Készpénz vagy bankkártya? Online bolt vagy piac?

2020. 05. 02., 09:00

Földcsuszamlásszerű változásokat hoztak a mindennapokban, így a bankolásban és a vásárlásban is a koronavírus-járványhoz köthető intézkedések, köztük például a kijárási korlátozások. Az online bevásárlások átlagos értéke 17 ezerről 20 ezer forintra nőtt, tízből heten ritkábban látogatják a bankfiókokat, és egyre gyakrabban fizetnek bankkártyával. Azonban ez még nem jelenti a készpénz végét: bár ritkábban választják, 42 százalék még ebben az időszakban is ugyanannyiszor fizet készpénzzel, mint korábban.

Bár a bankkártyás vásárlások összege eddig is meredek emelkedőn volt, a plasztikok egyértelmű nyertesei a mostani változásoknak. A járvány helyzetben visszaszorult a készpénzzel történő fizetés és a bankfiókos ügyintézés. Az érintettek 58 százaléka ritkábban fizetett készpénzzel, 51 százalékuk pedig kevesebbszer vett fel pénzt az ATM-ekből – derül ki a K&H friss kutatásából.

A K&H a 18-65 év közötti magyar lakosság körében végzett online kutatása arra kereste a választ, hogyan változtak a vásárlási és pénzügyi szokások a koronavírus járvány magyarországi kitörése (2020. március 11-e) előtti időszakhoz képest.

Rákaptak a bankkártyákra, de masszív bástya a készpénz

A járványhelyzetben sokan betartották azt a kérést, javaslatot, hogy kerüljék a személyes kapcsolatot pénzügyeik intézésekor is. A bankkapcsolattal rendelkezők 74 százaléka ugyanis ritkábban keresett fel bankfiókot, mint ahogy ezelőtt tette, 51 százalékuk a bankautomatákat is ritkábban kereste fel, mint a járványhelyzet előtt. Ezzel párhuzamosan a fizikai érintkezés nélkül elérhető pénzügyi szolgáltatások térnyerése egyértelmű: 35 százalékuk gyakrabban használta a bank- vagy hitelkártyáját.

Bár a készpénzhasználatot tanácsos elkerülni a járványhelyzetben, még mindig sokan ezt választják: 42 százalék azoknak az aránya, akik a készpénzt legalább olyan gyakran használják, mint a járvány előtti időszakban. Ezt leginkább azzal magyarázták, hogy egyszerre kis összeget költenek, és ez így a legegyszerűbb, mások azzal indokolták, hogy a fizetésüket készpénzben kapják, ezért ezzel is fizetnek. Voltak, akik azt mondták, ha készpénzzel fizetnek, akkor jobban látják, hogyan fogy a pénzük, de többen azt hozták fel indokként, hogy ahol vásárolni szoktak, ott nem fogadnak el bankkártyát.

Az is kiderült a K&H felméréséből, hogy a mobilbankot és az internetbankot is egyre gyakrabban használják az azzal rendelkezők:: előbbihez 21 százalék, utóbbihoz pedig 25 százalék fordul gyakrabban. A K&H is masszív növekedést tapasztal saját ügyfelei körében: eleve emelkedő pályán volt a mobilbankolás és a mobilbankos fizetés, a koronavírus-járvány pedig tovább növelte ezt.

Az aktív mobilbankos ügyfelek száma – vagyis azok, akik havonta legalább egyszer belépnek a felületre –az idén januárban és februárban is több mint 33 százalékkal nőtt éves összevetésben. A K&H 450 ezer digitálisan aktív ügyféllel rendelkezett 2019 év végén, és számuk mostanra 480 ezerre emelkedett.

„A K&H évek óta folyamatosan fejleszti a mobilbanki és elektronikus szolgáltatásait, így ebben a rendkívüli helyzetben számos digitális megoldás áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a szolgáltatások kényelmesek, gyorsak, egyszerűek és biztonságosak. A vírus miatti megnövekedett forgalmat és ügyfélszámot pedig fennakadás nélkül kezeli a bank”– mondta Árva András, a K&H lakossági ügyfelek szegmens marketing főosztályvezetője. 

Kevés az „új belépő” az online boltokba

A bankkártya használati és bankolási szokásokkal párhuzamosan a vásárlások módjában is változást hozott a koronavírus-járvány. A házhozszállítással történő online bevásárlások gyakorisága nőtt a járványhelyzet óta, de ez – legalábbis első lépésben – nem az új felhasználóknak köszönhető. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy bár március 11-e előtt nem intézett online bevásárlást, a járvány kitörése óta viszont már volt erre példa.

A rendszeresen internetező lakosság majdnem fele – 47 százaléka – korábban is végzett már bevásárlást a neten, változó gyakorisággal: jellemzően legfeljebb havonta vagy ritkábban. 14 százalékuk eddig is havonta rendelt online és most is így teszi, 18 százalékuk viszont a járványhelyzet óta gyakrabban fordul az online boltokhoz, miközben ők korábban csak évente vagy alkalomszerűen tették ezt.

Az online bevásárlások összege a járvány előtt átlagosan 17 ezer forintot tettek ki, ám azóta ez – a rendelt mennyiség vagy a kosár összetételének megváltozása következtében – már átlagosan 20 ezer forintos összegre nőtt.

Szembetűnő eredmény, hogy azok közül, akik egyébként is vásárolnak piacon, 71 százalék a járvány kitörése óta ritkábban kereste fel kedvenc árusait, a bolti vásárlóknak pedig a 68 százaléka látogatta ritkábban az üzleteket a karanténidőszak alatt, mint az azt megelőző időszakban. Azonban növekedés is történt, mégpedig az online áruházzal rendelkező boltláncok és az ételkiszállítással foglalkozó cégek forgalmában, és ezt a felmérés eredményei is alátámasztják: mindkettőt 17-17 százalékkal gyakrabban veszik igénybe a járványt megelőző időszakhoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS