Kovács Patrik: Más eszközökkel kell segíteni egy mikrovállalkozást, mint egy nagyobb céget

– Ön az OECD BIAC KKV Bizottságának alelnökeként is dolgozik. Melyek az itthon is hasznosítható tapasztalatai?

– Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egyre több figyelmet fordít a a legkülönbözőbb ágazatokban működő kis- és középvállalkozásokra. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a világ legjobb kkv finanszírozási módjait egy csokorba gyűjtsük. Erről már meg is jelent egy kiadvány, amely nagy segítség az OECD-tagországoknak abban, hogy megismerjék a megfelelő finanszírozási eszközöket. A KAVOSZ Széchenyi Kártya Programja például egyértelműen követendő példaként szerepel, nemzetközi szinten is elismerik, hogy Magyarországon nagyon komoly eredményeket értek el vele. Az OECD-ben kiemelten foglalkoznak a kkv-k digitalizációjával is, hiszen a digitális technológiák bevezetése már a kisebb vállalkozások számára is elengedhetetlen. A cégek jövője múlhat azon, ha ezen a területen lemaradnak. Izgalmas korszakot élünk, most kerül bemutatásra a magyar kormány KKV-stratégiája is, amelyet az OECD-vel együttműködésben dolgozott ki – ez is alátámasztja e terület fontosságát. December elején a kkv-k jövőjére fókuszáló szakmai szemináriumot rendeznek, amelyen sok országból kiemelt partnerek találkoznak, Magyarországot a VOSZ képviseli majd. A fő kérdés az lesz: hogyan lehet a kkv-kat szegmentálni? A kkv-szektorban is mindegyik cégnek más a háttere, más a tulajdonosi gondolkodás – más eszközökkel kell segíteni egy mikrovállalkozást, mint egy nagyobb céget. Újra fel kell mérni, hogy kinek mire van szüksége a további fejlődéshez.

– A kkv-knál valóban ennyire drámai a helyzet a generációváltás terén?

– Az OECD-ben ugyanúgy fontos téma a generációváltás kérdése, ahogy Magyarországon is az – a kkv-stratégiában ez az egyik kiemelt programelem. Közép-Kelet-Európában különösen kiélezett a helyzet. Magyarországon az évi 100 millió forint feletti forgalmú cégeknek legalább a felét érinti a probléma. Azt látom, hogy külföldön is viszonylag kevés még a jó példa az átadás struktúra szintű megoldására, de ezeket mindenképp érdemes összegyűjteni és bemutatni. Ezen a területen sokat tud segíteni a VOSZ és a FIVOSZ, hiszen különböző életkorú cégvezetők tartoznak hozzánk, jó lehetőséget kínálva az egymástól tanulásra és a tapasztalatcserére. A FIVOSZ megalakulása óta napirendben van ez a kérdés és konkrét megoldásokon dolgozunk. Ehhez az is nagyban segít minket, hogy jól működő nemzetközi kapcsolatrendszerünk és szakértői hálózatunk van.

– Hogyan látja: itthon vagy Európában nagyobb gond a családi vállalkozásoknál az utódlás?

– Európai statisztikák szerint háromból két cég azért szűnik meg, mert nem képesek megoldani az utódlást. Nyugat-Európa előttünk jár, ott működnek olyan vállalatok, ahol már több generációváltáson is sikeresen túljutottak, nagy dinasztiák viszik tovább a családi hagyományokat. Nagyon örülök, hogy Magyarországon is vannak jó példák: a Béresnél, az Oázis Kertészetnél, a Kürtnél vagy a Bárány családnál már a második generáció is viszi a vállalkozást. A zökkenőmentes vezetőváltásra itthon is láthatunk jó példákat amikből tanulni lehet, de korántsem egyszerű vagy egyértelmű a problémakezelés.

– Milyennek látja a magyar kis- és főleg mikrovállalkozások életben maradásának és fejlődésének lehetőségeit?

– Sokat segítenek a vállalkozást és az induló vállalkozásokat segítő programok. Utóbbiak esetében közel 8 ezer vállalkozás pályázhat összesen 30 milliárd forintra. A program most minden korosztálynak tud segíteni vállalkozást indítani 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással. Ilyen környezetben, ilyen feltételek mellett már bele lehet fogni egy vállalkozásba, vagyis az ösztönzéssel szerintem nincsen gond. A vissza nem térítendő támogatás mellett lényeges, hogy különböző mentorprogramokban is részt lehet venni. Ehhez hasonló komplex programmal nem nagyon találkozunk az Európai Unióban, így szerintem jó helyzetben vagyunk itthon.

– Milyen ágazatokban lehetnek a leginkább versenyképesek a magyar kkv-k a határon túli piacokon?

– Idén nyáron alakult meg a Kárpát-medencei Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma. A VOSZ keretében működő szervezet elsősorban a magyar ajkú vállalkozói közösségek tagjai közötti üzleti tevékenységet támogatja. A FIVOSZ pedig már négy-öt évvel ezelőtt elkezdte az együttműködést a Kárpát-medencében a fiatal vállalkozókkal, amely az itthoni cégeknek ugyancsak hasznos, hiszen új piacokat teremt. Akár a különböző termékek gyártásával és exportálásával vagy szolgáltatásokkal sikereket lehet elérni. Nem utolsó szempont, hogy az üzlettársak között nincsenek nyelvi problémák a Kárpát medencében, ha határon túli partnert találnak. Javaslom, hogy a magyar vállalkozók ismerkedjenek meg az új fórumokkal és lehetőségekkel, hasznukra fog válni!

– Egyre nagyobb gond a szakképzett munkaerő hiánya. A magyar huszonéveseket mivel lehet motiválni, hogy ne csak informatikusként képzeljék el a jövőt?

– Biztos vagyok benne, hogy megoldást találunk a kérdésre, nem hiszem, hogy akkut probléma lesz belőle hosszútávon. Vannak figyelmeztető jelek, az autóiparban például elég drasztikus leépítési folyamat kezdődött, mert globálisan csökkennek a megrendelések. A munkaerőhiány kérdése szerintem a közeljövőben meg fog oldódni, hiszen egy újabb világgazdasági válság jelei már körvonalazódnak, ez pedig a munkaerő kérdését is alapjaiban fogja átrajzolni. A fiatal generáció idehaza is teljesen másként áll a munkához, mint az idősebbek. Figyelembe kell venni, hogy a fiatalok is értéket szeretnének teremteni, kreatívan akarnak dolgozni. Tudom, hogy nagy figyelmet igényel a velük folytatott munka, de a fiatalok tevékenysége jelentős hozzáadott értéket jelenthet egy-egy cég életében. A fiatalok nagyra értékelik a rugalmasságot, nem véletlen, hogy éppen ezért kezdenek egyre többen vállalkozásba, s biztos vagyok benne, hogy nem csak az IT-szektor köti le őket.

– A VOSZ társelnökeként melyek most a legfontosabb feladatai?

– A nemzetközi területeken való beágyazódás segítésével, illetve a nemzetközi kapcsolatok építésével, erősítésével foglalkozom. Az OECD gazdasági tanácsadó testületében a magyar vállalkozások képviselete és ezek segítése az elsődleges feladatom. Számtalan jó példát tudunk hazahozni és meghonosítani, de mi is egyre többet tudunk hozzátenni a közös munkához. A VOSZ képviseletében itt az üzleti világ magyar „hangját" képviselem a globális, szakpolitikát jelentő folyamatokban.

– A FIVOSZ ebben az évben már 12. alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Hetét. Mit tudhatunk a programról?

– Idén még a tavalyinál is látványosabb, gazdagabb rendezvényekre készülünk. November 18-tól egy héten át az ország valamennyi nagy régiójában lesznek programjaink, Budapesten november 20-án és 21-én pedig a Bálna Rendezvényközpontban tartjuk a rendezvényt, ami már nem is konferencia, hanem inkább Karrier és Üzleti Show. A fiatalok idén is meghatározó, komoly vállalkozóktól hallhatnak exkluzív siker-recepeket, többek között a Törley, a Gundel, a Zsolnai, a Mogyi tulajdonosai lesznek a vendégeink. A „Magyarok az űrből" kerekasztalbeszélgetésen, Farkas Bertalan szereplésével, az Űrben rejlő lehetőségeké lesz a szerep olyan fiatalokkal akiknek a projektje már sikereket ért el ezen a területen. Váradi Józseftől, a Wizz Air alapítójától pedig szintén sok hasznos üzleti praktikát lehet majd tanulni. A Fiatal Vállalkozók Hetén olyan programokkal várjuk a fiatalokat, amelyekből igazi inspirációt meríthetnek az üzleti élethez és a személyes sikereikhez. Várjuk azokat, akik már benne vannak a biznisz világában, de azokat szintén, akik most kezdenének vállalkozásba. Már lehet regisztrálni a fiatalvállalkozókhete.hu oldalon. Érdemes válogatni a programok közül, és időben jelentkezni, mert sok meglepetéssel készülünk.