Kétszázezer cég élt a veszélyhelyzet egyik legnagyobb adókönnyítésével, a beszámoló-halasztással

2020. 06. 07., 15:00

Három cégből kettő élt a társaságiadó-bevallás és befizetés halasztási lehetőségével: míg tavaly a június 3-iki határidőig 317 ezer cég vallotta be a társasági adót, idén csak 117 ezer – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Emlékeztetett rá, hogy június 3-án éjfélig kellett volna a beszámolót benyújtani, a társasági adót bevallani és megfizetni, a kormány azonban a koronavírus-járvány miatt felülírta a határidőre vonatkozó szabályokat, és négyhónapos halasztást adott a cégeknek, szervezeteknek.

A kedvező szabály nemcsak az adminisztrációs kötelezettség határidejét tolta ki szeptember 30-ig, hanem az adófizetését is - szögezte le az államtitkár. A bevallásokban szereplő 52 milliárd forint összegű adóból június 3-ig mindössze 32 milliárdot fizettek be, így az érintettek mintegy 20 milliárd forinttal gazdálkodhatnak tovább – részletezte Izer Norbert.

Az adatok egyértelműen rávilágítanak, hogy az adóügyi intézkedésre nemcsak egészségvédelmi okokból volt szükség. A halasztással három cégből kettő élt, elsősorban a kis- és középvállalkozások, amelyeknek az új szabály az adminisztrációs könnyebbség mellett anyagi segítséget is jelent.

Nekik majd négy hónapjuk van még a beszámoló és ahhoz kapcsolódó bevallások elkészítésére. Ötféle adót érint a kormány négyhavi automatikus fizetési halasztása. Szeptember 30-ig ráér még befizetni az államkasszába a társasági adót, a kisvállalati adót, az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját és a helyi iparűzési adót.

A határidő-halasztás lett a kormány egyik leghatékonyabb intézkedése a koronavírus-járvány első szakaszában, hiszen több százezer cég, illetve szervezet élt az adókönnyítő szabállyal. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a számviteli beszámoló halasztásával éltek a legtöbben.

Éves beszámolót ugyanis nemcsak a cégeknek, hanem többek között az alapítványoknak, az egyesületeknek és a sportszövetségeknek is készíteni kell, mindezzel együtt június 3-ig 107 ezer beszámolót nyújtottak be, tízezerrel kevesebbet, mint társasági adóbevallást, amelyet a legtöbb civil szervezetnek nem is kell benyújtania.

Az államtitkár kitért azokra is, akiknek a határidő kitolása ellenére, mégis érdemes lehet minél előbb benyújtaniuk a társasági adóbevallásukat. Ők azok, akiknek visszajár az adó, amit az adóhivatal a bevallás beérkezésének napjától, számított harminc napon belül utal ki.

Tavaly június 3-ig benyújtott bevallásokban 68 milliárd forintnyi társasági adót igényeltek vissza, idén ennek alig több mint 20 százalékát, még csak 15 milliárd forintot. Megjegyezte, ha például egy társasági adót visszaigénylő cég még ma benyújtja a bevallását, akkor július 7-ig a bankszámlájára kerül a jogszerűen visszaigényelt adó összege. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS