Újabb tíz magyar vállalat csatlakozik a kiemelt exportőr partnerségi programhoz (kepp), amelyben már kilenc vállalat vesz részt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen.
A miniszter kiemelte, hogy a programban résztvevő 19 vállalat tavaly összesen 213 milliárd forint exportteljesítményt ért el, ami 8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalék körüli exportnövekedési ütemet felülteljesítették a legnagyobb exportáló vállalatok. A programban a megállapodások aláírásával részt vesz immár
Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal bővült az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és ezt a 6,4 százalékos exportnövekedés támasztotta alá.
Magyarország a népesség méretét tekintve a 92. helyen áll a világon, ugyanakkor a 34. legnagyobb exportteljesítményt nyújtja. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden szükséges döntést meghoztak és minden intézményt felállítottak annak érdekében, hogy Közép-Európa leghatékonyabb és legeredményesebb exportösztönző és finanszírozó rendszere legyen Magyarországon. Áprilisban elfogadták a nemzeti export stratégiát, amelynek fő célja, hogy a magyar tulajdonú vállalatok részarányát a magyar exportteljesítményben folyamatosan növeljék, a hazai márkák nemzetközi színtérre lépését támogassák és az exportot földrajzi szempontból diverzifikálják.
Kulcsszerep jut az Eximbanknak, amely 1604 ügyféllel dolgozik együtt, és ötödik éve folyamatosan 300 milliárd forint feletti új hitelkihelyezést mutat fel. A magyar kormány egy „kifektetési” stratégiát fogadott el, amelynek értelmében a magyar piacon megerősödött vállalatok számára segítik a külföldi beruházások lehetőségét, annak érdekében, hogy az ott megszerzett pénzügyi források újabb fejlesztési forrásokat jelenthessenek Magyarországon, és segítsék a magyar gazdaság dimenzióváltását, a fejlesztésorientált gazdasággá való átalakulást.
Az ehhez szükséges, első körben 10 milliárd forintot a kormány már elkülönítette, az első pályázatot hamarosan kiírják. A déli nyitás stratégiában megkötötték az első kötöttsegély-hitel megállapodást az afrikai kontinensen, a Zöld-foki Köztársaságban 50 millió dollárral. Emellett pedig 10 országban zajlanak a kötöttsegély-hitelprogram keretében magyar beruházások, összesen 356 milliárd forint értékben.
Bárány László, a programhoz korábban csatlakozott Master Good Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) segítette a vállalatot, amikor Japánban és Szingapúrban az európai baromfi influenzajárvány idején a teljes országra kiterjedő import tilalmat rendeltek el a magyar baromfitermékekre, ugyanakkor a helyi külgazdasági képviseletek közbenjárására Magyarországnak engedélyezték a regionalizációt, azaz hogy csak a fertőzött megyéből volt tilos szállítani.
Mindezek mellett a kanadai értékesítés megkezdésekor is támogatást nyújtottak, valamint partnereket kutattak fel Japánban, a Fülöp-szigeteken. A vállalat által gyártott magyar állateledel hamarosan megjelenik Vietnamban, és egy kisebb méretű baromfitenyésztő üzemet is létrehoznak. A kiemelt exportőr partnerségi programot (kepp) idén januárban indította el a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a magyar tulajdonú, a hazai exporthoz jelentős mértékben hozzájáruló, kiemelt exportőr vállalatoknak szóló együttműködési megállapodás létrehozására. A partnerség jelzi az adott vállalat külpiaci tevékenységének elismerését és további kiemelt segítését az állami exportösztönzési intézményrendszer által kínált eszközökkel. (MTI)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.