Késedelmes fizetés és lánctartozás a magyar vállalkozások körében

2020. 09. 21., 18:35

A vállalkozások 65 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020 első félévében – derül ki az MKIK GVI felméréséből.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények a GVI 2020. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapulnak, melynek során 407 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 65 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020 első félévében, a válaszadók 38 százaléka pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetés problémája legnagyobb arányban a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok körében, a tisztán hazai tulajdonú cégeknél illetve a kereskedelemben és a feldolgozóiparban jelent meg, míg tartozás leggyakrabban a 100 fő feletti cégek és az egyéb gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások körében fordult elő. Az építőiparban ugyanakkor jelentősen csökkent a késve fizetés problémája az előző évhez képest.

A 2019. júliusi felmérés óta a késve fizető partnerek aránya kismértékű csökkenést mutatott a vállalkozások körében, a lánctartozást azonban a korábbinál nagyobb arányban érzékelik problémának a hazai vállalkozások. Nőtt azon cégek aránya, amelyek legalább egyszer tartoztak az elmúlt időszakban, és azon cégek aránya is, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt legalább egyszer nem tudtak időben fizetni beszállítóiknak. A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 44 százaléka szerint nőtt a 2020 júliusát megelőző féléves időszakban – arányuk legutóbb a 2008-as gazdasági világválságot követő felmérésekben haladta meg ezt a mértéket, egy évvel korábban, 2019 júliusában pedig mindösszesen 9 százalékon állt. Az elemzésben bemutatott percepciós adatok, illetve a GVI vállalati likviditást részletesen vizsgáló korábbi elemzésének  eredményei arra mutatnak, hogy a koronavírus-járvány által átalakított gazdasági környezetben növekszik a kockázata a lánctartozással kapcsolatos problémák súlyosbodásának és ezzel összefüggésben – különösen a leginkább érintett tevékenységi területeken – a cégek fizetésképtelenné válásának.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2020. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének keretében 407 hazai céget kérdezett meg a késedelmes fizetés és lánctartozás témakörében.

A felmérésben megkérdezett cégek 65 százaléka rendelkezett olyan üzleti partnerrel, amely 2020. első félévében több alkalommal is késedelmesen fizetett Ugyanezen cégek aránya 2019 második félévében 68 százalék, míg félévvel korábban 69 százalék volt, azaz a legutóbbi adatfelvételekhez képest kevesebb válaszadó tapasztalt késedelmes fizetést.

A késedelmes fizetés szempontjából 2020 júliusában nem volt számottevő különbség a vállalatméretet tekintve, a különböző létszámkategóriákon belül a cégek 61–68 százalékának volt késedelmesen fizető partnere. 2020 első félévében a legkevésbé érintettek a 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok voltak, melyeknek 61 százaléka volt kapcsolatban késve fizető partnerrel, és csupán a 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy partnereik több mint felénél felmerül ez a probléma.

Az ágazatok közül leggyakrabban a kereskedelem területén működő vállalkozások találkoztak a jelenséggel: 69 százalékuk volt kapcsolatban késve fizető partnerrel, míg ugyanez az arány a feldolgozóiparban 67 százalék, az egyéb gazdasági szolgáltatás területén 64 százalék. Az építőiparban jelentősen csökkent a késve fizetés az előző évhez képest - 2019-ben a cégek 77, 2020. júliusában pedig 58 százalékuk találkozott a problémával. Tulajdonszerkezet szerint a tisztán hazai tulajdonú cégek 68 százaléka került kapcsolatba késedelmesen fizető üzleti partnerrel, míg a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében 56 százalék ez az arány. Utóbbi arányok hasonlóan alakulnak az egy évvel ezelőttiekhez.

A megkérdezett cégek 71 százaléka esetében az értékesített termékek ellenértékének legalább egy része több mint egy héttel a fizetési határidő lejárta után érkezett meg, ami megegyezik az egy évvel korábban mért értékkel. A 2020. júliusi adatok szerint átlagosan a cégek értékesítésből származó bevételeinek 20 százalékát fizették ki késedelmesen, ami 1 százalékponttal több mint az egy évvel korábbi érték. A válaszadó cégek átlagosan partnereik 18 százalékánál tapasztaltak késedelmes fizetést. Ugyanakkor elmondható, hogy a megkérdezett cégek 85 százaléka a legfontosabbnak tartott üzleti partnereinél ritkán vagy soha nem tapasztalt késedelmes fizetést 2020 első felében, ez az érték 3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mért 82 százaléknál.

Az üzleti helyzet megítélése összefüggést mutat a késedelmesen fizető partnerek arányával. A jelenlegi üzleti helyzetet nagyon jónak megítélő vállalatok esetében a késedelmesen fizető partnerek aránya 2020 júliusában átlagosan 13 százalék, ugyanez az arány az üzleti helyzetet kielégítőnek értékelő cégek esetében 19 százalék, az üzleti helyzetet rossznak megítélő vállalkozásoknál pedig 24 százalék.

Azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt legalább egyszer nem tudtak időben fizetni a beszállítóknak, az elmúlt egy évben 4 százalékponttal emelkedett: míg az ilyen cégek aránya 2019 júliusában 16 százalék, 2020 januárjában pedig 19 százalék volt, addig 2020 júliusában a vállalkozások 20 százaléka válaszolta, hogy a megelőző egy évben előfordult ilyen eset (lásd a 3. ábra).

A lánctartozást tapasztaló cégek aránya minden létszámkategóriában nőtt, a legjelentősebb mértékben a 250 fő feletti nagyvállalatok körében: míg 2019. júliusában mindösszesen 4 százalék volt, 2020. júliusában már 17 százalékukat érintette a jelenség. A további létszámkategóriákban 17–22 között alakult a lánctartozást tapasztalók aránya. A tisztán hazai tulajdonban lévő cégek 20 százaléka, a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknak pedig 17 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvétel időpontját megelőző évben előfordult, hogy lánctartozás miatt nem tudtak idejében fizetni, ágazatonként tekintve pedig az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtók körében volt a legmagasabb az arányuk (23 százalék).

2020 első félévében a megkérdezett cégek 38 százalékával fordult elő, hogy legalább egyszer egy vagy több beszállítójuknak tartoztak – ez 4 százalékponttal magasabb a 2019 júliusában mért 34 százalékos aránynál.

A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 50 százaléka szerint nem változott, 6 százalékuk szerint csökkent, míg 44 százalékuk szerint nőtt a felmérést megelőző féléves időszakban. A lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelő vállalkozások aránya legutóbb a 2008-as gazdasági világválságot követő felmérésekben, 2009 januárjában és júliusában haladta meg ezt a mértéket (46 és 47 százalék), egy évvel korábban, 2019 júliusában pedig mindösszesen 9 százalékon állt. A negatív tendenciát érzékelő cégek aránya az 50–99 fős méretű vállalkozások körében volt a legalacsonyabb (40 százalék, 13 százalékuk pedig javulást érzékelt), míg a 250 fő feletti kategóriában a legmagasabb (49 százalék). Ágazatok szerint leginkább az egyéb gazdasági szolgáltatást végző cégek (53 százalék) és a feldolgozóipari vállalkozások (45 százalék) számoltak be arról, hogy a lánctartozás által okozott problémák súlya nőtt üzleti partnereik körében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 07. 16., 15:40
Az inflációérzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben a munkaerőpiaci hangulat tartósnak látszik. Talán a beruházások volumene is visszaáll az egy évvel ezelőtti szintre – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulat-indexének második negyedéves felmérésének eredményeit bemutató beszélgetésen.
2024-07-20 11:10:09
A kötelező biztosítások számához képest csökkent a károk gyakorisága, amiben a legtöbbet futó trolik, kamionok és csuklós buszok az éllovasok.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A szeptemberben induló qvik elektronikus fizetési alternatíva szolgáltatási díjtól és tranzakciós illetéktől mentesen, egyfajta átutalási formaként nyújthat kedvezőbb feltételeket a vevőknek, míg a boltok, webáruházak is jobban járnak vele – állítja ebben az epizódban Luspay Miklós. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője egyértelművé tette: az új rendszernek fontos célja a banki verseny élénkítése, amit kiválóan szolgálhat a bankkártyától független, számlák közötti, azonnali, biztonságos és olcsó fizetési megoldást kínáló qvik infrastruktúra. Hogyan teheti ez könnyebbé mindenki életét?
2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS