A legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében a „kisadózó vállalkozások tételes adója” (kata). A kisadózó vállalkozók komoly jogszabályi változásokkal szembesültek, amely a legmarkánsabban leegyszerűsítve úgy szól, hogy a katás vállalkozónak (egy adóalanytól és egy adóéven belül) a 3 millió forint felett kapott bevétele után ezentúl egy plusz 40 százalékos adót kell fizetnie, amely, ha a megbízó belföldi adóalany, akkor az adó megfizetése a megbízót terheli.
Ma kb. 400 000 katás vállalkozó van. Míg 2013-ban az összes katás vállalkozó kb. 11 százaléka volt a vállalkozás megkezdése előtt közvetlenül munkavállaló, addig 2019-ben ez az arány már kb. 36 százalék volt. Mindeközben a kata adómértékének az árbevétel maximumához viszonyított aránya egyre csökkent, ahogy emelkedett a bevétel maximum (6 millióról 12 millióra), azaz egy főállású KATA adózóra nézve a 2013-as 6 millióra vetített átlag 10,83 százalék, míg tavalyra ez a 12 millióra vetítve már csak 5,42 százalék volt. Ilyen kedvezményes „nettósítási” lehetőség sajnos a visszaéléseket is magában hordozza. Becslések szerint kb. 150 000 „bujtatott munkavállaló számláz katás színekben”, ami nagyjából 250 milliárd forint költségvetési kiesést jelent. Mivel ez a tendencia a kata eredeti céljával ellentétes és e mellett a tisztességes vállalkozásoknak komoly versenyhátrányt okoz, látszott, hogy a kormány részéről már tavaly elindult egy gondolkodás ennek a problémának az orvosolására.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég letette a kormányzat asztalára azt a javaslatot, amiből nagyon gyorsan jogszabály lett. „Sajnálatos módon ezt a javaslatot Parragh elnök úr a vállalkozók megkérdezése nélkül terjesztette elő. Az is nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak az MKIK a partnere, így, ha az MKIK véleményt mond, joggal gondolja a kormányzat, hogy az a vállalkozók véleményét tükrözi” – olvasható a BKIK közleményében.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) álláspontja szerint, még ha a szándék jogos is, de egy ilyen fajsúlyos javaslat körültekintő előkészítést igényel az MKIK, azaz az országos kamara részéről. A budapesti kamara azért úgy döntött, hogy felméri a helyzetet, és megkérdezi a vállalkozókat, azzal a céllal, hogyan lehet ezt a kétségtelenül visszás helyzetet úgy kezelni, hogy azok, akik tisztességes vállalkozók, ne legyenek sújtva egy extra adó által. Ezért fontos megtudni azt is, hogy melyik szektorban ki, miként kerülhet önhibáján kívül a 3 millió feletti sávba.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály 2021. január elsején lép életbe, van reális lehetőség alternatívát felmutatni a kormány számára. Ezért a BKIK arra kéri az érintett vállalkozókat, hogy töltsék ki a mellékelt kérdőívet, ezzel is segítve, hogy a kamara minél pontosabb információkhoz jusson és ezáltal jó megoldás születhessen.
A kérdőív 16 kérdést tartalmaz. Kitöltése kb. 3–4 percet vesz igénybe. Az indításhoz kattintson ide, majd az oldal alján lévő „Következő” gombra.
A kitöltési határidő 2020. augusztus 7.
A felmérésben résztvevők a felmérés lezárta után e-mailben visszajelzést kapnak a felmérés eredményéről. A BKIK kérése, hogy a kérdőívet csak azok töltsék ki, akiknek a választott adózási formája a kata.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.