Kevesebb a késedelmes fizetés

2021. 12. 01., 15:19

Nagy mértékben, a tavalyi 46 százalékról 34 százalékra csökkent a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya Magyarországon. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében. A 200 magyar vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint csökkent a 90 napon túli tartozások aránya is (az idén 4 százalék, szemben a tavalyi 6 százalékkal.) A felmérésben ezúttal az élelmiszeripar, a tartós fogyasztási cikkek és az acél-fémipar cégeit kérdezték meg.

Óvatos optimizmus

A hitelbiztosító tanulmánya szerint az üzleti és fogyasztói bizalom idén kezd élénkülni, a koronavírus-járvány azonban továbbra is bizonytalanságot okoz. „A vállalatok az foglalkoztatja, hogy a Covid-19 korlátozások visszavonásával párhuzamosan a vállalkozásokat és a gazdaságot támogató költségvetési politikák is megszűnnek. Ez kockázatos időszak lesz a vállalkozások számára, ezért a fizetésképtelenségek számának emelkedésére számítunk” – mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója.

Javult a fizetési fegyelem az élelmiszeriparban

A megkérdezett magyar élelmiszeripari vállalkozások 56 százaléka nem tapasztalt változást a késedelmes számlák kifizetésének átlagos idejében. 24 százalékuk javulást jelzett (ez több mint kétszerese az előző évinek), és csak 20 százalékuk számolt be romlásról (az előző évi 45 százalékhoz képest).

Az ágazat számláinak összértékének 35 százaléka késedelmes volt az idén, ami javulás a tavalyi 42 százalékhoz képest. A behajthatatlansági arány is javult, a tavalyi 9 százalékról az idén mindössze 3 százalékra csökkent.

Ahol a vállalkozások foglalkoztak a likviditáshiány elkerülésével, ott leggyakrabban a beszállítók kifizetését halasztották el. Ezt a válaszadók 30 százaléka jelezte.

Az ágazat cégeinek 56 százaléka az idén előre fizetéssel kérte a számlák kifizetését. A hitelt nyújtó vállalkozások késedelem esetén egyértelműen a visszatartást és a fizetési kockázatok házon belüli kezelését részesítették előnyben. 68 százalékuk döntött úgy, hogy a hitelkockázatot házon belül tartja, bár ez kevesebb, mint a tavalyi 76 százalék. A hitelbiztosítást választó vállalkozások aránya szintén csökkent az előző évhez képest (54 százalékról 41 százalékra).

A biztosítással nem rendelkező vállalkozások gyakrabban emlékeztették a késedelmes számlákra a vevőiket, mint korábban, illetve kedvezményeket ajánlottak a korai fizetésért. A nem biztosított vállalkozások 29 százaléka azonban arról számolt be, hogy megnövekedtek a hitelezési részlegük irányításával járó adminisztratív költségek.

Nem történt változás a tartós fogyasztási cikkek iparágban

A tartós fogyasztási cikkeket gyártó magyarországi vállalatok 37 százaléka tapasztalt fizetési késedelmet az elmúlt évben. Majdnem ugyanennyien (35 százalék) jelezték, hogy nem történt változás, 28 százalék pedig javulásról számolt be.

A B2B számlák összértékének 37 százaléka volt késedelmes ebben az évben, 61 százalékukat pedig időben kifizették. A behajthatatlan kintlévőségek aránya 2 százalék volt.

A cégek 38 százaléka azt nyilatkozta, hogy a számláik kifizetéséig gyakran felfüggesztették az áruszállítást, hogy csökkentsék a vevői hitelkockázat likviditásra gyakorolt hatását. A vállalkozások 25

százaléka több időt és erőforrást fordított a kifizetetlen számlák behajtására, és ugyanilyen arányban kérték a folyószámlahitelük meghosszabbítását.

Az iparág 90 százaléka az idén a vevői hitelkockázatot házon belül kezelte. Ezek a cégek kedvezményt ajánlottak a korai fizetésért, és a professzionális behajtó ügynökségeket bíztak meg a kintlévőségek behajtásával. A vállalatok arról is beszámoltak, hogy gyakran módosították a fizetési feltételeket, és ezt az üzleti tárgyalások egyik legfontosabb pontjának tekintik. A felmérésből kiderült, hogy ezeknél a vállalkozásoknál jelentősen nőttek a hitelkezeléssel kapcsolatos adminisztratív költségek.

Az ágazat cégeinek közel háromnegyede, 72 százaléka tervezi, hogy jövőre hitelbiztosítást köt.

Jelentős javulás az acél- és fémiparban

Az ágazat vállalatainak 35 százaléka szerint a tavalyinál tovább kellett várniuk a késedelmes számlák kifizetésére; ez csak fele a 2020-ban ugyanezt jelzők százalékos arányának. A vállalatok 25 százaléka azt mondta, hogy javult a számlák kifizetésének átfutási ideje az idén (tavaly nem tapasztaltak javulást).

Mindez jelentkezett a behajthatatlan adósságoknál is, ahol a 2020-as 7 százalékról 2 százalékra csökkent az arány. Az ágazatban idén a B2B számlák összértékének 31 százaléka maradt késedelmes (tavaly 45 százalék), és az ágazat likviditásának javulását jelzi.

Az acél- és fémiparban a vállalatok 72 százaléka idén házon belül kezelte a nemfizetési kockázatokat. Ez növekedés a tavalyi 55 százalékhoz képest. A cégek 63 százaléka kereskedelmi hitelbiztosítással védte a kintlévőségeit (tavaly 74 százalék).

Nőttek a behajtási költségek

A felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a biztosítással nem rendelkező vállalkozásoknál jelentősen nőttek a behajtási költségek. A bizonytalan gazdasági környezetben és a megnövekedett hitelkockázat által jellemzett időszakban a hitelbiztosítás biztonságot nyújt és közben költséghatékony is, ráadásul a növekedést is támogathatja” – mondta az országigazgató.

Jövőre növekedést várnak a vállalatok

Az Atradius által megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége 2022-re növekedést jósolt. A legtöbben úgy vélték, hogy az ügyfelek fizetési szokásai javulni fognak, és 35 százalékuk azt mondta, hogy továbbra is ugyanolyan gyakorisággal kínálnak majd halasztott fizetést, mint tavaly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 20., 18:10
Társasház építés, ipari park fejlesztés, naperőmű projekt – sok olyan építkezés van, amely nem valósulhat meg termőföldek vagy földrészletek belterületbe vonása nélkül. Míg azonban a belterületbe vonásnak eddig jól kalkulálható feltételrendszere volt, addig a tavalyi év végétől ebbe belekerült egy olyan elem, amelyre a fejlesztőnek nincsen rálátása. A lehetőségeket a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője magyarázza meg.
2026-05-20 12:40:00
Az szja-bevallás határideje május 20. Aki eddig nem nézte meg és nem fogadta el a NAV által készített bevallási tervezetét, annak a határidő lejártával a tervezete automatikusan bevallássá válik. Ez nem vonatkozik az áfás magánszemélyekre, az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra, nekik a bevallás benyújtása nélkül nem lesz érvényes bevallásuk.
2026-05-19 14:45:06
A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.
2026-05-19 09:40:00
Még több százezren nem rendelkeztek adójuk 1+1 százalékáról. Erre május 20-án éjfélig van lehetőségük. A határidő fontos, mert a késve beküldött felajánlás érvénytelen. Az érvényesség másik lényeges feltétele az, hogy akinek befizetendő adója van, azt május 20-ig rendezze – emlékeztet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS