Könnyű préda a családi vállalkozás a kiberbűnözők számára?

2020. 06. 03., 13:45

Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet a családi vállalkozások digitalizációját is felgyorsította, azonban a változások, új eszközök és a gyors ütemben lezajló fejlesztések mind-mind támadási felületet jelentenek a kiberbűnözők számára, akik ezt a globális turbulenciát kihasználva még célzottabb és kifinomultabb módon támadnak. A multicégek kihívásairól, a home office veszélyeiről sok szó esett, mi a helyzet azonban a kisebb, családi vállalkozások kiberbiztonságával? A Deloitte üzleti podcast sorozatának legutóbbi epizódjában erről a témáról hallhatunk bővebben.

Működési szempontból jól viselték a magyar családi vállalkozások a járvány és a nyomában járó korlátozások okozta sokkot. Ez a szektor ugyanis rugalmasan képes reagálni a váratlan helyzetekre. A járvány kitörésekor - ahol csak tudtak - napok alatt átálltak a távmunkára. Nagy kérdés azonban, hogy hosszabb távon mennyire képesek alkalmazkodni a megváltozott világ okozta kihívásokhoz – összegezte tapasztalatait Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi és közép-európai vezetője.

Az egyik ilyen kihívás a kiberbiztonság, ahol Kóka Gábor szerint a magyar családi vállalkozások alapszintű védettséggel rendelkeznek. Komoly problémát jelent, hogy miközben a világban a COVID-19 járvány miatt felgyorsult a digitalizáció, és ezzel párhuzamosan felértékelődött a kiberbiztonság kérdése, a családi vállalkozások jellemzően nem megfelelő szinten foglalkoznak a témával.

„A családi vállalkozások körül minden információ érzékeny, ezért különösen fontos átgondolni, hogy akár az elektronikus levelezőrendszerük védelme hogyan biztosított vagy éppen a belső folyamataik mennyire alkalmasak a kibertámadások kivédésére”– tette hozzá Kóka Gábor.

Mik jelentik a legnagyobb kiberfenyegetettséget?

A hamis biztonságérzet komoly fenyegetést jelent a családi vállalkozások számára, ugyanis a járvány okozta zavar kedvező körülményeket teremtett a csalások végrehajtásához. Az ugrásszerűen növekvő kibertámadásokat tekintve két jellemző trend látszik. Egyrészt előtérbe kerültek a pénzszerzésre irányuló támadások, másrészt a már bevált módszerek még kifinomultabbá és célzottabbá váltak.

A támadási lehetőséget tálcán kínálta az élet a járvány ideje alatt, hiszen a vállalkozásoknak kényszerből és gyorsan kellett kiépíteni a távmunkára alkalmas rendszereiket, a nagy sietségben viszont nem a biztonság, hanem sokkal inkább az üzletfolytonosság volt az elsődleges szempont. Tovább nehezíti a védekezést, hogy megnőtt az emberek közti fizikai távolság, így a kommunikáció szinte teljesen a kibertérbe helyeződött át.

„A legjobban terjedő módszer az üzleti e-mailekkel kapcsolatos visszaélés, az úgynevezett Business Email Compromise (BEC). Az FBI jelentései alapján is ez jelenleg az egyik legelterjedtebb csalási típus. Tájékoztatásuk alapján, tavaly a kiberbűnözési esetek felét ezek tették ki, „sikerességük” pedig sajnos dollármilliárdokban mérhető” – hívta fel a figyelmet Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági üzletágának magyarországi és közép-európai vezetője.

Egy-egy ilyen támadás során az USA-ban átlagosan 75 ezer dollárt tüntetnek el a gyanútlan vállalkozások számlájáról. Olyan jól jövedelmező módszerről van szó, hogy a végrehajtását szervezett, jól felszerelt, nagy technológiai tudással és pénzzel is kellően ellátott, főhadiszállásukat állandóan áthelyező bűnözői csoportok végzik, amelyek rengeteg időt és komoly összegeket szánnak a kiemelkedő színvonalú infrastruktúra felépítésére, saját biztonságukra és a megfelelő munkatársak alkalmazására.

Hogyan csinálják?

A módszer lényege, hogy a bűnözők hozzáférést szereznek a céges e-mailekhez és mély profilalkotást végeznek, így a pénzforgalmi folyamatokat vizsgálva kiválasztják célpontjaikat, akik elsősorban döntéshozók, felsővezetők vagy pénzügyi területen tevékenykedő munkatársak. Az e-mailek olvasásával, hetekig, hónapokig tartó munkával kitartóan és alaposan felkészülnek a kiszemelt vezetőből: folyamatosan követik kivel, milyen ügyekről, milyen stílusban kommunikál, majd egy adott pillanatban belépnek a kommunikációba.

A csalás végrehajtása innentől élesedik: vagy eltérítik az üzeneteit és a nevében válaszolnak a célpontnak, vagy az akár egyetlen betűben módosított e-mail címmel lépnek be a kommunikációba és a vezetőt megszemélyesítve manipulálják a beszélgetést. A levelező partner egy nyelvi és helyesírási szempontból tökéletesen megfogalmazott, a vezető stílusban megírt e-mailt kap, amelyben egy valós üzleti tranzakció ellentételezése céljából indított pénzügyi tranzakcióra veszik rá az áldozatot.

Az üzenetben megadott bankszámlaszám azonban nem az üzleti partneré, hanem a bűnözőké. Ha az áldozat nincs résen és utal, a bűnözők bonyolult pénzmosási manőverek során veszik át a pénzt a számláról, a visszaélésükre utaló nyomokat eltüntetik, majd maguk is felszívódnak. A károsult sok esetben csak akkor értesül a támadásról, mikor partnere értesíti, hogy a neki járó pénz nem érkezett meg.

Mit lehet tenni?

Ha a kicsalt pénzösszeg visszaszerzésére gondolunk, a válasz nem ad túlzott derűlátásra okot. A bankok felelőssége az ilyen típusú csalásoknál limitált, hiszen ügylet szempontból teljesen legális, megbízáson alapuló tranzakciókról van szó, így ők gyakorlatilag tehetetlenek. A rendvédelmi szervek dolgát pedig az nehezíti, hogy a támadók tudatosan, előre dolgoznak: az időfölény mellett alapos tudással rendelkeznek az adott ország rendvédelmi, akár pénzmosási kiskapuiról, gyorsan és nyomtalanul tudnak a fizikai és kibertérben is rejtőzködni.

„A BEC típusú csalások esetén kiemelten fontos a megelőzés, aminek a legfontosabb eszköze a tudatosság. Sokan megelégszenek azzal, ha egy technológiai megoldás vagy folyamat megfelelően működik, viszont a biztonsági kérdésekre kevesebb hangsúlyt fektetnek. Talán ez egy jó időszak a családi vállalkozások számára, hogy technológiai szolgáltatási szemléletet vigyenek az informatikába” – hívja fel a figyelmet Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági üzletágának vezetője.

Számos olyan technológiai megoldás létezik, amelyek segítik a cégeket a megelőzésben. Ilyen például a digitális aláírás vagy akár a több faktoros hitelesítési folyamat. A szükséges eszközök kiépítése és üzemeltetése azonban kisebb cégek számára nagyobb kihívást jelenthet, mint egy nemzetközi vállalatnak, ahol komoly IT támogatás áll rendelkezésre.

„A magántulajdonú cégeknek érdemes mérlegelnie, hogy mik azok a technológiai területek, amit maguknak építenek ki és mikor veszik igénybe egy külső szolgáltató segítségét, akik garantálni tudják a megfelelő biztonsági környezetet”tette hozzá Antal Lajos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS