Kata felmérés: van reális lehetőség alternatívát mutatni a kormánynak

2020. 08. 05., 14:30

A legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében a „kisadózó vállalkozások tételes adója” (kata). A kisadózó vállalkozók komoly jogszabályi változásokkal szembesültek, amely a legmarkánsabban leegyszerűsítve úgy szól, hogy a katás vállalkozónak (egy adóalanytól és egy adóéven belül) a 3 millió forint felett kapott bevétele után ezentúl egy plusz 40 százalékos adót kell fizetnie, amely, ha a megbízó belföldi adóalany, akkor az adó megfizetése a megbízót terheli.

Ma kb. 400 000 katás vállalkozó van. Míg 2013-ban az összes katás vállalkozó kb. 11 százaléka volt a vállalkozás megkezdése előtt közvetlenül munkavállaló, addig 2019-ben ez az arány már kb. 36 százalék volt. Mindeközben a kata adómértékének az árbevétel maximumához viszonyított aránya egyre csökkent, ahogy emelkedett a bevétel maximum (6 millióról 12 millióra), azaz egy főállású KATA adózóra nézve a 2013-as 6 millióra vetített átlag 10,83 százalék, míg tavalyra ez a 12 millióra vetítve már csak 5,42 százalék volt. Ilyen kedvezményes „nettósítási” lehetőség sajnos a visszaéléseket is magában hordozza. Becslések szerint kb. 150 000 „bujtatott munkavállaló számláz katás színekben”, ami nagyjából 250 milliárd forint költségvetési kiesést jelent. Mivel ez a tendencia a kata eredeti céljával ellentétes és e mellett a tisztességes vállalkozásoknak komoly versenyhátrányt okoz, látszott, hogy a kormány részéről már tavaly elindult egy gondolkodás ennek a problémának az orvosolására.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég letette a kormányzat asztalára azt a javaslatot, amiből nagyon gyorsan jogszabály lett. „Sajnálatos módon ezt a javaslatot Parragh elnök úr a vállalkozók megkérdezése nélkül terjesztette elő. Az is nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak az MKIK a partnere, így, ha az MKIK véleményt mond, joggal gondolja a kormányzat, hogy az a vállalkozók véleményét tükrözi” – olvasható a BKIK közleményében.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) álláspontja szerint, még ha a szándék jogos is, de egy ilyen fajsúlyos javaslat körültekintő előkészítést igényel az MKIK, azaz az országos kamara részéről. A budapesti kamara azért úgy döntött, hogy felméri a helyzetet, és megkérdezi a vállalkozókat, azzal a céllal, hogyan lehet ezt a kétségtelenül visszás helyzetet úgy kezelni, hogy azok, akik tisztességes vállalkozók, ne legyenek sújtva egy extra adó által. Ezért fontos megtudni azt is, hogy melyik szektorban ki, miként kerülhet önhibáján kívül a 3 millió feletti sávba.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály 2021. január elsején lép életbe, van reális lehetőség alternatívát felmutatni a kormány számára. Ezért a BKIK arra kéri az érintett vállalkozókat, hogy töltsék ki a mellékelt kérdőívet, ezzel is segítve, hogy a kamara minél pontosabb információkhoz jusson és ezáltal jó megoldás születhessen.

A kérdőív 16 kérdést tartalmaz. Kitöltése kb. 3–4 percet vesz igénybe. Az indításhoz kattintson ide, majd az oldal alján lévő „Következő” gombra.

A kitöltési határidő 2020. augusztus 7.

A felmérésben résztvevők a felmérés lezárta után e-mailben visszajelzést kapnak a felmérés eredményéről. A BKIK kérése, hogy a kérdőívet csak azok töltsék ki, akiknek a választott adózási formája a kata.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS