„Kifektetési” stratégiát fogadott el a magyar kormány

2019. 06. 24., 20:15

Újabb tíz magyar vállalat csatlakozik a kiemelt exportőr partnerségi programhoz (kepp), amelyben már kilenc vállalat vesz részt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen.

A miniszter kiemelte, hogy a programban résztvevő 19 vállalat tavaly összesen 213 milliárd forint exportteljesítményt ért el, ami 8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalék körüli exportnövekedési ütemet felülteljesítették a legnagyobb exportáló vállalatok. A programban a megállapodások aláírásával részt vesz immár

  • az Agrofeed Kft.,
  • a Control-X Medical Kft.,
  • az FF Fémfeldogozó Zrt.,
  • a Gémtech Kft.,
  • a Jász-Plasztik Kft.,
  • a Kerox Kft.,
  • a Pick Szeged Zrt.,
  • a Sanatmetal Kft.,
  • a Vajda Papír Kft. és
  • a Wellis Zrt. is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal bővült az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és ezt a 6,4 százalékos exportnövekedés támasztotta alá.

Magyarország a népesség méretét tekintve a 92. helyen áll a világon, ugyanakkor a 34. legnagyobb exportteljesítményt nyújtja. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden szükséges döntést meghoztak és minden intézményt felállítottak annak érdekében, hogy Közép-Európa leghatékonyabb és legeredményesebb exportösztönző és finanszírozó rendszere legyen Magyarországon. Áprilisban elfogadták a nemzeti export stratégiát, amelynek fő célja, hogy a magyar tulajdonú vállalatok részarányát a magyar exportteljesítményben folyamatosan növeljék, a hazai márkák nemzetközi színtérre lépését támogassák és az exportot földrajzi szempontból diverzifikálják.

Kulcsszerep jut az Eximbanknak, amely 1604 ügyféllel dolgozik együtt, és ötödik éve folyamatosan 300 milliárd forint feletti új hitelkihelyezést mutat fel. A magyar kormány egy „kifektetési” stratégiát fogadott el, amelynek értelmében a magyar piacon megerősödött vállalatok számára segítik a külföldi beruházások lehetőségét, annak érdekében, hogy az ott megszerzett pénzügyi források újabb fejlesztési forrásokat jelenthessenek Magyarországon, és segítsék a magyar gazdaság dimenzióváltását, a fejlesztésorientált gazdasággá való átalakulást.

Az ehhez szükséges, első körben 10 milliárd forintot a kormány már elkülönítette, az első pályázatot hamarosan kiírják. A déli nyitás stratégiában megkötötték az első kötöttsegély-hitel megállapodást az afrikai kontinensen, a Zöld-foki Köztársaságban 50 millió dollárral. Emellett pedig 10 országban zajlanak a kötöttsegély-hitelprogram keretében magyar beruházások, összesen 356 milliárd forint értékben.

Bárány László, a programhoz korábban csatlakozott Master Good Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) segítette a vállalatot, amikor Japánban és Szingapúrban az európai baromfi influenzajárvány idején a teljes országra kiterjedő import tilalmat rendeltek el a magyar baromfitermékekre, ugyanakkor a helyi külgazdasági képviseletek közbenjárására Magyarországnak engedélyezték a regionalizációt, azaz hogy csak a fertőzött megyéből volt tilos szállítani.

Mindezek mellett a kanadai értékesítés megkezdésekor is támogatást nyújtottak, valamint partnereket kutattak fel Japánban, a Fülöp-szigeteken. A vállalat által gyártott magyar állateledel hamarosan megjelenik Vietnamban, és egy kisebb méretű baromfitenyésztő üzemet is létrehoznak. A kiemelt exportőr partnerségi programot (kepp) idén januárban indította el a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a magyar tulajdonú, a hazai exporthoz jelentős mértékben hozzájáruló, kiemelt exportőr vállalatoknak szóló együttműködési megállapodás létrehozására. A partnerség jelzi az adott vállalat külpiaci tevékenységének elismerését és további kiemelt segítését az állami exportösztönzési intézményrendszer által kínált eszközökkel. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS