Komoly gazdasági lehetőség rejlik az okos és fenntartható közlekedésben

A magyar kormány 2020 októberében indította el az új, 2021-2027-es időszakra tervezett uniós finanszírozású programok társadalmi egyeztetését és egyre több információt ad a programok közötti forrásallokációról, a kiemelt támogatási területekről.

Már most lehet tudni, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) 4,5 milliárd euró kerettel a magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások legnagyobb uniós forrása lesz ebben az évtizedben. További támogatást a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, illetve a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer is biztosíthatnak majd.

Az új időszak forrásai és fejlesztési prioritásai által megnyíló üzleti lehetőségekről nyújt információkat a Deloitte és a Holland Nagykövetség által publikált tanulmány, mely az okos és fenntartható közlekedés magyarországi helyzetét elemzi. A jelentés hazai és külföldi befektetők igényeit egyaránt figyelembe véve ismerteti a hazai üzleti környezet jellemzőit, áttekintést nyújt a vállalkozásokat és a kutatási konzorciumokat támogató pénzügyi ösztönzőkről és bemutatja a holland-magyar együttműködés lehetőségeinek széles skáláját az e-mobilitás, a városi és a nemzetközi logisztika, valamint a hidrogénmeghajtás terén.

A tanulmány által megállapított három fő együttműködési terület

- E-mobilitás: Magyarországon az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésében még rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik, akár külföldi befektetők számára is. A személygépjárművek töltésére az egész országban mindössze 1200 töltőpont van, sok terület teljesen lefedetlen. A Kormány 2030-ig legalább 5900 darabra növelné a töltőpontok számát hazánkban, melyre várhatóan 360 millió euró jutna. Ezen kívül a tömegközlekedés zöldítése is hangsúlyos lesz.

- Városon belüli logisztika zöldítése: A járvány miatt 2020-ban megugrott az e-kereskedelmi szolgáltatások iránti kereslet, ami tovább növelte a városi közlekedési hálózat terhelését. A városi életet érintő stressz csökkentése érdekében többek között okos és fenntartható, „last mile” megoldásokra van szükség, mint például a belvárosban található használaton kívüli barnamezős területeken logisztikai központok kialakítására, ahonnan a futárok elektromos biciklikkel vagy furgonokkal kézbesíthetik a csomagokat.

- Kutatás, fejlesztés és innováció: Számos lehetőség kínálkozik a külföldi és a magyar kutatóintézetek közötti együttműködésre az intelligens mobilitás és a városi logisztika területén, amelyekhez pénzügyi támogatás nyerhető a Horizont Európa vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében.

„A hamarosan megnyíló források és az ideális szakpolitikai keretek jó alapot nyújtanak a nagy tapasztalattal rendelkező holland és magyar vállalatok együttműködéséhez, akik így együtt komoly fejlődést valósíthatnak meg a szektorban a következő évek során” – hívta fel a figyelmet Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozás üzletágának vezetője.

A Deloitte és a Holland Nagykövetség közös tanulmányának legfontosabb megállapításait 2021. március 17-én egy online előadás keretében mutatták be először. Az esemény további részében holland és magyar szakértők osztották meg szektorbéli tapasztalataikat, ezáltal megvitatásra kerültek az okos és fenntartható mobilitási piac kulcskérdései és a legnagyobb piaci potenciállal rendelkező területei is.

René van Hell nagykövet az eseményen elhangzott nyitóbeszédében kiemelte: „Ha szeretnénk elérni, hogy 2050-re klímasemlegesek legyünk, akkor most kell cselekednünk. A zéró emissziós közlekedésre való áttérés egyértelmű előnyökkel jár, mivel okosabbá, zöldebbé és biztonságosabbá teszi városainkat, és új gazdasági lehetőségeket is kínál. Nagykövetségünk és partnerei ezért is hozták létre a magyar Lean & Green Platformot azoknak a logisztikai vállalatoknak, amelyek 100 százalék együttműködéssel szeretnék elérni a 0 százalékos kibocsátást.”