal is számolnia kell a magyarországi vállalkozásoknak elsősorban azért, mert a külső piacoknak kitett, nyitott gazdaságról van szó, tehát a külföldi környezet jelentősen befolyásolhatja a magyar GDP alakulását. Márpedig a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a Coface-előrejelzés szerint Németországban – Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerénél – 12 százalékkal nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma a 2020 és 2021 végéig tartó időszakban. Ennél jóval rosszabb helyzetre számítanak a hitelbiztosító elemzői Franciaországban és Olaszországban, ahol 21, illetve 37 százalékos emelkedéssel számolnak a fizetésképtelenségi eljárásoknál.

A magyar vállalkozások szempontjából kedvezőtlen az is, hogy nincs állami garancia a belföldi szállítói hitelekre (ráadásul az export irányok tekintetében sem átfogó megoldás született), miközben több európai országban ezt a járvány hatására a hitelbiztosítókkal szoros együttműködésben bevezették. Ennek eredményeként a külföldi szállítók a magyar partnereiknek könnyebben adnak fizetési kedvezményeket, ezzel csökkentve a kockázatokat, míg a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek, azokkal a külföldi cégekkel szemben, amelyek élhetnek az adott ország állami garanciájával.

A Coface-nál úgy látják, hogy minden országra nézve további kockázatot hordoz a járvány esetleg második hulláma, ha ez bekövetkezik, az újabb keresleti sokkot eredményezhet, ez pedig tovább nehezítheti az európai vállalkozások helyzetét.