A gazdasági visszaesés nyomán a közép- és kelet-európai országokban 2023-ban drámai mértékben megugrott a vállalati fizetésképtelenség – felszámolási és csődeljárások – száma. Míg a vállalkozások a világjárvány idején kezdetben kormányzati támogató intézkedésekkel vészelték át a vihart, e kezdeményezések későbbi visszavonása a makrogazdasági nyomással együtt új magaslatokba repítette a fizetésképtelenségi rátákat – derül ki a Coface hitelbiztosító minden évben megjelenő fizetésképtelenségi helyzetet bemutató elemzéséből, amely részletezi a magyarországi helyzetet is.
A kedvezőtlen gazdasági környezet eredményeként a térség GDP-je a 2022-es 4 százalékos növekedés után 2023-ban mindössze 0,5 százalékkal emelkedett. Ez pedig 2000 óta a legrosszabb eredmény, leszámítva a 2008-ban elmélyülő globális válság miatt bekövetkezett 2009-es zuhanást és a koronavírus-járványból adódó 2020-as visszaesést.
A régiós országok közül Magyarország mellett Csehországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában csökkent a GDP – ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az összesített régiós eredmény csak minimális bővülést mutat.
A fizetésképtelenség alakulása a régióban
A közép- és kelet-európai régióban 2022-ről 2023-ra 38,6 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma, ami újabb két számjegyű emelkedést jelent. „Ezt a növekedést olyan belső és külső tényezők – különösen a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás – együttállása táplálta, amelyek felerősítették a régió vállalatai előtt álló kihívásokat, s zavaros vizekre sodorták a cégeket” – nyilatkozta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.
Oroszország ukrajnai inváziójának következményei – nem utolsósorban a földrajzi közelség miatt – az egész régióban éreztették hatásukat, zavarokat okozva az ellátási láncokban és hozzájárulva az energiahordozók árának ugrásszerű növekedéséhez. Ezek a külső hatások, valamint az olyan belső kihívások, mint a munkaerőhiány és a növekvő inputköltségek súlyos terhet róttak a vállalkozásokra, ami a fizetésképtelenségek jelentős növekedéséhez vezetett. Különösen az építőipari és a kereskedelmi ágazat viselte a fizetésképtelenségi hullám negatív hatásait, egyszerre küzdve a munkaerőhiánnyal, bérnyomással és a lassuló kereslettel.
A Coface elemzése kiemeli azt is, hogy Magyarországon tavaly több mint 20 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult, ez két és félszerese az egy évvel korábbinak.
A megindított felszámolási eljárások ágazati bontását tekintve az eljárások száma szinte minden iparágban növekedett. A Coface szakértői ismét rangsorolták a különböző magyar ágazatokat a felszámolási eljárások száma alapján, és a tavalyi év eredményeihez hasonlóan, továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb.
A listát most is az építőipar vezeti, amelyben 6073 felszámolási eljárás indult, szemben az egy évvel korábbi 2526-tal. Utána következik a vállalatoknak szolgáltatásokat nyújtó alágazat: itt 2807 eljárás indult a múlt évben, szemben az egy évvel korábbi 985-tel. A harmadik helyen az autóipar áll 1777 eljárással, ami több mint a duplája a 2022-es évben mért 795 eljárásnak.
Szintén kockázatosnak tekinthető a tavalyi ágazatok alapján a háztartásoknak szolgáltatásokat nyújtó alszektor, a vegyes termékkörű kereskedelem, valamint a szállítmányozás. A hitelbiztosító szakértői szerint a legkevésbé veszélyeztett vállalatok között vannak a kőolajat és szénhidrogéneket, üveget és kerámiát, bőrt, papírt és ásványi termékeket gyártó cégek. Ugyanakkor utóbbiaknál is megháromszorozódott az eljárások száma a 2022-es évhez képest.
„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 végén több mint 150 ezer cég működött az építőipari ágazatban. Itt figyelhető meg a legtöbb felszámolási eljárás, nemcsak a számuk, hanem az összes eljáráshoz viszonyított, közel 30 százalékos arányuk alapján is. A mezőgazdaság volt az egyik legkevésbé érintett ágazat a felszámolások tekintetében, de kiemelendő, hogy az ebben a szektorban a legnagyobb számban jelen lévő családi gazdaságok, őstermelők, egyéni vállalkozók száma jelentősen csökkent a 2023-as év végére” – értékelte az adatokat Suszter Andrea, a Coface magyarországi céginformációs csoportvezetője.
A régiós kilátásokról Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója így nyilatkozott: „2024-ben a fizetésképtelenségek számának további növekedésével számolunk, bár az előző évinél alacsonyabb mértékben. Összességében a vállalatok továbbra sem fogják elérni teljes gazdasági növekedési potenciáljukat az üzleti tevékenységük során felmerülő kihívások következtében.”
A 2024-es üzleti környezetet korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exporttevékenységet folytató vállalatok folyamatos kihívásai jellemzik majd a visszafogott nemzetközi kereslet miatt - különösen Németország irányából. Vannak ugyanakkor jelei annak, hogy a lakossági fogyasztás fellendül, különösen a napi fogyasztási cikkek terén, mely elősegíti a gazdasági tevékenységet a teljes közép- és kelet-európai régióban.
A Coface szakértői ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emelkedő nyersanyagárak és a bérköltségek miatt, beleértve a minimálbérek emelési tendenciáját Közép-Kelet-Európa országaiban.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.